Nő-e a haj és a köröm a halál után?

Gyakran szerepel horrorfilmekben és az irodalomban is halottak hosszúra nőt haja és körme. Vajon van-e ennek valóságalapja?

nailA válaszra a szervátültetések tapasztalat ad lehetőséget.

A halál beálltakor a szív nem ver többé, a vér hideg lesz, és a végtagok megmerevednek. Számos, az életműködést bizonyító jel megszűnik, de a haj és a köröm tovább nő - legalábbis a közhiedelem szerint.

Erich Maria Remarque híres regényében, a Nyugaton minden változatlan címűben (All Quiet on the Western Front) a fiatal narrátor úgy képzeli, hogy az üszkösödés következtében meghalt barátjának a körme csavarhúzó hosszúságúra és formájúra nő, haja pedig hosszúra nő, mint a fű a jó földben. Nem túl kellemes gondolatok, de még mindig tartják magukat.

Számos kutatást végeztek már a haj és a köröm növekedése tárgyában a halál után.

Kezdetnek kiindulhatunk a tetemeken tanuló orvostanhallgatók anekdotáiból. A szervátültetést végző orvosok szintén tapasztalattal bírnak annak kiszámításában, hogy a különböző sejtek mennyi ideig képesek működni a halál után.

A különböző sejtek különböző mértékben halnak el. Miután a szív megszűnik dobogni, az oxigénellátás is megszűnik, így nem jut az oxigén az agyba. Miután nincs tárolt glükóz, ami működését tovább tudná biztosítani, az idegsejtek három-hét percen belül meghalnak.promo_hairnails_2805

A szervátültetést végző orvosok a veséket, a májat és a szívet a halál beállta után harminc percen belül eltávolítják és hat órán belül beültetik a páciensbe. A bőr sejtjei tovább élnek. Bőrátültetés akár 12 órával a halál után is sikeres lehet.

A köröm növekedéséhez új sejtekre van szükség, amely glükóz nélkül nem lehetséges. A köröm átlagosan naponta 0,1 mm-rel nő, ami lelassul némileg a kor előre haladtával. Az egyik réteg szövet felelős a köröm legtöbb új részének a sejtjeinek a növekedéséért. Az új sejtek tolják előre a régit, amitől úgy látszik, mintha a köröm eleje hosszabbodna meg. A halál leállítja a glükóz termelést és ennek következtében a körömnövekedést is.

Hasonló a helyzet a haj esetében is. Minden hajszál egy mirigybe ágyazódik, amely biztosítja a növekedést. A haj mirigy tövénél a sejtközi állomány, a sejtek egy csoportja serkenti a növekedést, amely a hajszálak hosszáért felelős. Ezek a sejtek gyorsan osztódnak, de csak akkor, ha energiához jutnak. Ezt a glükóz elégetése okozza, amihez oxigén jelenléte szükséges. Ha a szív egyszer megáll, és nem pumpál tovább oxigént a vérkeringésbe, az energia utánpótlás megszűnik, és ezzel a hajszálak (és szőrszálak) növekedéséért felelős sejtosztódás is megszűnik.

Felmerül a kérdés, hogy miért marad fenn a halott férfiak borostásodásának és a köröm növekedésének mítosza. Bár ezek a megfigyelések nem helytállóak, mégis van némi biológiai alapjuk. Nem a köröm nő, hanem körülötte a bőr húzódik vissza a dehidratálás következtében, így hosszabbnak látszanak. Amikor a hullákat a temetésre készítik elő, akkor bevizezik a körmöket, hogy ellensúlyozzák ezt.

A halott emberek bőre is kiszárad. Visszahúzódik a koponya irányába, így a borosta sokkal jobban láthatóvá válik. Ehhez jön még hozzá a libabőrösödés, amely fokozza a látványt.

Ha valaki a temetőben a koporsókból kilógó hajtincsektől, és megcsavarodott, valószínűtlenül hosszú körmöktől tart, azt meg kell nyugtatni. Mindezek csak az irodalmi művek lapjain és a horrorfilmek világában létezik.

www.bbc.com

Hozzászólások

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

http://ujhazak.com