Szakértő: az angkori kisembert ismerhetjük meg az új régészeti felfedezés nyomán
Az uralkodók és a nekik épített hatalmas templomok után most a Khmer Birodalom kisemberét és mindennapjait ismerhetjük meg a Kambodzsában felfedezett óriási középkori településmaradványok nyomán - mondta Jelen János Délkelet-Ázsia-szakértő az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.
A szakértőt - aki egyúttal a Tan Kapuja Buddhista Főiskola rektora - azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a Journal of Archaeological Science című régészeti szakfolyóirat hétfői számában a középkori Khmer Birodalom Angkor nevű városának közelében hatalmas településmaradványok felfedezéséről számoltak be.
A kutatók lézerradarral mutatták ki a sűrű esőerdő alatt húzódó, komplex vízellátórendszerekkel bíró városokat, amelyek sokkal nagyobbak, mint eddig gondolták: egyesek az ötven négyzetkilométert is elérik. Az itteni fejlett kultúrák hanyatlását aszály vagy a vízellátás összeomlása okozhatta.
Jelen János elmondta: mivel a műszer a néhány centiméteres szintkülönbséget is érzékeli, általa olyan épületek, kertek, kutak és víztározók körvonalai is kirajzolódtak, amelyek már régen elpusztultak. A szakértő azt mondta: eddig mindig csak a nagy uralkodókat, a nekik épített hatalmas templomokat, domborműveket láthattuk, "amelyeken az volt, amit ők oda akartak faragtatni". Most azonban a kisembert láthatjuk meg, hogy mit termesztett a kertjében, hogyan vezette el a vizet; vagyis az egész társadalmat és a benne élő embert újra magunk elé képzelhetjük - hangsúlyozta.
A felfedezés jelentőségéről szólva azt mondta: az rázta meg a leginkább a tudományos közvéleményt, hogy a legismertebb és legnagyobb templom, Angkorvat csak egy abból a 70 nagyobb és mintegy háromezer kisebb régészeti lelőhelyből, amely az angkori civilizációt alkotja.
MTI
A szakértőt - aki egyúttal a Tan Kapuja Buddhista Főiskola rektora - azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a Journal of Archaeological Science című régészeti szakfolyóirat hétfői számában a középkori Khmer Birodalom Angkor nevű városának közelében hatalmas településmaradványok felfedezéséről számoltak be.
A kutatók lézerradarral mutatták ki a sűrű esőerdő alatt húzódó, komplex vízellátórendszerekkel bíró városokat, amelyek sokkal nagyobbak, mint eddig gondolták: egyesek az ötven négyzetkilométert is elérik. Az itteni fejlett kultúrák hanyatlását aszály vagy a vízellátás összeomlása okozhatta.
Jelen János elmondta: mivel a műszer a néhány centiméteres szintkülönbséget is érzékeli, általa olyan épületek, kertek, kutak és víztározók körvonalai is kirajzolódtak, amelyek már régen elpusztultak. A szakértő azt mondta: eddig mindig csak a nagy uralkodókat, a nekik épített hatalmas templomokat, domborműveket láthattuk, "amelyeken az volt, amit ők oda akartak faragtatni". Most azonban a kisembert láthatjuk meg, hogy mit termesztett a kertjében, hogyan vezette el a vizet; vagyis az egész társadalmat és a benne élő embert újra magunk elé képzelhetjük - hangsúlyozta.
A felfedezés jelentőségéről szólva azt mondta: az rázta meg a leginkább a tudományos közvéleményt, hogy a legismertebb és legnagyobb templom, Angkorvat csak egy abból a 70 nagyobb és mintegy háromezer kisebb régészeti lelőhelyből, amely az angkori civilizációt alkotja.
MTI
Hozzászólások