Akadémiai elismeréseket adott át Lovász László

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke adta át a köztestület 191. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, a Wahrmann Mór-érmet, az Arany János-életműdíjat és az Akadémiai Újságíró Díjat.Az Akadémiai Aranyérmet Harmathy Attila, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék professor emeritusa vehette át a magyar civilisztika terén végzett kiemelkedő oktató-, tudományos és tudományszervező munkája, valamint az Akadémiához évtizedeken át szorosan kapcsolódó értékes közéleti tevénysége elismeréseként.

    
Az életműdíjnak számító rangos kitüntetést az MTA Elnöksége évente egy akadémikusnak adományozza kiemelkedő tudományos, közéleti, tudománypolitikai és tudományszervezői munkássága elismeréseként. Kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként Akadémiai Díjban részesült Baloghné Bereczky Zsuzsanna, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának tanszékvezető egyetemi docense, a hemosztázis-rendellenességek vizsgálatában és az öröklött trombózishajlam mechanizmusával és diagnosztikájával kapcsolatban tett új felismerései, megállapításai, valamint a trombóziskutatásokban általa kialakított széles nemzetközi kollaboráció elismeréseként.
    

Bánfalvi Zsófia, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ tudományos tanácsadója, a burgonya kutatása terén elért eredményeiért, sikerekben gazdag kutatói, oktatói és tudományos közéleti munkásságáért vehette át az elismerést. Demeter Gábor, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa, a nagy hagyományú magyar Balkán-kutatás terén folytatott, nemzetközileg is elismert tudományos tevékenységéért, tudományszervezői munkásságáért és a Hungarian Historical Review-ban végzett szerkesztői munkájáért részesült Akadémiai Díjban.
    

Farkas István, a Szent István Egyetem egyetemi tanára, a megújuló energiaforrások magyarországi széles körű alkalmazása érdekében tett erőfeszítéseiért, a napenergia-hasznosítás területén végzett kiemelkedő, nemzetközileg is elismert kutatásaiért és iskolateremtő tevékenységéért ismerték el. Jordán Ferenc, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet osztályvezetője, az ökológiai hálózatok és biológiai rendszerek széles körű vizsgálatáért, a fajok fontosságának mérésére szolgáló, világszerte használt elméleti módszerek kifejlesztéséért, valamint az ökológián kívül sok egyéb témában is használt módszertani fejlesztéseiért vehette át a díjat.
   

Kéki Sándor, a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a fizikai kémia, a polimerkémia, az anyagtudomány és a tömegspektrometria területén végzett magas szintű, nemzetközileg is elismert tevékenységéért, valamint széles gyakorlati alkalmazást valószínűsítő intelligens anyagok előállításáért vehette át az elismerést.
    

Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára, a magyar történeti nyelvészet és dialektológia nélkülözhetetlen forrásának, A moldvai magyar nyelv szótára című munkának a megalkotásában játszott jelentős szerepéért vehette át a díjat. Tóth István György, a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. vezérigazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi magántanára, a társadalomszerkezet, a jövedelemeloszlás, a hazai és nemzetközi szegénység és kirekesztés, a jóléti állam gazdaságtana, valamint az értékek és attitűdök területén végzett kiváló szociológiai kutatásaiért, a szociológiát, közgazdaság-tudományt, statisztikát, demográfiát, értékvizsgálatokat egyesítő interdiszciplináris munkássága elismeréseként részesült a díjban.
    

Megosztott Akadémiai Díjban részesült Derényi Imre, az ELTE TTK tanszékvezető egyetemi tanára és Palla Gergely, az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport tudományos főmunkatársa, a statisztikus fizika interdiszciplináris, a fizika és a biológia határterületein végzett, nemzetközi szinten is elismert munkásságáért, a nagy hálózatok belső, sűrűbben összekapcsolt részei közötti átfedések kimutatását elsőként lehetővé tévő munkájáért, valamint e struktúrák gyakorlati és evolúcióelméleti jelentőségének feltárásáért.
    

