Több mint 1,5 milliárd forintos fejlesztésbe kezd a Körös-Maros Nemzeti Park
Több mint 1,5 milliárd forintból fejleszti az extenzív legeltetéses állattartás infrastrukturális környezetét a Körös-Maros Nemzeti Park - közölte az igazgatóság csütörtökön közleményben az MTI-vel.
A forrást a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Plusz keretéből nyerték el.
A beruházás a Dévaványai-Ecsegi pusztákon tartott magyar szürke marha állomány bővítését szolgálja, így biztosítva a megfelelő legeltetési nyomást a természetes és természetközeli gyepeken, különösen a pannon szikes gyepek és mocsarak élőhelyein - írták.
A legeltetés a leghatékonyabb módszer e területek kezelésére, mivel fenntartja a gyep élővilágának változatosságát. A projekt megteremti a legeltetéshez szükséges feltételeket, és lehetővé teszi a térben és időben változó, mozaikos legeltetést - jegyezték meg.
Hozzátették, emellett hozzájárul a Natura 2000-es területek közösségi jelentőségű fajainak - például a parlagi sas, az ugartyúk, a nagy tűzlepke, a szalakóta, a kerecsensólyom, a kék vércse és a túzok - kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzéséhez.
A projekt jövő év végén zárul. A Körös-Maros Nemzeti Park Magyarország hetedik nemzeti parkjaként 1997. január 16-án jött létre a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzése érdekében. A nemzeti park területének döntő hányada Békés vármegyében és Csongrád-Csanád vármegye Tiszától keletre eső felén fekszik, összterülete 51 125 hektár.
(Forrás: MTI)
A forrást a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Plusz keretéből nyerték el.A beruházás a Dévaványai-Ecsegi pusztákon tartott magyar szürke marha állomány bővítését szolgálja, így biztosítva a megfelelő legeltetési nyomást a természetes és természetközeli gyepeken, különösen a pannon szikes gyepek és mocsarak élőhelyein - írták.
A legeltetés a leghatékonyabb módszer e területek kezelésére, mivel fenntartja a gyep élővilágának változatosságát. A projekt megteremti a legeltetéshez szükséges feltételeket, és lehetővé teszi a térben és időben változó, mozaikos legeltetést - jegyezték meg.
Hozzátették, emellett hozzájárul a Natura 2000-es területek közösségi jelentőségű fajainak - például a parlagi sas, az ugartyúk, a nagy tűzlepke, a szalakóta, a kerecsensólyom, a kék vércse és a túzok - kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzéséhez.
A projekt jövő év végén zárul. A Körös-Maros Nemzeti Park Magyarország hetedik nemzeti parkjaként 1997. január 16-án jött létre a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzése érdekében. A nemzeti park területének döntő hányada Békés vármegyében és Csongrád-Csanád vármegye Tiszától keletre eső felén fekszik, összterülete 51 125 hektár.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások