Idegesítő embertípusok, akik tönkreteszik a nyaralást

Nem lesz kellemes emlék a velük töltött utazás.Sok mindenen múlik, hogy milyen lesz a nyaralás, így például azon is, hogy milyen emberekkel töltjük a kikapcsolódásra szánt időt. A Redditen most ezzel kapcsolatban gyűjtötték össze azokat az embertípusokat, akik könnyen tönkretehetik a közös nyaralást a viselkedésükkel.

A kihangosítóval telefonáló: Kevés dolog képes olyan gyorsan tönkretenni egy békés utazást, mint amikor valaki gondolkodás nélkül kihangosítva indít el egy videót, zenét vagy videóhívást a buszon, a vonaton, a repülőtéren vagy éppen egy zsúfolt váróteremben.

A saját szórakozását ilyenkor akaratlanul is mindenki másra ráerőlteti, miközben a környezetének semmi beleszólása nincs abba, mit kell hallgatnia. A dolog különösen bosszantó azért, mert szinte egyetlen mozdulattal elkerülhető lenne, ugyanis csak egy fülhallgatót kellene használni.

A poggyászkiadónál leskelődő és torlódást okozó: Egy hosszú repülőút után aligha van bárki, aki ne szeretné minél gyorsabban megtalálni a bőröndjét, majd elindulni a célja felé.

Ezzel nemcsak mások kilátását takarja el, hanem a bőröndökhöz való hozzáférést is megnehezíti. A többiek kénytelenek kerülgetni, oldalról lesni a csomagjaikat, vagy egyszerűen megvárni, amíg végre arrébb áll.

A közömbös influenszer: Az utazás és a fényképezés ma már szinte elválaszthatatlan egymástól, így önmagában természetesen semmi különös nincs abban, ha valaki szeretné megörökíteni az élményeit.

A probléma akkor kezdődik, amikor egy utazó úgy tekint egy népszerű helyszínre, mintha az kizárólag az ő fotózásának díszlete lenne.

A helyet nyíltan lenéző: Egy idegen ország felfedezése bizonyos fokú nyitottságot és alkalmazkodást kíván. Nem minden étel olyan lesz, mint otthon, a közlekedés működhet egészen másképp, a helyiek szokásai eltérhetnek a megszokottól, és még a város hangulata vagy ritmusa is idegennek tűnhet.

Az sem probléma, ha valakinek ezek közül valami nem tetszik. A folyamatos panaszkodás és a lekezelő megjegyzések azonban hamar képesek megmérgezni az egész utazás hangulatát.

A kulturálisan érzéketlenül öltözködő: Az utazás egyik legfontosabb része éppen az, hogy olyan kultúrákkal és szokásokkal találkozunk, amelyek különböznek a sajátunktól. Ehhez azonban a kíváncsiság mellett némi tisztelet és odafigyelés is szükséges.

Különösen igaz ez a vallási, illetve hagyományosan konzervatív helyszínekre, ahol az öltözködésnek jóval nagyobb jelentősége lehet, mint amit egy turista elsőre gondolna.

A hencegő: Van, aki egyszerűen nem tud úgy utazni, hogy közben ne csináljon belőle versenyt. Számára nem az a fontos, hogy mit látott és milyen élményekkel gazdagodott, hanem hogy mennyire különlegesnek tűnik másokhoz képest.

A klasszikus turistalátványosságokat lenézi, és szinte kötelességének érzi hangsúlyozni, hogy ő már „túl van” azokon a helyeken, amelyeket a tömegturisták felkeresnek.

Ha valaki pedig őszinte lelkesedéssel szeretne megnézni egy ikonikus nevezetességet, könnyen megkapja, hogy túl felszínes vagy „tipikus turista”. Pedig attól, hogy valami népszerű, még nem lesz kevésbé érdekes vagy értékes.A járdafoglaló: Szinte minden népszerű turistavárosban ismerős a jelenet, hogy a sűrű gyalogosforgalom kellős közepén valaki egyik pillanatról a másikra megáll. Előkerül a telefon, meg kell nézni a térképet, gyorsan készül egy fotó, vagy éppen össze kell szedni a társaságot, hogy merre menjenek tovább.

A probléma nem maga a megállás, hanem annak helye és módja. Egy szűk járda vagy forgalmas utca közepén hirtelen lefékezni ugyanis pillanatok alatt feltartóztat egy egész sort. Ráadásul nemcsak bosszantó, hanem veszélyes is lehet, hiszen a mögötte érkezőknek nincs mindig idejük megfelelően reagálni.

A tolakodó: A népszerű látnivalóknál a sorban állás szinte elkerülhetetlen velejárója az utazásnak. A legtöbben tudomásul veszik, hogy ha valamit látni szeretnének, akkor másokhoz hasonlóan nekik is ki kell várniuk a sorukat.

Aztán mindig akad valaki, aki úgy gondolja, rá valójában nem vonatkoznak ugyanazok a szabályok. Először csak egy pillanatra lép előrébb, aztán valahogy mindig talál egy újabb helyet, ahová beférhet, vagy feltűnés nélkül becsatlakozik egy ismerős társaság mögé. Az ilyen aprónak tűnő trükkök azért különösen bosszantóak, mert mások idejét és türelmét semmibe veszik.

A kartámasz-háború katonája: A repülés ma már a legtöbb ember számára inkább szükséges közlekedési forma, mint kényelmes luxusélmény. A szűk ülések, a kevés lábtér és a hosszú órák miatt ezért az apró udvariassági gesztusoknak is komoly jelentőségük van.

Ezek közül az egyik legősibb konfliktus természetesen a kartámasz kérdése. Kié a középső kartámasz? Meddig nyúlhat át valaki a szomszéd helyére? És pontosan hol kezdődik a másik személyes tere?

A kartámasz-háború megszállottja azonban úgy foglalja el a rendelkezésére álló néhány centimétert, mintha egy tágas business class-fotelben ülne. Könyöke rendszerint már a szomszéd területén jár, lábai pedig igyekeznek minden rendelkezésre álló helyet elfoglalni.

Közben a mellette ülők próbálják valahogy átvészelni a következő néhány órát a szűk ülések között. Ilyenkor néha már egyetlen kartámasz is komoly diplomáciai kérdéssé válhat.

(Forrás: roadster.hu)