Megkezdődött a hatnapos nemzetközi konferencia Pécsen (2. rész)

Megkezdődött a VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus hétfőn Pécsen. A hatnapos konferencia fő témája a kultúra- és tudományköziség, a magyarságtudomány a 21. században.

A Kodály Központban rendezett ünnepélyes megnyitón Mekis D. János irodalomtudós, a szervezőbizottság főtitkára a 24 ország 128 intézményéből érkező 493 előadó részvételével zajló kongresszusról azt mondta: "soha nem volt ilyen sokszínű a program".

0

Hozzátette: a hungarológia nem lehet elszigetelt jelenségek elkülönült vizsgálata. Reményének adott hangot, hogy a tanácskozás más tudományterületeket művelők számára is példaértékű lehet.

Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora az egyetem alapításának 650.
évfordulójára rendezett ünnepségsorozatba illeszkedő - megfogalmazása szerint - világkongresszus résztvevőit méltatva úgy fogalmazott: "köszöntöm a magyarokat határokon innen és túl, illetve a magyarok legjobb barátait". A rektor az eseményt a jubileumot felvezető év legrangosabb tudományos konferenciájának nevezte.

A megnyitón felolvasták Áder János köztársasági elnök, a rendezvény fővédnöke köszöntőjét is, amelyben a tudósokat megszólítva kiemelte: "szükségünk van arra, hogy messze földre elvigyék hírünket, megismertessék történelmünket, kultúránkat".

A globalizáció miközben új értékeket termet, másokat pusztulásra ítél, a világ sokszínűségét azonban a jövő számára meg kell őrizni, ezért fontos minden nyelv, minden kultúra és hagyomány. Egy nép megmaradásának, kultúrája megőrzésének és gazdagításának nélkülözhetetlen feltétele a tudomány - idézték az államfő szavait.

Páva Zsolt (Fidesz-KDNP), a baranyai megyeszékhely polgármestere a kongresszus alkalmas helyszínének nevezte a várost, emlékeztetve a pécsi püspökség (1009) és az egyetem (1367) alapításának közelgő évfordulójára. Erről megjegyezte: az egyházi központok kiemelt befolyást gyakoroltak a tudomány alakulására. A polgármester kijelentette: a hungarológia tudománya felszálló ágban van.

Monok István, a tanácskozást szervező Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság magyar társelnöke a megnyitón ismertette a szervezet elmúlt öt évéről szóló beszámolóját. Ebben kitért a jogszabályi környezet és a finanszírozás változásaiból fakadó működési nehézségekre is.

A konferenciára valamennyi szomszédos országból, valamint például az Egyesült Arab Emírségekből, Dél-Koreából, Kínából, Japánból és az Egyesült Államokból is érkeztek tudósok. A tanácskozáson lesz például a német-magyar tudományos és kulturális kapcsolatok két világháború közötti történetét vizsgáló szimpózium.

Foglalkoznak még egyebek mellett a nyelvi sokszínűséggel, magyar színháztörténeti kérdésekkel, a migráció jogi aspektusaival és a Kárpát-medence vallási kultúrájával is.

A nemzetközi kongresszust ötévente rendezik meg, 2011-ben Kolozsvár, előtte a finnországi Jyväskylä, Róma és Nápoly, Szeged és Bécs adott otthont a tanácskozásnak. Első alkalommal, 1981-ben Budapesten rendezték meg a fórumot.

MTI

Hozzászólások


Nukleáris apokalipszis után várható borzalmak

Nukleáris apokalipszis után várható borzalmak

A tudósok több teszttel és szimulációval próbálják kideríteni, hogy milyen lenne az élet, ha egyszer élesítenék a még mindig meglévő atombombákat.

Súlyos hatással volt Európára a Laki kitörése

Súlyos hatással volt Európára a Laki kitörése

Öt természeti csapás, ami alaposan megváltoztatta a múltat.

Genetikai mutáció okozhat különleges képességet

Genetikai mutáció okozhat különleges képességet

Élnek közöttünk, akik ellenállnak az arzénmérgezésnek, képtelenek hízni vagy törhetetlenek a csontjaik.

Bizonyítékot találhattak a párhuzamos univerzumok létezésére

Bizonyítékot találhattak a párhuzamos univerzumok létezésére

Megnőtt annak a valószínűsége, hogy a végtelen számú párhuzamos univerzumok egyikében élünk.

A tudósokat is megdöbbentette a kocsonyaszerű eső

A tudósokat is megdöbbentette a kocsonyaszerű eső

Látszólag egyszerű dolgok okoznak tudományos rejtélyt.

Nem igaz, hogy a cápák nem lehetnek rákosak

Nem igaz, hogy a cápák nem lehetnek rákosak

Harminc tudományos dolog, amit még mindig sokan rosszul tudnak.


Tudósok mesterséges méhben növesztettek koraszülött bárányokat- videó

Tudósok mesterséges méhben növesztettek koraszülött bárányokat- videó

Koraszülött babák életesélyeit akarják növelni a jövőben az új módszerrel.

Hatalmas napkitörés miatt adott ki figyelmeztetést a NASA

Hatalmas napkitörés miatt adott ki figyelmeztetést a NASA

Áramkimaradást és a navigációs rendszerek meghibásodására lehet számítani hétfőn.

Az anyától ered a férfiak kopaszsága

Az anyától ered a férfiak kopaszsága

Tíz személyes tulajdonság, amit valójában a szüleinktől örököltünk.

Honnan tudja a kutyánk, hogy hamarosan otthon leszünk?

Honnan tudja a kutyánk, hogy hamarosan otthon leszünk?

Dr. Rupert Sheldrake „Az élet új tudománya” című könyvében fejtette ki, hogy valamennyi rendszert az energián és az ismert anyagi tényezőkön kívül egy láthatatlan szervezőerő, a morfogenetikus mező is alakítja.

http://ujhazak.com