A perzsa uralom korából származó pecsétnyomókat találtak Jeruzsálemben a régészek
Mintegy 50 évvel azután, hogy a babiloniak i.e. 586-ban elfoglalták Júdeát, lerombolták Jeruzsálemet és elhurcolták lakóit, II. Kürosz perzsa király hazaengedte a fogságból a zsidókat, akik a perzsa uralom alatt saját tartományukban élhettek és újra felépíthették a jeruzsálemi Szentélyt.
Ebből a perzsa korszakból származó pecsétnyomókat találtak a mai óvárostól délre lévő Dávid városánál, az egykori Giváti parkolóhelyen folyó ásatásokon, ahol 2500 évvel ezelőtt a város központja volt. Juval Gadot, a tel-avivi egyetem professzora szerint a pecsétek jelenléte arra utal, hogy az akkoriban újjáépülő városban már jelentős adminisztrációs központ lehetett, ahol a perzsa minták szerinti pecsétekkel látták el az árukat és a leveleket.
A nagyobbik, 8 centiméteres pecsétnyomó nagyságából arra következtettek, hogy árukat tartalmazó nagyobb amforát vagy más kerámia szállítóeszközt zárhattak le segítségével. Egy törött cserépmaradvány átalakításával készítették, melybe különböző vonalakat véstek a perzsa birodalom akkori szokása szerint.
A másik, kisebb, valószínűleg levelek vagy más okiratok lezárását szolgáló pecsétnyomón két emberi alak látható. Egyikük egy nagy székben ül egy vagy két oszlop előtt, a szakértők szerint babiloni stílusú kompozícióban. Az ábra valószínűleg egy királyt ábrázol, az oszlopok pedig Nabu és Marduk istenek szimbólumai.
Az új leletek fényt derítenek egy olyan korra, amelyről eddig szinte kizárólag a Bibliából, Ezsdrás és Nehémiás könyvéből származó írásos emlékek voltak. A Givati parkoló ásatásának eredményei rávilágítottak a helyi közigazgatás megújítására annak a helynek a közelében, ahol ez a központ az első Szentély megsemmisítése előtt, körülbelül 100 évvel korábban is működött.
A továbbiakban elemezni fogják a most előkerült tárgyakat annak kiderítésére, hogy honnan származtak az anyagok, melyekből gyártották őket és hol készültek.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások