A római kereskedelem titkait ismerik meg az ókori amforatemető révén - videó
A világ legnagyobb római kori amforatemetője révén ismerhetik meg a régészek, hogy milyen kiterjedt és fejlett kereskedelmi hálózat révén elégítették ki az antik birodalom fővárosának élelmiszerszükségleteit.
A régészek Róma központjában a Monte Testaccio nevű mesterséges dombot tárják fel, amelyet a számítások szerint 25 millió felhalmozott amforából képeztek a Kr.e. 140 és Kr.u. 250 közötti időszakban.
Az amfora (testae) volt az antik világ "csomagolóanyaga", a hatalmas égetett agyagkorsókban bort, olívaolajat, valamint az apró tengeri halak zsigereiből és véréből készített pikáns ételízesítőt, a garumot szállítottak Rómába, a világ akkori legnépesebb fővárosába.
Az üres amforák súlya elérte a 30 kilogrammot, míg borral, vagy olajjal töltve meghaladta a 100 kilót - olvasható az ásatásokról összefoglalót közlő The Archaeology News Network régészeti hírportálon.
A kiürített amforákat nem tudták újrahasznosítani, mivel tartalmuk beivódott az agyagba és megavasodott, így a tárolóedényeket összetörték. A korsók szétzúzását, a cserepek elszállítását a szemétlerakóhelyre, ahogy a törmelék akkurátus elhelyezését is, felügyelők ellenőrizték.
"Régészeti szempontból Monte Testaccio egyedülálló lelőhely, amelynek segítségével megismerhetjük, miként fejlődött a római kereskedelem" - hangsúlyozta Francesco Pacetti, a római kulturális örökségvédelmi hivatal archeológusa.
Az összes amforát ugyanis megjelölték, feltüntetve az edényen készítője nevét, a cserépkorsó a tartalmát, a portéka súlyát, származási helyét, gyártási idejét, a beérkezés dátumát, a kereskedő személyét, valamint az általa fizetett importvám összegét.
"Egyfajta római kori vonalkódokról van szó" - fogalmazott Francesco Pacetti.
Mint elmondta, az archeológusok cseréptöredékek ezreit tárják fel évente, s az adatok alapján próbálják kiszámítani, hogy mennyi olívaolajra és borra volt szükség a polgári lakosság és a légiók ellátásához. A felíratok azt is elárulják, hogy a Mediterráneum mely vidékeiről érkeztek a szállítmányok. A felíratok tanúsága szerint az olívaolaj-szállítmányok túlnyomó többsége például Baetica tartományból, a mai Andalúziából származott.
http://archaeologynewsnetwork.blogspot.hu/2015/06/amphora-graveyard-reveals-romes-trading.html#.VXVid08cTct
MTI
A régészek Róma központjában a Monte Testaccio nevű mesterséges dombot tárják fel, amelyet a számítások szerint 25 millió felhalmozott amforából képeztek a Kr.e. 140 és Kr.u. 250 közötti időszakban.
Az amfora (testae) volt az antik világ "csomagolóanyaga", a hatalmas égetett agyagkorsókban bort, olívaolajat, valamint az apró tengeri halak zsigereiből és véréből készített pikáns ételízesítőt, a garumot szállítottak Rómába, a világ akkori legnépesebb fővárosába.
Az üres amforák súlya elérte a 30 kilogrammot, míg borral, vagy olajjal töltve meghaladta a 100 kilót - olvasható az ásatásokról összefoglalót közlő The Archaeology News Network régészeti hírportálon.
A kiürített amforákat nem tudták újrahasznosítani, mivel tartalmuk beivódott az agyagba és megavasodott, így a tárolóedényeket összetörték. A korsók szétzúzását, a cserepek elszállítását a szemétlerakóhelyre, ahogy a törmelék akkurátus elhelyezését is, felügyelők ellenőrizték.
"Régészeti szempontból Monte Testaccio egyedülálló lelőhely, amelynek segítségével megismerhetjük, miként fejlődött a római kereskedelem" - hangsúlyozta Francesco Pacetti, a római kulturális örökségvédelmi hivatal archeológusa.
Az összes amforát ugyanis megjelölték, feltüntetve az edényen készítője nevét, a cserépkorsó a tartalmát, a portéka súlyát, származási helyét, gyártási idejét, a beérkezés dátumát, a kereskedő személyét, valamint az általa fizetett importvám összegét.
"Egyfajta római kori vonalkódokról van szó" - fogalmazott Francesco Pacetti.
Mint elmondta, az archeológusok cseréptöredékek ezreit tárják fel évente, s az adatok alapján próbálják kiszámítani, hogy mennyi olívaolajra és borra volt szükség a polgári lakosság és a légiók ellátásához. A felíratok azt is elárulják, hogy a Mediterráneum mely vidékeiről érkeztek a szállítmányok. A felíratok tanúsága szerint az olívaolaj-szállítmányok túlnyomó többsége például Baetica tartományból, a mai Andalúziából származott.
http://archaeologynewsnetwork.blogspot.hu/2015/06/amphora-graveyard-reveals-romes-trading.html#.VXVid08cTct
MTI
Hozzászólások