Átadták a debreceni atommagkutató új gyorsítóját
Átadták kedden a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) debreceni Atommagkutató Intézetének (Atomki) új részecskegyorsítóját. A beruházáshoz egymilliárd forintot nyert az Atomki az MTA belső infrastruktúra pályázatán, a fejlesztést az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. is támogatta - mondta az avatáson Fülöp Zsolt, az atommagkutató igazgatója.
Az igazgató a CERN, a világ legnagyobb, a francia-svájci határon elhelyezkedő részecskefizikai laboratóriuma kisöccsének nevezte a debreceni, nagy energiájú Tandetron részecskegyorsítót.
Hozzátette: a berendezéssel részecske- és magfizikai kutatások mellett régészeti, ipari alkalmazásokat is el tudnak végezni, de jól hasznosítható az új berendezés a klímakutatásokban is.
Fülöp Zsolt szerint az új gyorsító a legmagasabb technológiát képviseli, ezért kiemelt szerepet játszik majd a felsőoktatásban, a szakemberképzésben és a tudományos ismeretterjesztésben is.
Lovász László, az MTA elnöke kifejtette: az infrastrukturális beruházások támogatásával a köztestület arra törekszik, hogy csökkentse az akadémiai kutatóhelyek technológiai lemaradását az egyetemi kutatóhelyekhez képes.
Közvetlen intézményhálózatára évente 27 milliárd forintot fordít a Magyar Tudományos Akadémia - tette hozzá az elnök.
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere szerint "az Atomki erős pillére a debreceni innovációs törekvéseknek".
Debrecen a régió erős innovációs központja kíván lenni, amihez jelentős támogatást nyújt az Atomki és az ország legnagyobb szuperszámítógépét működtető Debreceni Egyetem - jegyezte meg a polgármester.
A részecskegyorsító átadásán ott voltak a Fény Nemzetközi Éve 2015 rendezvénysorozat keretében, az Atomkiban zajló nemzetközi INARIE-konferencia résztvevői.
A konferencián a közép- és kelet-európai országoknak a nagy európai infrastruktúrákhoz való integrált, szervezett hozzáférési lehetőségeiről cserélnek véleményt a szakemberek.
MTI
Az igazgató a CERN, a világ legnagyobb, a francia-svájci határon elhelyezkedő részecskefizikai laboratóriuma kisöccsének nevezte a debreceni, nagy energiájú Tandetron részecskegyorsítót.
Hozzátette: a berendezéssel részecske- és magfizikai kutatások mellett régészeti, ipari alkalmazásokat is el tudnak végezni, de jól hasznosítható az új berendezés a klímakutatásokban is.
Fülöp Zsolt szerint az új gyorsító a legmagasabb technológiát képviseli, ezért kiemelt szerepet játszik majd a felsőoktatásban, a szakemberképzésben és a tudományos ismeretterjesztésben is.
Lovász László, az MTA elnöke kifejtette: az infrastrukturális beruházások támogatásával a köztestület arra törekszik, hogy csökkentse az akadémiai kutatóhelyek technológiai lemaradását az egyetemi kutatóhelyekhez képes.
Közvetlen intézményhálózatára évente 27 milliárd forintot fordít a Magyar Tudományos Akadémia - tette hozzá az elnök.
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere szerint "az Atomki erős pillére a debreceni innovációs törekvéseknek".
Debrecen a régió erős innovációs központja kíván lenni, amihez jelentős támogatást nyújt az Atomki és az ország legnagyobb szuperszámítógépét működtető Debreceni Egyetem - jegyezte meg a polgármester.
A részecskegyorsító átadásán ott voltak a Fény Nemzetközi Éve 2015 rendezvénysorozat keretében, az Atomkiban zajló nemzetközi INARIE-konferencia résztvevői.
A konferencián a közép- és kelet-európai országoknak a nagy európai infrastruktúrákhoz való integrált, szervezett hozzáférési lehetőségeiről cserélnek véleményt a szakemberek.
MTI
Hozzászólások