Izgalmas téli kirándulóhelyek a Balatonnál

Balatonfüred, Szigliget, Révfülöp, de Tihany is különleges élménnyel gazdagítja azokat, akiket nem tart otthon a hideg.Nyáron sok magyar elutazik a Balatonhoz, hogy strandoljon, pihenjen és felfedezze a környező városokat, ám télen sem kell mellőzni a magyar tengert, ahol a hideg évszakban is rengeteg csoda kápráztatja el a kirándulókat.

Koloska-völgyi Vadaspark – Balatonfüred: Magyarország egyik legismertebb üdülőhelye a Tihanyi-félsziget lábánál fekszik. A település méltán híres a fürdőzési lehetőségeiről és a pezsgő kulturális életéről, emellett még kiváló geológiai bemutatóhellyel, vízi látogatóközponttal és ingyenesen látogatható vadasparkkal is rendelkezik.

A Koloska-völgyi Vadasparkban élő állatokat, köztük gímszarvast, dámszarvast, muflont, őzet, fácánfajtákat, fürjeket és vadkacsákat, testközelből nézhetik meg a kicsik és nagyok.Avasi templomrom – Szigliget: Több forrás azt igazolja, hogy Szigliget a rómaiak óta létező, folyamatosan fejlődő település, ahol az Avasi templom a XIII. században készülhetett el. A XII. század elején királyi birtokként kapta az Atyusz nemzetség, némely része pedig a zalai várhoz tartózik.

A vár felépítését követően, a XIV-XV. században a régi községet elhagyták az emberek, akik a Várhegy alatt települt Újfaluba költöztek. Az 1420-as határjáráskor már elnéptelenedett a község. A templomépület 1544 és 1550 között, a törökök támadása során pusztulhatott el.Szigligeti vár – Szigliget: A Balaton váraként is nevezik a Szigligeti várat. A Balaton felvidéken található épületet a középkorban építették egy szigetként működő vulkanikus kúpra. A vár legrégebbi részét, a legmagasabban fekvő két tornyot és a köztük található palotaszárnyat, 1260 körül alakították ki a bencések.

A várból csodás kilátás nyílik a Tapolcai-medencére és a Balatonra. Anno a Pannonhalmi bencések vára annyira elnyerte Béla király tetszését, hogy az uralkodó megszerezte magának. A következő közel 200 évben királyi tulajdonban volt az épület, ám akkor I. Ulászló odaadományozta Némai Kolos Jeromosnak.

Néhány évvel később az Újlaki család birtokába került, majd az 1500-as években a védők feladták a várat az enyingi Török Bálint nevében érkező ostromló sereg előtt, akiknek vezetője, Martonfalvay Imre, átépíttette, kibővíttette a várat.

Az épület vesztét az okozta, amikor villámcsapás érte a felső várban lévő tornyot, amiben lőport raktároztak. A kegyelem döfést I. Lipót adta meg, amikor elrendelte a magyar vár lerombolását. Napjainkban csak a vár romjai tekinthetők meg, de a kilátás és a falu így is csodálatos.Tihanyi Piac: A Tihanyba látogatók a RÉV mellett bukkanhatnak rá Magyarország egyik leghangulatosabb piacára, ahol a környék őstermelőinek és kézműveseinek portékái, antik bútorok, hangszerek, lacipecsenyék, kézműves sajtok, lekvárok, szörpök és füstölt áruk várják az érdeklődőket, akikkel szívesen beszédbe elegyednek az árusok.Fülöpi templomrom – Révfülöp: Révfülöp vasútállomása mellett, a belterületen található az először 1211-ben említett fülöpi, egyhajós templom, aminek csak a romjai láthatók. Az egész jó állapotban megmarad templomrom ma már műemlék.

A könnyen megközelíthető nevezetességet 1953-ban konzerváltatta a Műemléki Hivatal, majd 2000-ben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal újíttatta fel. A még Pilip praedium névre keresztelt falu a Tihanyi apátság uradalmi majorja volt, rév átkelőhelyként pedig már az Árpád korban létezett.Tájház – Balatonkenese: A jól ismert üdülőtelepülés a Balaton keleti partján fekszik. Aki Budapestről indul az északi part felé vonattal, az Akarattya után az első településnél pillanthatja meg a Balatont.

Balatonkenese első említése a veszprémvölgyi apácakolostor alapító okiratában található, Knésa néven. A település évszázadokon keresztül volt egyházi birtok, aminek földesurai a görög apácák, később a győri jezsuiták voltak.

Kenese lakossága elsősorban halászattal, szőlő- és földműveléssel foglalkoztak. 1532-ben már mezővárosként írtak Balatonkeneséről, ahova tanácskozásra hívta II. Ferdinánd a magyar országgyűlést, hogy egy közös sereggel legyőzzék a törököket, ám a terve kudarcba fulladt.

A török hódoltság ideje alatt nagyon megfogyatkozott a település lakossága, akik között járványok pusztítottak. A reformáció idején sokan áttéretek a reformátusokhoz, amihez évszázadokon át hűségesek maradtak.

A szépen felújított Tájház a Balaton-melléki népi építészet jegyeit viseli magán. A település fő látnivalójának elrendezése így néz ki: első szoba, pitvaros szabad kéményes konyha, hátsó lakószoba, éléskamra, kamra, kocsiszín és istálló, valamint 1926-ban nyári konyha az épülettel szemben. Az épület első két helyisége előtt boltíves tornác, falazott mellvéd látható.

Mivel a Tájház védett volt, ezért nem nyúltak hozzá, amikor 1960-ban elkezdődött a település átépítése. A vályogból és égetett téglából épített ház ma is azon a terméskő alapzaton áll, mint eredetileg.

A konyha, a pitvari boltozott, a szobák és a többi helyiség gerendás fafödémet kapott, míg a tetőt náddal borították be, 1991. június 16-án pedig megnyitották a látogatók előtt. Az első szobában, aminek régen tiszta szoba volt a neve, a helytörténeti emlékek tekinthetők meg. A konyhát és a lakószobát korhű berendezési és használati tárgyakkal rendezték be.Aszófői templomrom – Aszófő: A vasútállomástól délre, a Balaton partján, a természetvédelmi területen található a templomrom, ami eredetileg egy római kori épület alapjaira épült. Az első írásos említés 1093-ból származik, és a Tihanyi apátság birtokaként ír a templomról.

Az egyhajós, egyenes záródású szentéllyel kialakított templom fő homlokzatán fennmaradt sor mintázata csúcsíves, gömbökkel díszített párkány nagyon hasonlít a jáki és a lébényi templomok mintáira.

Az Aszófői templomrom szentélyénél kiásták a római kori oltárkövet, amit az Almás-forrás mellett állítottak fel. Az épület falaiban ágyúgolyókat találtak, míg a feltárt sírok elszenesedett emberi maradványokat rejtettek. Mindez a törökök pusztítását bizonyítja.Vadászati Múzeum – Keszthely: A Festetics grófok egykori Balaton parti rezidenciája volt Keszthely legimpozánsabb és legismertebb épületegyüttese, a Helikon kastély, amihez hozzátartózik az az új épület, amely a vadászati kiállításnak, köztük díjnyertes trófeáknak, adott otthont.

Habár a Festetics család közismert volt arról, hogy nagy vadászok, mégis a múzeumban kevés az olyan vad trófea, amit ők lőttek ki. A gróf Festetics Tasziló által elejtett gím agancsát a pénztárral szemben helyezték el, egy oszlopon, az eredeti feliratozással.

Egy tárolóban több vadászati okmány és jegyzék tekinthető meg, de vadászati könyvek és Széchenyi Zsigmond fegyvere is felfedezhető a múzeumban. Az emeleten élőképeken nézhető meg Hidvégi Béla óriási vadászzsákmánya. Az utolsó termeket vadász használati és berendezési tárgyakkal rendezték be.Ecséri templomrom – Révfülöp: A XII. században épült a román stílusú templom a Révfülöp és Kővágóörs közötti területen. Az épületet a törökök égették le, emiatt csak a kőből épült templom és a hozzá tartozó épületek falai állnak.

A faluról legelőször egy 1082-es oklevél írt, a település papjairól egy 1333-ban keltezett pápai tizedjegyzékben olvashatunk, a templomot pedig 1353-ban említették először. A templom építéséhez valószínűleg felhasználták egy római kori épület köveit.

Az épületet 1430-ban bővítette ki Ecséri László, altárnokmester. A gótikus stílusban átépített templom ekkor kapott előcsarnokot, sekrestyét. Egyes részeken vakolat és freskók is láthatóak, amelyeken Szent Kristófot ábrázolták.

A nyugati oldalon álló toronynak csak az alapjai maradtak fenn az utókor számára. A karzatra vezető lépcsőnek egy része még megtekinthető, ahogy a gótikus, háromíves fal és a keresztelőmedence is.

A templomot körülölelő kőfal a temetkezési helyet jelölte. A szakembereknek a paplak alapozását is sikerült feltárnia. Az is kiderült, hogy a föld alatt egy magyar középkori falu volt, amit a törökök porig égetettek, a lakosokat pedig elhurcolták.

A falu elnéptelenedett, a templom megmaradt falai pedig pusztulásnak indultak. A falu és a templom feltárását 1962-ben kezdték. A régészeti kutatásokat Sz. Ceglédi Ilona vezette. A templomromot 1963-ban konzerváltatták, majd a millennium évében felújították.Vörösberényi templomerőd – Balatonalmádi: A középkorban még Szárberény néven említették Vörösberényt, amit a veszprémvölgyi apácák birtokoltak. A település legkorábbi említése 1109-ből, egy oklevélből származik.

A református templomról legelőször 1297-ben írtak. A gótikus stílus jegyeit magánviselő erődtemplomot egy XII-XIII. századi román kori alapokra építették. A kőfallal kerített templomról kívülről a középkori eredet érződik, de belépve már úgy érezheti magát az ember, mintha a XVIII. századba cseppent volna, hiszen akkor építették át, és ekkor alakították ki a barokk boltozatos, osztatlan csarnokteret.

A műemlékek országos jegyzékében szereplő erődtemplom megjelenik Balatonalmádi város címerében, mint a település legrégebbi épülete. A ma is működő református templom rendszeresen ad otthont a színvonalas zenei programoknak.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)