Átlagemberek nem léphetnek be az orosz „zárt városokba”!

Ma is léteznek a szögesdrót-kerítésekkel és fegyveres őrökkel védett települések.Az orosz „zárt városok” olyan ma is létező, szögesdrót-kerítésekkel körül vett helyek, amelyek esetében a fegyveres őrök szigorúan ellenőrzik a turisták belépését. Rajtuk kívül csak speciális engedéllyel rendelkező személyek tehetik be a lábukat ezekre a településekre.

Vajon mi lehet ennek a nagyfokú védelemnek és titkolózásnak az oka? Most kiderül!

Kapusztyin Jar: A szovjet rakétakísérletek helyszíneként épült Kapusztyin Jar 1946-ban. Nagyjából egy évvel a város megalakulása után, 1947. október 18-án a Szovjetunióból indítottak el először ballisztikus rakétákat.

Kapusztyin Jar létezését a beszivárgott kémek és tudósok derítették ki. 1966-ban űrrepülőteret építettek a városba, ahol napjaikban új technológia fejlesztéssel foglalkoznak. Mivel a településsel kapcsolatban már sok UFO-észlelés történt, ezért a beceneve „Oroszország Roswelle” és „Oroszország 51. területe”. A Kapusztyin Jarhoz tartozó zárt város Znamensk, ahol 30 000 ember él.

Osztrovnoj: Az orosz haditengerészet bázisaként építették 1915-ben.

A 2002-es népszámláláskor 5031-en éltek a zárt városban, de a lakosság csökkenni kezdett, ugyanis a 2010-es népszámláláskor már csak 2171 ember élt ott. Ahogy a legtöbb zárt város esetében, úgy Osztrovnoj lakosságának is 20%-kal magasabb fizetést és jobb élelmiszer-ellátást ajánlottak a hidegháború időszakában.

Szarov: A Moszkvához elég közel található Szarov az 1706-ban épült Szarov-kolostorról kapta a nevét. A második világháború idején rakéta előállító gyárként használták a kolostort, majd 1946-ban atomfegyver-tervező létesítményt építettek a településre, ami ekkor vált zárt várossá az Arzamas-16 kódnévvel.

A városba még azok az oroszok sem léphettek be, akik Szarov közelében születtek. Napjainkban nagyjából 90 000 ember él a településen, ahol az Orosz Föderáció Nukleáris Központja és egy atombomba múzeum található.

Snezhinsk: 1957-ben alapították a Cseljabinszk-70 kódnévvel, majd 1993-ban város lett a Sinara-tó közelében fekvő Snezhinsk, ami az orosz nukleáris program két központja közül az egyik. Jelenleg nagyjából 49 000 ember él a zárt városban, ahol számos szovjet időkből származó, titokzatos műtárgyat őriznek.

Ozersk: 1947-ben alapították az Irtyash-tó és a Techa folyó mellett. Ozersk (más néven Ozyorsk) a Mayak plutóniumüzemhez való közelsége miatt vált az orosz atomfegyver-program szülőhelyévé, ezért az ott élők sokszor ki vannak téve a radioaktivitásnak.

1957-ben felrobbant egy hulladéktartály, ami miatt alaposan megnőtt a radioaktivitás. Korábban rendszeresen hulladékot dobtak a Techa folyóba, ami máig erősen szennyezett. Mindezek ellenére jelenleg közel 82 000 ember él a zárt városban. A lakosok életét a 2016-ba bemutatott City 40 című orosz dokumentumfilm mutatta be.Zelenogorsk: A Kan folyó partján található Zelenogorsk, ahol jelenleg nagyjából 66 000 ember él. A zárt város az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején vett részt az szovjet nukleáris fegyverek programjában. Az urándúsítás céljából létrehozott Zelenogorsk ma villamosenergia-termeléshez szállít uránt az Egyesült Államok és más országok atomreaktoraiba.

Ciolkovszkij: Az 1961-ben, interkontinentális ballisztikus rakétabázis szolgálatára alapított Ciolkovszkij a Bolyshaya Pyora folyó mellett található. A zárt városban jelenleg mintegy 6000 ember él.

Napjainkban Ciolkovszkij a Vosztochnyi űrrepülőteret szolgálja, aminek célja az, hogy csökkenjen az orosz függőség a kazahsztáni Bajkonur űrrepülőtértől.

Krasnoznamensk: A Moszkvához nagyon közel található, 1994-ig a Golitsyno-2 kódnéven ismert, Krasnoznamensk az űrrendszer-irányító központként, tartalék misszió-irányító központként és az űrkutatás fő központjaként szolgál.

A zárt városban jelenleg úgy 39 000 ember él. Egy orosz űrparancsnoki tisztviselő azt állította, hogy mostanában több pletykát hallani arról, hogy kém műholdakat indítottak a településről.

Szeveromorszk: A Kola-félszigeten található Barents-tengerpart mellett 1896-ban alapított Szeveromorszk területén számos katonai létesítmény épült 1934-től kezdődően. A második világháborúban használt települést 1996-ban, Borisz Jelcin elnök rendelete alapján alakították át zárt várossá.

1984. május 17-én súlyos katasztrófa történt, ugyanis egy eldobott cigarettacsikk miatt kigyulladt a flotta lőszerraktára. Két óra alatt megsemmisült a flotta lőszerkészletének fele, és 200-300 ember meghalt. Napjainkban Szeveromorszk az északi flotta adminisztratív bázisa, és nagyjából 50 000 lakosa van.

Mirnij: Az Arhangelszki terület nyugati részén, a Jemsta és a Mekhrenga folyók közelében 1960-ban alapított Mirnij ballisztikus rakéták kilövőhelye. Bár a várost 1960-ban hozták létre, a média mégis csak 23 évvel később említette. Mirnij lakossága jelenleg nagyjából 30 000 fő. A zárt város űrrepülőteréről nemrég Vlagyimir Putyin indított műholdat a ballisztikus rakéták felkutatására.

(Forrás: noiportal.hu)