Ausztrál őstől származhat az Új-Zéland jelképének számító kivi madár
Ausztrál őstől származhat az Új-Zéland nemzeti jelképének számító kivi madár - hozták nyilvánosságra az eredményeiket kedden ausztrál és új-zélandi őslénykutatók.
A repülni képtelen éjszakai madár nem apró változata egy távoli ősnek, hanem sokkal inkább egy kistestű madár leszármazottja, amely egykor Új-Zéland Tasman-tengeri szomszédjáról, Ausztráliából repülhetett át a szigetországba - mutatott rá az ausztrál Flinders Egyetem, az új-zélandi nemzeti múzeum (Museum of New Zealand Te Papa Tongarewa) és a Canterbury Museum szakembereinek közös tanulmányából.
A szakemberek egy három évvel ezelőtt talált fosszíliára alapozták eredményeiket. A leletet az Új-Zéland Déli-szigetén elterülő Otago nevű régió középső részén fedezték fel. Az eredményeket azon genetikai bizonyítékok is alátámasztották, amelyek szerint a kivi az ausztrál emuval, nem pedig az új-zélandi moával - mintegy hétszáz éve kihalt, nagy testű, emuszerű madárral - áll rokonságban - húzta alá a közleményben Trevor Worthy, a Flinders Egyetem munkatársa.
"A kivi egyik jellegzetes tulajdonsága, hogy óriási tojást rak, amely a nőstény testtömegének nagyjából egynegyedét teszi ki" - mutatott rá Worthy, a moafélék nemzetközileg elismert szakértője. A mostani eredményekkel megdőlt az a széles körben elfogadott elmélet, amelyet a néhai kiváló evolúciós biológus, Stephen Jay Gould képviselt 1986-os tanulmányában, azzal magyarázva a kivi tojás méretét, hogy a madár valószínűleg egy hatalmas, moaszerű ős leszármazottja.
"A nagyjából 20 millió évvel ezelőttről, a korai miocénkorból származó fosszília egy apró, a ma ismert kivi méretének nagyjából egyharmadát kitevő madár maradványa. Mindez pedig azt jelenti, hogy a kivi nem egy távoli ős "összement" változata, hanem egy kistestű madár megnövekedett leszármazottja - világított rá a közleményben Paul Scofield, a Canterbury Museum munkatársa, hozzátéve, hogy az utóbbi jelenség gyakran megfigyelhető a korai miocénkorból származó madaraknál.
"Amennyiben a kivi és az emu rokonságban állnak egymással, ahogy azt a DNS-eredmények sugallják, akkor olyan közös őstől származnak, amely tudott repülni. Mindez azt jelenti, hogy egykor kis testűek voltak és szárnyakkal rendelkeztek, amelyekkel Új-Zélandra repültek. Az elmélet alátámasztásához azonban szárnycsontokat kell találnunk" - húzta alá a szakember. A kutatók a déli félteke idei nyarán folytatják az ásatási munkálatokat.
forrás:MTI
A repülni képtelen éjszakai madár nem apró változata egy távoli ősnek, hanem sokkal inkább egy kistestű madár leszármazottja, amely egykor Új-Zéland Tasman-tengeri szomszédjáról, Ausztráliából repülhetett át a szigetországba - mutatott rá az ausztrál Flinders Egyetem, az új-zélandi nemzeti múzeum (Museum of New Zealand Te Papa Tongarewa) és a Canterbury Museum szakembereinek közös tanulmányából.
A szakemberek egy három évvel ezelőtt talált fosszíliára alapozták eredményeiket. A leletet az Új-Zéland Déli-szigetén elterülő Otago nevű régió középső részén fedezték fel. Az eredményeket azon genetikai bizonyítékok is alátámasztották, amelyek szerint a kivi az ausztrál emuval, nem pedig az új-zélandi moával - mintegy hétszáz éve kihalt, nagy testű, emuszerű madárral - áll rokonságban - húzta alá a közleményben Trevor Worthy, a Flinders Egyetem munkatársa."A kivi egyik jellegzetes tulajdonsága, hogy óriási tojást rak, amely a nőstény testtömegének nagyjából egynegyedét teszi ki" - mutatott rá Worthy, a moafélék nemzetközileg elismert szakértője. A mostani eredményekkel megdőlt az a széles körben elfogadott elmélet, amelyet a néhai kiváló evolúciós biológus, Stephen Jay Gould képviselt 1986-os tanulmányában, azzal magyarázva a kivi tojás méretét, hogy a madár valószínűleg egy hatalmas, moaszerű ős leszármazottja.
"A nagyjából 20 millió évvel ezelőttről, a korai miocénkorból származó fosszília egy apró, a ma ismert kivi méretének nagyjából egyharmadát kitevő madár maradványa. Mindez pedig azt jelenti, hogy a kivi nem egy távoli ős "összement" változata, hanem egy kistestű madár megnövekedett leszármazottja - világított rá a közleményben Paul Scofield, a Canterbury Museum munkatársa, hozzátéve, hogy az utóbbi jelenség gyakran megfigyelhető a korai miocénkorból származó madaraknál.
"Amennyiben a kivi és az emu rokonságban állnak egymással, ahogy azt a DNS-eredmények sugallják, akkor olyan közös őstől származnak, amely tudott repülni. Mindez azt jelenti, hogy egykor kis testűek voltak és szárnyakkal rendelkeztek, amelyekkel Új-Zélandra repültek. Az elmélet alátámasztásához azonban szárnycsontokat kell találnunk" - húzta alá a szakember. A kutatók a déli félteke idei nyarán folytatják az ásatási munkálatokat.
forrás:MTI
Hozzászólások