11 város, ahol a turizmus ellen tüntetnek
A dühös helyieket nem érdekli, hogy mennyi pénzt hagynak náluk a vendégek, ha azok átlépik a határt.
Az elmúlt időben turistaellenes tiltakozási hullám söpört végig Európán, ugyanis a helyiek nem hajlandóak szó nélkül tűrni, hogy a turizmus miatt emelkednek a lakásárak, túlzsúfoltak az utcák, néhány embernek pedig jobban megéri a vendégek beözönlése, mint másoknak.
San Sebastian: A világhírű konyhakultúrájáról ismert San Sebastianban már kihirdették, hogy augusztus 17-én várható a következő nagyobb turistaellenes megmozdulás. A tüntetés dátuma arra az időszakra esik, amikor megrendezik a Baszkföldre látogatók körében népszerű „Semana Grande” (Nagy Hét) elnevezésű rendezvényt, ami nyilvános ünnepségekkel jár.
Hvar: Európa egyik legnagyobb buliszigetévé nőtte ki magát Hvar, ám a helyiek nem lelik örömüket abban, hogy az élőhelyük már Ibizával versenyezhet, mert kifogásolják a turisták antiszociális viselkedését.
A helyi önkormányzat komoly pénzbírsággal, 700 euróval, sújtja azokat, akik nyilvános helyen isznak. Ha valaki fürdőruhában jelenik meg a történelmi városrészben, akkor neki 600 eurót kell fizetnie. Ha valaki felső nélkül járkál a városban, akkor 500 eurós bírságra számíthat.
Milánó: Egyelőre nem rendeztek hivatalos tiltakozást Milánóban, de a helyiek elégedetlensége egyre jobban növekszik, ezért a helyi önkormányzat bevezetett néhány szabályt a turisták kordában tartása érdekében.
Milánó önkormányzata tiltásai kiterjednek a selfiebotokra, ételes kocsikra és a szemetelésre, valamint azon dolgoznak, hogy körülhatárolják azt, hogy mi számít antiszociális viselkedésnek. Betiltották például az üvegpalackokat és a tűzijátékokat, mert ezek is szemétnek minősülnek.
Reykjavík: Alaposan feldühítették Izland lakosait azok a turisták, akik a nyílt utcán könnyítettek magukon, ellopták a közlekedési táblákat, eltulajdonítottak egy bárányt, amit barbecue-partin szolgáltak fel.
A 2008-as gazdasági válság óta felvirágzóban volt Reykjavík turizmusa, aminek káros következményeként gyakorlatilag megszűnt a helyi gazdaság. Igaz, az elmúlt időben a Reykjavíkhoz hasonló városokban a lakosoknak meg kellett küzdeniük az ipari termelés és a környezet hatásaival is.
Bilbao: Az észak-spanyolországi város lakosai is hangot adtak annak, hogy elegük van a turistákból. Augusztusban néhány aktivista festékszóróval fújta le a baszkföldi turistaközpontot, hogy ezzel vezessék le a város változó arculata miatti frusztrációjukat. Bilbao az olyan látványosságok miatt népszerű a turisták körében, min a Guggenheim Múzeum vagy az óváros.
Róma: Ha Rómába mész, akkor rómaiként kell viselkedned, ám ezt sok turista nem tartja be, éppen ezért az önkormányzat számos tárgyat és cselekvést betiltott, mert úgy gondolták, hogy ezek kihatnak a város életminőségére.
Szigorúan szabályozzák például a római utcákon való éjjeli iszogatást, betiltották a szökőkutakban való sétálgatást, valamint arra kérték a turistákat, hogy figyeljenek jobban az utak tisztaságára, ne dobálják el az ételmaradékot és a csomagolást.
Dubrovnik: Az egyik legközkedveltebb turistacélpont a horvát város, ahol a helyieket már annyira dühítették a vendégek, hogy eljött az ideje annak, hogy életbe lépjen néhány szabály. Ennek a célja az volt, hogy szabályozzák a Dubrovnikba, különösen az óvárosba látogató turisták számát.
A kikötőbe korábban öt óceánjáró köthetett ki, de ezt a számot már kettőre csökkentették. 2016 júliusában ötezer hajókázó turista lépett be Dubrovnikba, ami 10.5 százalékkal több volt, mint az egy évvel korábbi szám.
Amszterdam: 2017 nyarán kezdték el a turistaellenes megmozdulásaikat a hollandok, méghozzá azzal, hogy amszterdami aktivisták meghirdették a CEO épületét az egyik nyári szállásfoglaló oldalon. A helyiek ezt azért tették, mert megfigyelték, hogy komoly ingadozás tapasztalható a bérleti árakban. Emellett egyes területek veszélyesen túlzsúfolttá váltak.
Amszterdamban elszaporodtak a turistaellenes graffitik, amelyek között olyan szlogenek olvashatóak, mint az „Állítsuk meg a tömegturizmust!”. Ezek a feliratok azoknak az épületeknek a falain láthatóak, amelyekről a helyiek azt hitték, hogy illegális bérlemények.
Barcelona: A katalán főváros történelmében már többször előfordult, hogy a helyiek a turizmus ellen tiltakoztak, például graffitikkel, amelyek városszerte azt üzenték, hogy „Turisták haza!”, vagy „A turizmus gyilkos!”.
Ennél durvább megmozdulás volt az, amikor kiszúrták egy turistabusz kerekeit, az ablakait festékszóróval befújták, de arra is akadt példa, hogy a turistabicikliket vették célba a vandálok. Barcelona lakosai azért is dühösek, mert egyes kerületekben emelkednek a bérleti árat. A Gótikus negyedben például már több szoba vált elérhetővé a turisták számára, mint az állandó lakok számára.
Velence: A turizmus elleni tiltakozás júliusban érte el a tetőpontját, ugyanis körülbelül 20 millió turista érkezett egész évben az 55 ezer velencei lakos mellé. Ekkor nagyjából 2 ezer helyi vonult az utcára, többek között azért, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a turizmus milyen károsan hat Velence környezetére, mert például a turistabuszoknak és a turistahajóknak mocsarasító hatása van a főszezonban. A demonstráció arra is felhívta a figyelmet, hogy kimagaslóan magasak Velence lakásbérlési költségei.
Palma de Mallorca: Mallorcán sem ritkák a turistaellenes felvonulások és graffitik. Palma de Mallorcában az is előfordult, hogy füstbombát dobtak egy turisták körében népszerű terület éttermei elé. A helyi lakosok attól félnek, hogy a turizmus vidámparkká változtatja a várost, ők pedig több nem engedhetik meg maguknak, hogy ott éljenek.
2017 augusztusában egyetlen nap alatt rekordmennyiségű, a normál népességnek a kétszerese, 2 millió turista fordult meg a Baleár-szigeteken.
Hozzászólások