Magyari Enikő kapta a 2017-es Magyar Felfedező Nagydíjat
Magyari Enikő a műsorban elmondta: elsősorban paleobotanikai módszerekkel és fosszíliák vizsgálatával a földtörténet legfiatalabb időszaka, az elmúlt 30 ezer év őskörnyezet-változásaival és a paleoklíma rekonstrukciójával foglalkozik. A feltöltődött folyómedrekből és buckaközben kialakult lápokból vett üledékes mintákból kivont pollenek összetételéből következtetni lehet az egykori növénytakaró összetételére, például hogy mekkora volt az erdőborítottság mértéke az Alföldön, milyen fafajok, erdők voltak dominánsak - mutatott rá a kutató.
Hozzáfűzte: a növényzeti összetételből rekonstruálni lehet az egykori éghajlatot is, ehhez az elmúlt 20 ezer év tekintetében az úgynevezett modern analóg módszert alkalmazzák a leggyakrabban. Létezik ugyanis egy eurázsiai felszíni pollenminta-hálózat, amelyhez éghajlati paraméterek vannak rendelve. Ez alapján a fosszilis mintákat a maiakkal összehasonlítva következtetni lehet a múltbéli klímára.
A pollenek kutatásával több mint millió évre vissza lehet tekinteni a múltba, akár a Kréta-időszakból fennmaradt pollenmintákat is lehet vizsgálni, ugyanakkor ezeket már nagyon nehéz növényekhez kötni, mivel nem feltétlenül ismerjük a korabeli növényfajokat - hangsúlyozta Magyari Enikő.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások