A felkiáltópont
Minden élő nyelv folyamatos változásban van. Az elmúlt évtizedekben az információáramlásnak új eszközei terjedtek el, s ennek megfelelően új nyelvi jelenségek felbukkantak.
Az "SMS", a "chat" viszonylag újfajta "beszélgetési" stílust, sőt helyesírást eredményezett magyarul, angolul és más nyelveken is.
Az "SMS" 160 leütésnyi korlátjával rövidítésre kényszerítette, kényszeríti íróit, és a "chat", hozzászólás - bár nagyobb teret ad - szintén befolyásolja, hogy írunk. Mivel e két írott kommunikációs fajta nagyon közel van a beszélt nyelvhez, azt próbálja tükrözni nemcsak a rövidítésekkel, amelyeket az írók gyakran azért alkalmaznak, mert hamarabb szeretnének választ kapni illetve élővé akarják tenni a csevegést.
Mivel gyakran érzelmeket, indulatokat is ki szeretne fejezni az üzenet írója, igyekszik ezt írásjelekkel érvényre juttatni.
A központozás és a mondatvégi írásjelek használata vagy éppen mellőzése ugyancsak változóban van. Nemcsak a mondatkezdő szavakat írják kis betűvel nagy helyett, hanem a mondat vége sem feltétlenül olyan, ahogy a nyelvtanórákon tanítják. Korábban a leggyakoribb írásjel a mondat végi pont volt, ma gyakran a sortörés azt váltotta fel. Nyelvészek megfigyelése és kísérletei szerint a rövid szöveges üzenetek (SMS) és a csevegések (chat) mondat végi pontjai egyre kevésbé semlegesek, sokkal inkább érzelmet fejeznek ki. Így a "rendben" üzenet jelent egy semleges választ, míg a "rendben." utalhat arra, hogy nincs rendben, nem tetszik. Így a semleges pontból egy felkiáltás értelmű írásjel lett, formailag pont, tartalmilag felkiáltás, együtt felkiáltópont.
A szöveg vagy mondatközi három pont azt jelzi, hogy ott kimaradt gondolat, a mondat vagy gondolat végi három pont pedig folytatásra, válaszra biztat.
Nincs egységes csetnyelv, ahogy az egész nyelv, annak használata folyamatos átalakulásban van. A szokások változnak, de a jelenség befolyásolhatja a nyelvet általában.
Az új nyelvi jelenségek egyrészt nyelvenként is eltérhetnek, másrészt korosztályonként is lehetnek eltérések. Egyértelműen az érzelmi töltetet is jelölő írásjelek alkalmazása vagy az írásjelek hiánya inkább a fiatalokra jellemző. Az idősebb generáció nagyobb valószínűséggel használ hagyományos írásjeleket csevegés vagy SMS küldése alkalmával is, és lehet, hogy az érzelmi ikonokat (smiley) nem is ismeri, vagy ismeri, de nem használja.
Az új jel, a felkiáltópont még nem kerül be sem az értelmező, sem a helyesírási szótárba, vannak, akik még nem is találkoztak a jelenséggel. Nem lehet tudni, hogy a jelenség elterjed-e széles körben, vagy azt, hogy tartósan használni fogják-e a nyelvhasználók.
www.nyest.hu
Az "SMS", a "chat" viszonylag újfajta "beszélgetési" stílust, sőt helyesírást eredményezett magyarul, angolul és más nyelveken is.Az "SMS" 160 leütésnyi korlátjával rövidítésre kényszerítette, kényszeríti íróit, és a "chat", hozzászólás - bár nagyobb teret ad - szintén befolyásolja, hogy írunk. Mivel e két írott kommunikációs fajta nagyon közel van a beszélt nyelvhez, azt próbálja tükrözni nemcsak a rövidítésekkel, amelyeket az írók gyakran azért alkalmaznak, mert hamarabb szeretnének választ kapni illetve élővé akarják tenni a csevegést.
Mivel gyakran érzelmeket, indulatokat is ki szeretne fejezni az üzenet írója, igyekszik ezt írásjelekkel érvényre juttatni.
AKÁR ÚGY, HOGY CSUPA NAGYBETŰVEL ÍRJA MONDANDÓJÁT, ezt sokan sértésnek veszik, és a moderátorok külön kérik ennek mellőzését. Nyomatékosítást fejez ki a sok felkiáltójel használata is!!!!!!!!!!!!!
A központozás és a mondatvégi írásjelek használata vagy éppen mellőzése ugyancsak változóban van. Nemcsak a mondatkezdő szavakat írják kis betűvel nagy helyett, hanem a mondat vége sem feltétlenül olyan, ahogy a nyelvtanórákon tanítják. Korábban a leggyakoribb írásjel a mondat végi pont volt, ma gyakran a sortörés azt váltotta fel. Nyelvészek megfigyelése és kísérletei szerint a rövid szöveges üzenetek (SMS) és a csevegések (chat) mondat végi pontjai egyre kevésbé semlegesek, sokkal inkább érzelmet fejeznek ki. Így a "rendben" üzenet jelent egy semleges választ, míg a "rendben." utalhat arra, hogy nincs rendben, nem tetszik. Így a semleges pontból egy felkiáltás értelmű írásjel lett, formailag pont, tartalmilag felkiáltás, együtt felkiáltópont.
A szöveg vagy mondatközi három pont azt jelzi, hogy ott kimaradt gondolat, a mondat vagy gondolat végi három pont pedig folytatásra, válaszra biztat.
Nincs egységes csetnyelv, ahogy az egész nyelv, annak használata folyamatos átalakulásban van. A szokások változnak, de a jelenség befolyásolhatja a nyelvet általában.
Az új nyelvi jelenségek egyrészt nyelvenként is eltérhetnek, másrészt korosztályonként is lehetnek eltérések. Egyértelműen az érzelmi töltetet is jelölő írásjelek alkalmazása vagy az írásjelek hiánya inkább a fiatalokra jellemző. Az idősebb generáció nagyobb valószínűséggel használ hagyományos írásjeleket csevegés vagy SMS küldése alkalmával is, és lehet, hogy az érzelmi ikonokat (smiley) nem is ismeri, vagy ismeri, de nem használja.
Az új jel, a felkiáltópont még nem kerül be sem az értelmező, sem a helyesírási szótárba, vannak, akik még nem is találkoztak a jelenséggel. Nem lehet tudni, hogy a jelenség elterjed-e széles körben, vagy azt, hogy tartósan használni fogják-e a nyelvhasználók.
www.nyest.hu
Hozzászólások