Szél alkotta hegy a Marson

A szakemberek vizsgálatai arra a következtetésre vezettek, hogy a Marson található 5600 méter magas Sharp-hegyet valószínűleg szó szerint a szél hordta össze.


A Sharp-hegy a Curiosity mars-járó "szemével". A Sharp-hegy a Curiosity mars-járó "szemével".

A Princeton University és a California Institute of Technology kutatói tanulmányozták áthatóbban a jelenséget és vonták le végső következtetésüket, miszerint a képződmény valószínűleg az erős szeleknek köszönhetően alakulhatott ki, amikor azok port és homokot hordtak be a 150 kilométer széles Gale-kráterbe.

A Sharp-hegy és annak krátere alkotja jelenleg is a Curiosity névre keresztelt mars-járó kutatási területét. A kutatók által a Geology című szaklapban közzétett tanulmány szerint amikor a bolygó felszíne nappal felmelegszik, a levegő felszáll a kráterből és magával ragadja a finom homok- és porszemcséket. Ezt követően azonban mikor éjjel  a levegő lehűl, a por is leszáll, azonban a szeleknek köszönhetően nem jut vissza eredeti helyére, hanem egyenesen a kráter központjában gyűlik össze, ahol a hegy található.

Ez az elképzelés megalapozza azt az elméletet, miszerint a Sharp-hegy egy tómeder iszapjának rétegeiből épül fel. Ez azonban egyben azt is jelenti, hogy a Mars múltjára vonatkozólag kevesebb adathoz jutnak majd hozzá a kutatók a hegy vizsgálata során. Ugyanis az a tény, hogy a Gale-kráter valaha egy tónak adott otthont már gyakorlatilag is bizonyított: a kráterben a mars-járó decemberben már megtalálta a perdöntő szerves összetevőket és vízmolekulákat.

Természetesen a Sharp-hegy sosem lehetett víz alatt, ebből származik a legújabb, különös összetételét magyarázó elmélet is. A szakemberek jelenleg azt kutatják, hogy lakható volt-e valaha a Mars, azonban a legújabb eredményekből úgy tűnik ehhez új helyszínt kell majd keresniük, mivel a Sharp-hegy e tekintetben csalódást okozott.

Forrás: index.hu

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com