Az időutazás lehetséges módjai

Nyolc elképzelés, ami elméleti szinten működik, de a gyakorlati kivitelezés még várat magára.Az időutazás gondolatával a tudósok is szeretnek eljátszani, aminek eredménye, hogy elméleti szinten már nyolc módja létezik az időutazásnak, ám ezeket egyelőre nem sikerült a valóságában is kivitelezni.

Tipler henger: 1976-ban Frank Tipler megalkotta azt az időkép tervrajzot, ami tulajdonképpen egy nagy tömegű és végtelen hosszúságú, gyorsan forgó henger, ami elméletileg úgy deformálná a Világegyetem téridőszövetét, hogy abban időhurkok jöhetnének létre.

Ezt az elképzelést csak akkor lehetne bizonyítani, ha a tudósok találnának egy anyagot, ami a Nap tömegének a tízszerese, majd ezt egy nagyon sűrű, vékony hengerbe kellene feltekerni. Ha ez megvan, akkor a hengernek néhány milliárd fordulat/perc sebességgel kellene fordulnia. Ha egy űrhajót felszerelnének egy ilyen hengerrel, akkor állítólag létrejöhetne az időutazás.

Kozmikus húrok: Azokat a keskeny energiacsöveket nevezzük kozmikus huroknak, amelyek behálózzák az egész univerzumot. A tudósok feltételezése szerint ezek a húrok akár hurkokban, akár egyenes, végtelen vonalakban léteznek, és a kozmosz korai időszakából maradtak meg.

Az elképzelés szerint a kozmikus húrok nagy mennyiségű tömeget tartalmaznak, körülöttük pedig meggörbülhet a tér-idő. Ezek a húrok vég nélküli hurkokban léteznek, egymással párhuzamosak, és olyan erősen, különleges formában hajlítják meg a tér-időt, hogy elméletileg ezáltal létrejöhetne az időutazás.

Féregjáratok: A tudósoknak még nem sikerült bebizonyítaniuk azt, hogy a féregjáratok léteznek. Az űrben nem találhatóak féreglyukak, de a kutatók nem zárják ki annak a valószínűségét, hogy időnként létrejöhetnek.

Habár még soha nem találtak féreglyukakat, a fizikusok mégis úgy gondolják, hogy ezek létezhetnek. Abban az esetben, ha vannak féreglyukak, akkor az időutazás is lehetséges. Elméletileg a féregjáratok csak rövid időre jönnek létre a térben és az időben, ha pedig valaki bejutna egy ilyen lyukba, akkor a világegyetem egy másik részébe utazhatna.


Ugyanakkor, ha léteznek is féreglyukak, akkor sem biztos, hogy menne ez az utazás, mert elméletileg ezek annyira kicsik lehetnek, hogy nem fér bele egy ember, tehát egy űrhajó pláne nem.

Nagyapa paradoxon: Mi lenne, ha lehetséges lenne az időutazás, visszamennél a múltba, és megölnéd az apai nagyapádat, még az előtt, hogy találkozott volna a nagymamáddal? Ebben az esetben az apád nem született volna meg, tehát te sem lennél, így pedig aligha mehetnél vissza a múltba, hogy megöld a nagyapádat. Ez a nagypapa-paradoxon, amit később több elmélet is „megoldott”.

Tim C. Ralph fotonokat, vagyis fény részecskéket használt ahhoz, hogy szimulálja a kvantum részecskék időutazását. A professzor megmutatta, hogy egy foton áthatolhat egy szimulált féreglyukon, majd kölcsönhatásba léphet a régebbi önmagával, ami során visszamehet az időben, hogy bekapcsolja az őt létrehozó szerkezetet.Időgépek: Rengeteg film és sorozat szól arról, hogy a szereplők időgépekkel utaznak a múltba vagy a jövőbe, ám a valóságban eddig még senkinek sem sikerült létrehoznia egy olyan szerkezetet, ami képes lenne a tér és idő utazásra.

Einstein relativitáselmélete tanulmányozása során a tudósok arra jutottak, hogy nincs olyan fizikai törvény, ami sérti az időutazás lehetőségét. Amennyiben a téridőt meggörbítő tömeget forgásba hozzuk, és elég nagy ez a tömeg, valamint a tudósok képesek gyorsan forgatni, akkor maga köré csavarhatja a téridőt.

Ha ez bekövetkezne, akkor az idő többé nem egy végtelen egyenes mentén haladna a múltból a jelenbe, hanem felcsavarodva önmagába záródna, ami lehetővé tenné a benne való utazást.

Einstein általános relativitási elmélete: Einstein általános relativitáselmélete alapozott meg annak, hogy más fizikusok is elgondolkodjanak az időutazáson és megalkossák a saját elméletüket a témáról.

Az általános relativitás elmélet arról szól, hogy a testek meggörbítik a tér-időt, ami befolyásolja a testek mozgását. Ezt a hatást nevezzük gravitációnak, ám a gravitáció nem eredményez időutazást, viszont létrehozhat olyan jelenségeket, amelyek időutazáshoz vezethetnek.

A fizikusok ezt az elméletet hívják segítségül ahhoz, hogy megmagyarázzák a féregjáratokat és a fekete lyukakat.

Fekete lyukak: A fekete lyukaknak annyira erős a gravitációja, hogy a fény se megy át rajtuk. Ennek oka egy szupernóva, esetleg csillagok ütközése lehet. A fizikusok szerint, ha valami fekete lyukba kerül, akkor onnan soha nem jut ki.

Az erős gravitáció miatt még az idő is lelassul. Két egymás körül keringő fekete lyuk meghajlítja a téridőt, majd egyesülnek, ami hatalmas energiát bocsát ki, a téridő pedig fodrozódással továbbterjed.

Ezzel az elmélettel a probléma az, hogy a tudósok jelenleg nem tudnak olyan űrhajót építeni, ami átjutna a fekete lyukon, de az is gond, hogy senki sem tudja, hogy mi van a fekete lyuk eseményhorizontján túl.

A fénynél is sebesebben: Einstein egyik egyenletéből tudjuk, hogy a fénynél semmi sem gyorsabb. Ezt megcáfolni nem lehet, csak lemásolni, ugyanis elméletileg, ha egy űrhajót felgyorsítanának a fény sebességére, akkor lehetséges lehetne az, hogy előre, csakis előre, utazzunk az időben.

Ha sikerülne egy olyan űrhajót építeni, ami elegendő üzemanyagot vinne magával ahhoz, hogy elérje a fénysebesség 99,99 százalékát, még akkor is 6 évig tartana, hogy felgyorsuljon.

(Forrás: noiportal.hu)