A CSFK Csillagászati Intézete csatlakozik Európa legnagyobb csillagászati hálózatához
Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete csatlakozik az Európa teljes földi bázisú csillagászatát összefogó legnagyobb együttműködési hálózathoz, az OPTICON-RadioNet PILOT (ORP) hálózathoz.
Az új hálózat két, évtizedek óta sikeresen működő páneurópai projekt, a korábban optikai megfigyelésekre specializálódott OPTICON, valamint a rádiócsillagászatra szakosodott RadioNet összeolvadásával jött létre - emlékeztetnek az ELKH hétfői közleményében.
A hálózati együttműködés keretében a CSFK Csillagászati Intézete a tervek szerint létrehozza a magyarországi VLTI Szakértői Központot. A VLTI (Very Large Telescope Interferometer - Nagyon Nagy Teleszkóp Interferométer) az Európai Déli Obszervatórium (ESO) távcsőrendszere, amelynek segítségével a kutatók milli-szögmásodperces léptéken tanulmányozhatják az univerzumot az úgynevezett közeli infravörös és a közép-infravörös hullámhossztartományban.
A közlemény szerint a magyar VLTI Szakértői Központ stratégiai céljai között szerepel a hasonló európai központok hálózatába való bekapcsolódás, ezáltal pedig az élvonalbeli interferometrikus megfigyelési módszerek elterjesztése Magyarországon, valamint a szomszédos országokban. "A VLTI egy új, innovatív dimenziót nyit meg a kozmosz kutatásában korábban elképzelhetetlen szögfelbontású méréseivel. Nagy lehetőségnek tartom, hogy az ORP segítségével ezt a varázslatos technikát más kutatók számára is elérhetővé tehetjük" - idézik a közleményben Ábrahám Péter asztrofizikust, a Csillagászati Intézet tudományos tanácsadóját, az ORP magyarországi koordinátorát.
A közlemény szerint az ORP különösen nagymértékben kívánja elősegíteni az időben változó jelenségek csillagászatának fejlődését. A téma kutatói azáltal jutnak információhoz egy égitest belsejéről vagy környezetéről, hogy megfigyelik az objektum fényességváltozásait. Ezen a területen az ORP támogatásával a Csillagászati Intézet folytatja az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia űrtávcsövével kapcsolatos munkáját.
"A csillagos eget gyakran állandónak gondoljuk, amely sohasem változik. Ez egyre kevésbé igaz, ahogy a fényességméréseink elérik a milliomodrész-pontosságot, és ahogy az űrben keringő teleszkópjaink folyamatosan szemmel tartanak több száz millió csillagot. A Gaia sok millió objektumról jelzi nap mint nap, hogy megváltozott a fényessége. Ezek közül próbáljuk mi gépi tanulásos módszerekkel kiválasztani azokat, amelyek annyira izgalmasak lehetnek a csillagászati közösség számára, hogy a földi telepítésű műszereket is érdemes azonnal rájuk irányítani. Kiváltképp érdekelnek bennünket a nagyon fiatal, még csak most formálódó csillagok fényváltozásai, mert ez segíthet megérteni a Napnak és bolygórendszerének a kialakulását, illetve korai fejlődését is" - mutat rá Marton Gábor, a Csillagászati Intézet tudományos munkatársa, aki a Gaia változékony forrásaival kapcsolatos kutatások vezetője az ORP projekten belül.
A megfigyelési protokollok és az adatfeldolgozási módszerek egységesítése segít lebontani az optikai, az infravörös és a rádió-tudományterületek között eddig húzódó korlátokat, továbbá elősegíti, hogy a kutatók hatékonyabban tudjanak együttműködni, amikor közösen figyelnek meg időben változó csillagászati jelenségeket.
A hálózatot a francia CNRS koordinálja, szoros együttműködésben a Cambridge-i Egyetemmel és a Max Planck Rádiócsillagászati Intézettel. A csillagászati közösség képviselői 15 európai ország, valamint Ausztrália és Dél-Afrika összesen 37 különböző intézményéből csatlakoztak az ORP konzorciumhoz.
(Forrás: MTI)
Az új hálózat két, évtizedek óta sikeresen működő páneurópai projekt, a korábban optikai megfigyelésekre specializálódott OPTICON, valamint a rádiócsillagászatra szakosodott RadioNet összeolvadásával jött létre - emlékeztetnek az ELKH hétfői közleményében.
