Patkós András: a neutrínóoszcilláció felfedezése túlmutat a standard modellen
Az idei fizikai Nobel-díjasok munkássága Patkós András, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja szerint hozzájárult a csillagok és csillagrobbanások működésének megértéséhez, másrészt felfedezéseik túlmutatnak a részecskefizika standard modelljén.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora az Akadémia honlapján megjelent méltatásában úgy fogalmazott, meglepte, hogy 2013 után ismét részecskefizikai eredményeket ismertek el a legrangosabb tudományos díjjal.
"Ám míg két évvel ezelőtt egy olyan elméleti mechanizmus - Brout-Englert-Higgs-mechanizmus - felfedezéséért ítélték oda a fizikai Nobel-díjat, amely mintegy lekerekítve a részecskefizika standard modelljét (SM), értelmezni képes a neutrínókon kívül minden elemi részecske tömegének eredetét, idén olyan kutatók teljesítményét ismerték el, akiknek munkássága túlmutat a standard modellen" - mondta.
A tudós szerint a neutrínóoszcilláció felfedezése részecskefizikai jelentőséggel bír, hiszen Kadzsita Takaaki japán és Arthur B. McDonald kanadai tudós bizonyította, hogy a neutrínó tömeggel rendelkezik, holott a standard modell szerint a neutrínó tömege nulla.
Szoktunk ugyan arról értekezni, hogy például a sötét anyagnak a szuperszimmetrián alapuló modelljével túl kell lépni a standard modellen, de ezek a nagy hadronütköztető (LHC) eddigi negatív eredményei tükrében jórészt spekulatív eszmefuttatások.
Pillanatnyilag Kadzsita Takaaki és Arthur McDonald nevéhez - és az őket követve tisztán földi körülmények között végrehajtott finomított kísérletekhez - fűződnek az egyedüli közvetlen részecskefizikai mérési eredmények, amelyek túlmutatnak a standard modellen - mutatott rá Patkós András.
Az MTA tagja szerint olyan elméletre van szükség, amely bővíti, módosítja a részecskefizika standard modelljét, hiszen a neutrínók tömegét önmagában a 2013-ban Nobel-díjjal elismert Brout-Englert-Higgs-mechanizmussal nem lehet megmagyarázni.
Az eddig végzett mérésekből a neutrínótömeget nem lehet abszolút mértékben meghatározni, csupán a háromféle neutrínó tömege közti különbséget lehet megadni. A következő lépés, hogy az eddigi felső határok helyett valamilyen módon az abszolút értékeket is képesek legyünk megállapítani - mutatott rá Patkós András.
http://mta.hu/tudomany_hirei/fizikai-nobel-dij-a-neutrinokkal-kapcsolatos-kutatasokert-136875/
MTI
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora az Akadémia honlapján megjelent méltatásában úgy fogalmazott, meglepte, hogy 2013 után ismét részecskefizikai eredményeket ismertek el a legrangosabb tudományos díjjal.
"Ám míg két évvel ezelőtt egy olyan elméleti mechanizmus - Brout-Englert-Higgs-mechanizmus - felfedezéséért ítélték oda a fizikai Nobel-díjat, amely mintegy lekerekítve a részecskefizika standard modelljét (SM), értelmezni képes a neutrínókon kívül minden elemi részecske tömegének eredetét, idén olyan kutatók teljesítményét ismerték el, akiknek munkássága túlmutat a standard modellen" - mondta.
A tudós szerint a neutrínóoszcilláció felfedezése részecskefizikai jelentőséggel bír, hiszen Kadzsita Takaaki japán és Arthur B. McDonald kanadai tudós bizonyította, hogy a neutrínó tömeggel rendelkezik, holott a standard modell szerint a neutrínó tömege nulla.
Szoktunk ugyan arról értekezni, hogy például a sötét anyagnak a szuperszimmetrián alapuló modelljével túl kell lépni a standard modellen, de ezek a nagy hadronütköztető (LHC) eddigi negatív eredményei tükrében jórészt spekulatív eszmefuttatások.
Pillanatnyilag Kadzsita Takaaki és Arthur McDonald nevéhez - és az őket követve tisztán földi körülmények között végrehajtott finomított kísérletekhez - fűződnek az egyedüli közvetlen részecskefizikai mérési eredmények, amelyek túlmutatnak a standard modellen - mutatott rá Patkós András.
Az MTA tagja szerint olyan elméletre van szükség, amely bővíti, módosítja a részecskefizika standard modelljét, hiszen a neutrínók tömegét önmagában a 2013-ban Nobel-díjjal elismert Brout-Englert-Higgs-mechanizmussal nem lehet megmagyarázni.
Az eddig végzett mérésekből a neutrínótömeget nem lehet abszolút mértékben meghatározni, csupán a háromféle neutrínó tömege közti különbséget lehet megadni. A következő lépés, hogy az eddigi felső határok helyett valamilyen módon az abszolút értékeket is képesek legyünk megállapítani - mutatott rá Patkós András.
http://mta.hu/tudomany_hirei/fizikai-nobel-dij-a-neutrinokkal-kapcsolatos-kutatasokert-136875/
MTI
Hozzászólások