Ezerötszáz évvel ezelőtti istállóra bukkantak a Negev-sivatagban
Ezerötszáz évvel ezelőtti istálló maradványaira bukkantak a Negev-sivatagban - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.
Az egykor nabateus, római majd bizánci uralom alatt álló Avdat város romjainál talált épület eredeti rendeltetése nem lehet kétséges, ugyanis közel egy méteres vastagságban borította szamarak és birkák megszáradt ürüléke a padlózatot - közölték a feltárást végző Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei.
A hegyoldalba vágott bizánci kori kőépítmény ásatásait az amerikai Scott Hacking professzor közösen végezte izraeli kollégájával, Tali Erickson-Ginivel.
Az istálló egykori tulajdonosai valószínűleg szerzetesek voltak. A régészek megtalálták a kőmedencéiket is, amelyek segítségével etették és itatták az állatokat. A hetedik század elején Avdatot sújtó földrengés pusztíthatta el az épületet.
Daniel Fox, a Bar Ilan Egyetem régész-botanikusa is részt vett a kutatásban, ő korabeli magokat és különböző szerves maradványokat gyűjtött be, amelyekkel majd meghatározhatják az egykor ott élt emberek táplálékát.
A sivatagi éghajlat szárazsága miatt kiváló állapotban voltak az építményben megtalált szőlőmagok, segítségükkel azonosíthatják a korabeli növények DNS-ét, és megtudhatják miféle szőlőket termesztettek ezen a vidéken ezerötszáz évvel ezelőtt.
A régészeti munkálatokban részt vettek egy környékbeli középiskola diákjai is, akik a kiásott föld átszitálásában, valamint a padlót borító szerves anyag összeszedésében és kihordásában segítettek.
MTI
Az egykor nabateus, római majd bizánci uralom alatt álló Avdat város romjainál talált épület eredeti rendeltetése nem lehet kétséges, ugyanis közel egy méteres vastagságban borította szamarak és birkák megszáradt ürüléke a padlózatot - közölték a feltárást végző Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei.
A hegyoldalba vágott bizánci kori kőépítmény ásatásait az amerikai Scott Hacking professzor közösen végezte izraeli kollégájával, Tali Erickson-Ginivel.
Az istálló egykori tulajdonosai valószínűleg szerzetesek voltak. A régészek megtalálták a kőmedencéiket is, amelyek segítségével etették és itatták az állatokat. A hetedik század elején Avdatot sújtó földrengés pusztíthatta el az épületet.
Daniel Fox, a Bar Ilan Egyetem régész-botanikusa is részt vett a kutatásban, ő korabeli magokat és különböző szerves maradványokat gyűjtött be, amelyekkel majd meghatározhatják az egykor ott élt emberek táplálékát.
A sivatagi éghajlat szárazsága miatt kiváló állapotban voltak az építményben megtalált szőlőmagok, segítségükkel azonosíthatják a korabeli növények DNS-ét, és megtudhatják miféle szőlőket termesztettek ezen a vidéken ezerötszáz évvel ezelőtt.
A régészeti munkálatokban részt vettek egy környékbeli középiskola diákjai is, akik a kiásott föld átszitálásában, valamint a padlót borító szerves anyag összeszedésében és kihordásában segítettek.
MTI
Hozzászólások