Mint írják, a csillagászatban egyre fontosabbá válik, hogy egymást kiegészítő megfigyelési technikák álljanak rendelkezésre a különböző asztrofizikai jelenségek megértéséhez. Ezért kapcsolta össze az Európai Unió az OPTICON és RadioNet hálózatot. Az új nemzetközi együttműködés 15 millió euró (5 milliárd 400 millió forint) támogatást nyert el az EU Horizon 2020 keretprogramból. Célja, hogy összehangolja a csillagászati megfigyelési eszközöket és módszereket, hozzáférést biztosítson a kutatók számára a különböző optikai és rádiótávcsövekhez, elősegítse az új kutatógenerációk képzését, valamint utakat nyisson az új felfedezésekhez.
A hálózati együttműködés keretében a CSFK Csillagászati Intézete a tervek szerint létrehozza a magyarországi VLTI Szakértői Központot. A VLTI (Very Large Telescope Interferometer - Nagyon Nagy Teleszkóp Interferométer) az Európai Déli Obszervatórium (ESO) távcsőrendszere, amelynek segítségével a kutatók milli-szögmásodperces léptéken tanulmányozhatják az univerzumot az úgynevezett közeli infravörös és a közép-infravörös hullámhossztartományban.
A közlemény szerint a magyar VLTI Szakértői Központ stratégiai céljai között szerepel a hasonló európai központok hálózatába való bekapcsolódás, ezáltal pedig az élvonalbeli interferometrikus megfigyelési módszerek elterjesztése Magyarországon, valamint a szomszédos országokban. "A VLTI egy új, innovatív dimenziót nyit meg a kozmosz kutatásában korábban elképzelhetetlen szögfelbontású méréseivel. Nagy lehetőségnek tartom, hogy az ORP segítségével ezt a varázslatos technikát más kutatók számára is elérhetővé tehetjük" - idézik a közleményben Ábrahám Péter asztrofizikust, a Csillagászati Intézet tudományos tanácsadóját, az ORP magyarországi koordinátorát.
A közlemény szerint az ORP különösen nagymértékben kívánja elősegíteni az időben változó jelenségek csillagászatának fejlődését. A téma kutatói azáltal jutnak információhoz egy égitest belsejéről vagy környezetéről, hogy megfigyelik az objektum fényességváltozásait. Ezen a területen az ORP támogatásával a Csillagászati Intézet folytatja az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia űrtávcsövével kapcsolatos munkáját.
"A csillagos eget gyakran állandónak gondoljuk, amely sohasem változik. Ez egyre kevésbé igaz, ahogy a fényességméréseink elérik a milliomodrész-pontosságot, és ahogy az űrben keringő teleszkópjaink folyamatosan szemmel tartanak több száz millió csillagot. A Gaia sok millió objektumról jelzi nap mint nap, hogy megváltozott a fényessége. Ezek közül próbáljuk mi gépi tanulásos módszerekkel kiválasztani azokat, amelyek annyira izgalmasak lehetnek a csillagászati közösség számára, hogy a földi telepítésű műszereket is érdemes azonnal rájuk irányítani. Kiváltképp érdekelnek bennünket a nagyon fiatal, még csak most formálódó csillagok fényváltozásai, mert ez segíthet megérteni a Napnak és bolygórendszerének a kialakulását, illetve korai fejlődését is" - mutat rá Marton Gábor, a Csillagászati Intézet tudományos munkatársa, aki a Gaia változékony forrásaival kapcsolatos kutatások vezetője az ORP projekten belül.
A megfigyelési protokollok és az adatfeldolgozási módszerek egységesítése segít lebontani az optikai, az infravörös és a rádió-tudományterületek között eddig húzódó korlátokat, továbbá elősegíti, hogy a kutatók hatékonyabban tudjanak együttműködni, amikor közösen figyelnek meg időben változó csillagászati jelenségeket.
A hálózatot a francia CNRS koordinálja, szoros együttműködésben a Cambridge-i Egyetemmel és a Max Planck Rádiócsillagászati Intézettel. A csillagászati közösség képviselői 15 európai ország, valamint Ausztrália és Dél-Afrika összesen 37 különböző intézményéből csatlakoztak az ORP konzorciumhoz.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások