Egy 13-14. századi koggét találtak a Fekete-tenger mélyén
Először találtak a világon egy elsüllyedt, de igen jó állapotban megőrződött középkori földközi-tengeri kereskedelmi vitorlást, a koggéra a Fekete-tenger bulgáriai felségvizeinek régészeti feltérképezését végző nemzetközi kutatócsoport (Black Sea M.A.P.) bukkant.
Az elsüllyedt hajó a Földközi-tenger nyugati térségéből, esetleg Velencéből származik, valamikor a 13-14. században építhették. A felfedezés globális jelentőségű, mivel a koggét ma már csak történelmi forrásokból ismerik, soha nem találtak ilyen jó állapotban megőrződött példányt - adta hírül az archaeologyinbulgaria.com régészeti hírportál.
A régészcsoport szeptember 1. és 26. közötti kutatásai során több mint 40 hajóroncsot talált, köztük egy 9-10. századi bizánci hajót és egy 18-19. századi török hajót is.
"Sok közülük olyan hajótípusokat rejt, amelyek csak történelmi forrásokból ismertek, de soha nem látták őket. Elképesztően jó állapotuk annak köszönhető, hogy a Fekete-tenger 150 méter mélyen oxigénhiányos.
A hajóroncsok új adatokkal szolgálnak a Fekete-tenger parti menti közösségeinek kapcsolatairól, sőt a még korábbi idők életmódjáról, tengerhajózásáról" - közölték a kutatók az eredményeiket ismertető közleményükben.
Miközben a hajóroncsok többsége új felfedezés, bolgár régészek szerint a legérdekesebb leletek a középkori hajóroncsok.
"Egyikük a 9-10. századi bizánci hajó. Nagyon ritka az ilyen lelet. Még érdekesebb 13-14. századi hajó, amely a Földközi-tenger nyugati részéről, talán Velencéből származik" - mondta Ljudmil Vagalinszki, a bolgár régészeti intézet és múzeum igazgatója a Nova TV-nek.
A kogge 20 méter hoszzú és nagyon jó állapotban megőrződött a hátsó fedélzet, a kormánylapát és az árbócok. A koggék a felfedezések kora előtt jelentek meg Földközi- tenger térségében, valójában ez az első hajótípus, amely lehetővé tette a távoli utazásokat nagy teherrel - magyarázta Klin Dimitrov, a sozopoli Vízalatti Régészközpont kutatója.
A hajót számos reneszánsz művész megfestette freskókon, képeken, de mindeddig egyetlen egyet sem találtak - hangsúlyozta. Dimitrov hozzátette, hogy Kolumbusz Kristóf hajóit, amelyekkel eljutott Amerikába, a koggéra alapozva építették.
A kogge Hanza kereskedelmi hajótípus volt, a 10. században jelent meg, és a 12. században terjedt el. Általában tölgyfából készült, egy árbóccal és egy négyszögletes vitorlával szerelték fel.
A hajót a középkori Európában főként a Hanza-szövetség használta, leginkább a Balti-térségben. A hosszuk 15-25 méter közötti volt, szélességük 5-8 méteres, terhelhetősége elérte a 200 tonnát. Később a koggén két keresztvitorlás árbóc és egy latinvitorlás árbóc honosodott meg.
MTI
Az elsüllyedt hajó a Földközi-tenger nyugati térségéből, esetleg Velencéből származik, valamikor a 13-14. században építhették. A felfedezés globális jelentőségű, mivel a koggét ma már csak történelmi forrásokból ismerik, soha nem találtak ilyen jó állapotban megőrződött példányt - adta hírül az archaeologyinbulgaria.com régészeti hírportál.
A régészcsoport szeptember 1. és 26. közötti kutatásai során több mint 40 hajóroncsot talált, köztük egy 9-10. századi bizánci hajót és egy 18-19. századi török hajót is.
"Sok közülük olyan hajótípusokat rejt, amelyek csak történelmi forrásokból ismertek, de soha nem látták őket. Elképesztően jó állapotuk annak köszönhető, hogy a Fekete-tenger 150 méter mélyen oxigénhiányos.
A hajóroncsok új adatokkal szolgálnak a Fekete-tenger parti menti közösségeinek kapcsolatairól, sőt a még korábbi idők életmódjáról, tengerhajózásáról" - közölték a kutatók az eredményeiket ismertető közleményükben.
Miközben a hajóroncsok többsége új felfedezés, bolgár régészek szerint a legérdekesebb leletek a középkori hajóroncsok.
"Egyikük a 9-10. századi bizánci hajó. Nagyon ritka az ilyen lelet. Még érdekesebb 13-14. századi hajó, amely a Földközi-tenger nyugati részéről, talán Velencéből származik" - mondta Ljudmil Vagalinszki, a bolgár régészeti intézet és múzeum igazgatója a Nova TV-nek.
A kogge 20 méter hoszzú és nagyon jó állapotban megőrződött a hátsó fedélzet, a kormánylapát és az árbócok. A koggék a felfedezések kora előtt jelentek meg Földközi- tenger térségében, valójában ez az első hajótípus, amely lehetővé tette a távoli utazásokat nagy teherrel - magyarázta Klin Dimitrov, a sozopoli Vízalatti Régészközpont kutatója.
A hajót számos reneszánsz művész megfestette freskókon, képeken, de mindeddig egyetlen egyet sem találtak - hangsúlyozta. Dimitrov hozzátette, hogy Kolumbusz Kristóf hajóit, amelyekkel eljutott Amerikába, a koggéra alapozva építették.
A kogge Hanza kereskedelmi hajótípus volt, a 10. században jelent meg, és a 12. században terjedt el. Általában tölgyfából készült, egy árbóccal és egy négyszögletes vitorlával szerelték fel.
A hajót a középkori Európában főként a Hanza-szövetség használta, leginkább a Balti-térségben. A hosszuk 15-25 méter közötti volt, szélességük 5-8 méteres, terhelhetősége elérte a 200 tonnát. Később a koggén két keresztvitorlás árbóc és egy latinvitorlás árbóc honosodott meg.
MTI
Hozzászólások