Ugyancsak megosztott Akadémiai Díjat kapott Gát György, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, és Weisz Ferenc, az ELTE egyetemi tanára a klasszikus Fourier-, a diadikus és a napjainkban kiemelt fontosságú wavelet-analízis területén elért jelentős, nemzetközi visszhangot kiváltó eredményei elismeréseként. Wahrmann Mór-érmet adományoztak Várkonyi Attilának, a FastVentures alapítójának és a Bolyai-díj társalapítójának, a biotechnológia és orvosi technológia területén Magyarország egyik legmeghatározóbb "üzleti angyal" befektetőjeként a növekedésük korai fázisában járó technológiai cégek sikerében és nemzetközi növekedésében elért meghatározó eredményeiért.
   

A jelentős tudományos munkásságú külhoni magyar tudósok elismerésére szolgáló Arany János-életműdíjat Pozsony Ferenc, a Babes-Bolyai Tudományegyetem egyetemi tanára, a Kriza János Néprajzi Társaság tiszteletbeli elnöke vehette át a néprajzkutatás és folklorisztika terén kifejtett szerteágazó, úttörő és iskolateremtő munkásságáért, amely néprajzkutatók egész nemzedékét indította útjára. Kiemelkedő tudományos tevékenysége mellett hangsúlyos a kisebbségi magyar közösség szolgálatában végzett tevékenysége, intézményszervező aktivitása is.
    

Az MTA Elnöksége Akadémiai Újságíró Díjban részesítette Lacza Tihamért, a pozsonyi rádió magyar nyelvű adásának nyugalmazott szerkesztőjét, Hevesi Endre-díjas tudományos újságírót, több szlovákiai magyar folyóirat, különösképpen a Szabad Újság és a Hét szerkesztőjeként és a Szlovák Rádió magyar adásának szerkesztő-riportereként végzett kiemelkedő munkásságáért, negyvennél is több könyvfordításáért, valamint számos ismertterjesztő kötete elismeréseként. 


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Meglepő faj uralkodhat az ember után a Földön

Meglepő faj uralkodhat az ember után a Földön

Tim Coulson professzor állt elő a megdöbbentő elmélettel.

Ig Nobel-díjat ért a felfedezés, amely szerint az emberek is képesek lehetnek a fenekükön keresztül lélegezni

Ig Nobel-díjat ért a felfedezés, amely szerint az emberek is képesek lehetnek a fenekükön keresztül lélegezni

Ezeket az elsőre vicces, de elgondolkodtató kutatásokat díjazták az idén.

Agresszívvá tesz a hőség

Agresszívvá tesz a hőség

A kutatások szerint rossz hatással van az emberek viselkedésére a kánikula.

Egyre hosszabbak lesznek a napok a klímaváltozás miatt

Egyre hosszabbak lesznek a napok a klímaváltozás miatt

A sarkvidéki jégsapkák olvadása miatt forog egyre lassabban a Föld.

Már embereken fogják tesztelni a fogakat újranövesztő gyógyszert

Már embereken fogják tesztelni a fogakat újranövesztő gyógyszert

Ha jól alakulnak a klinikai vizsgálatok, akkor akár már 2030-ra megjelenhet a készítmény.

A szülőktől örökölt gének is hatással vannak a gyerekek bizonyítványára

A szülőktől örökölt gének is hatással vannak a gyerekek bizonyítványára

A University College London kutatócsoportjának tanulmánya szerint a szülőktől örökölt gének nagy valószínűséggel hozzájárulnak a gyerek oktatási eredményeihez.

A tetoválások növelhetik a rákkockázatot egy kutatás szerint

A tetoválások növelhetik a rákkockázatot egy kutatás szerint

Furcsa összefüggést vettek észre a svédországi Lund Egyetem kutatói.

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Rejtélyek, amelyekre már létezik tudományos magyarázat.

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

Mindennapi életünkké vált NASA találmányok.

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

http://ujhazak.com