Megvalósult tudományos jóslatok

A régi korok tudósai, gondolkodói sok dolgot előre láttak a jövőben.Ha a múltról esik szó, akkor hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy őseink babonás, buta emberek voltak, pedig már a régi korokban is akadtak olyan tudósok és gondolkodók, akik előre megjósolták mindazt, ami mára megvalósult.

A természetes szelekció: Az időszámításunk előtti V. században írt a fajok eredetéről a szicíliai Empedoklész, akinek bizonyos elképzelései még ma is különösen hangoznak. Ilyen furcsa elmélet volt tőle az, hogy különálló karok, lábak és szervek sarjadnak a földből, majd a szeretet erejével kombinálódnak, aminek eredményei fura hibridek lesznek.

Szintén Empedoklész írta le, hogy a rosszul összeállított élőlények nem képesek egymással szaporodni, ami a kihalásukat okozhatja. Szerinte csak azok az állatok maradhatnak életben, amelyek a megfelelő testrészekből, helyes sorrendben jöttek létre.

Empedoklész dokumentuma az első, ami úgy próbálta leírni az élet keletkezését, hogy abban nem játszott szerepet valamilyen isten, teremtő, ezzel pedig Empedoklész volt Darwin természetes kiválasztódás elméletének előfutára, tehát azé az elképzelésé, amely szerint csak a legerősebb, legalkalmasabb élőlények maradhatnak életbe.

Az ősrobbanás: Akik Stephen Hawking tudományos felfedezésének tekintik az ősrobbanás elméletét, azok tévednek, mert az elképzelés már 3000 évvel korábban megjelent az ókori Indiában, ahol a hindu Rig Védában arról írtak, hogy a világ a Barhmadában, vagyis egy kozmikus tojásban helyezkedik el, ahogy minden más is. Az ókori elmélet szerint a világegyetem egyetlen pontból, az úgynevezett Binduból indult ki, egyszer pedig oda is fog összeomlani.

A Föld gömbölyű: Az időszámításunk előtti VII. században, Milétoszban született Thalész, az a görög filozófus, akit sokan a természetfilozófia megalapítójaként tartanak számon. Thalész munkásságáról és tanairól elsősorban Arisztotelésznek köszönhetően tudunk, ugyanis többször megemlítette őt a műveiben.

Arisztotelész Thalésznak tulajdonította azt az elméletét, amely szerint a föld nem lapos, hanem gömb alakú. A nagy előd állítólag rájött, hogy abban az esetben, ha a Föld lapos lenne, akkor a Nap elliptikus árnyékot vetne rá és mindig ugyanazokat a csillagokat látnánk a fejünk felett.

Thalész elképzelését csak 1000 évvel később bizonyították be, ám még napjainkban is vannak, akik makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy a Föld lapos.Az evolúció: A legtöbben Charles Darwin nevét vágják rá, ha azt kérdezik tőlük, hogy kinek köszönhetjük az evolúció elméletét, pedig az igazság az, hogy az elmélet már 2000 évvel az előtt létezett, hogy Darwin egyáltalán felszállt volna a HMS Beagle fedélzetére.

A bármiféle evolúcióról legelőször beszélő tudós az időszámításunk előtti VI. században élt Anaximandrosz volt, aki azt feltételezte, hogy az állatok a tengeri élőlényekből fejlődtek ki. A tudós a fosszíliák és a deduktív gondolkodás alapján jutott el arra a következtetéshez, hogy az emberek az óceáni ősöktől elszakadva alkalmazkodtak a szárazföldi élethez.

Az Anaximandrosz evolúciós elméletéről szóló mű megsemmisült, mi pedig csak azért tudhatunk róla, mert egy költő dalba szedve emlékezett meg a történetről, ami túlélte az évszázadokat.

Az atomok: Az időszámításunk előtti V. században még furcsa elméletnek hangzott az, amivel a görög Leukipposz előállt, ugyanis úgy gondolta, hogy az univerzumban minden apró, végtelen számú, láthatatlan részecskékből áll össze. Ezeknek az atom nevet adta.

Leukipposz elméletének követői is voltak, ezért őt és a híveit atomistáknak nevezték el. Az atomisták abban is biztosak voltak, hogy a különböző atomok különböző anyagokat alkotnak. Ennek alapján azt feltételezték, hogy a vasat erősebb, a vizet gyengébb atomok hozzák létre.

Nem Leukipposz elmélete azonban a legkorábbi, ugyanis már az időszámításunk előtti VI. századi Indiában is léteztek olyan elképzelések, amelyek azt állították, hogy a világon minden apró részecskékből áll össze.

Mindennek ellenére még 2000 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a 26 éves hivatalnok, Albert Einstein bebizonyítsa az atomok létezését.

A valóság érzékelése: A világ első relativistái az időszámításunk előtti VII. században élt szofisták voltak, mert ők azt feltételezték, hogy nem létezik az abszolút igazság, az abszolút valóság, vagyis az érzékelés teljesen relatív, a világot pedig senki sem érzékeli ugyanúgy, mint mi.

Ez első hallásra furcsán hangozhat, hiszen általában úgy tűnik, mintha mindent ugyanúgy tapasztalnánk, mint mások, ám ez csak látszólag igaz, mert a kísérletek bebizonyították, hogy az egyedi genetikai felépítésünk miatt minden érzékelésünk kicsit eltér a többi emberétől.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)