10 rejtélyes rézlelet

Néha a modern technika is kevés a több ezeréves titkok megfejtéséhez.A tudósokat is ámulatba ejtik azok a rézleletek, amelyek annak ellenére is újabb és újabb kérdéseket vetnek fel, hogy a szakértők a legmodernebb technikával kereshetik a válaszokat a több ezeréves rejtélyekre.

Réz használata a divatban: Az Egyesült Királyság és Szerbia kutatóiból álló csapat 2017 decemberében jelentette be, hogy az esztétika fontos szerepet kapott a rézötvözetek fejlesztésében. A kutatócsapat az ősi ötvözetek eredeti dicsőségét akarta felfedezni, ezért rézből, ónból álló ötvözetek színskálait dolgozta ki.

Az őskori rézötvözetekhez használt alapanyagok nagy része ismeretlen, ráadásul a föld alatt töltött évek elveszik a réz vizuális vonzerejét, ám a kutatók szerint az ókori balkáni bronzra és rézre az aranyszíne miatt volt nagy a kereslet.Çatalhöyük-i réz: A régészek évtizedek óta gyanítják, hogy a török Çatalhöyük lehet a világ legősibb réztermelő helye, ugyanis a 8,500 évvel ezelőtti Çatalhöyük a rézfeldolgozás egyetlen származási helye.

Több, mint 40 évvel ezelőtt egy teljes réztermelő telephelyet találtak itt, ám kiderült, hogy a Çatalhöyük-i réz csak félig megmunkált, mert a minták nagyobb része csak „félig sült”. Miljana Radivojevic, a Cambridge-i Egyetem professzora úgy gondolja, hogy ez a nem szándékos, véletlenszerű rézégést bizonyíthatja. A kutatók szerint a rézfeldolgozás önállóan fejlődött ki, a világ különböző tájain.„Atlantean” réz: A régészek 2015 márciusában jelentették be, hogy 39, atlanteán rézből épített, hajóroncsot találtak. A felfedezés azért fontos, mert Platón szerint az atlanteán, nem más, mint az orichalcum réz egy vöröses változata, amit az atlantisziak a Poszeidón templomának világi ragyogásnak adtak el.

Ennek az összetételét sokáig vitatták az emberek, de a legtöbb mai tudós úgy gondolja, hogy a bronzszerű ötvözet cinkkel, faszénnel és rézzel készült. A 2600 éves görög hajóban azonosított fém valószínűleg Ciprusról származott, ugyanis az időszámításunk előtti negyedik évezred óta a ciprusiak sokféle rézváltozatot gyártottak, és főleg ékszerekhez, díszítésekhez használták a tartósságuk miatt.Andoki maszk: 2005-ben a La Quebrada-i argentínai Andok lakói egy tömegsírban találták meg azt az 1087 és 1414 közötti időkből származó rézmaszkot, ami átírja a kohászat történelmét a Kolumbusz előtti Dél-Amerikában.

A rézlelet 18 centiméter magas, 15 centiméter széles és 1 milliméter vastag. A maszkon kidolgozott nyílások vannak a szemeknek, az orrnak és a szájnak, a pereme mentén pedig további lyukak találhatók, amelyek az archoz rögzítést tették lehetővé. A régészek szerint Hualfin-völgyből származó ércből készítették a maszkot. A felfedezéstől csak 69 kilométerre található a Catamarca tartomány völgye, ahol egy nagy rézbánya működik.Ókori egyiptomi tinta: 2017 novemberében jelent meg egy cikk, amelyben a kutatók arról írtak, hogy felfedeztek egy titkos elemet az ősi egyiptomi tintában, ami a réz. A Koppenhágai Egyetem csapata időszámításunk előtti III. századig terjedő papírokat vizsgáltak, majd megállapították, hogy minden fekete tintában volt réz.

Ez volt az első alkalom, hogy rézalapú tintát használtak az ókori Egyiptomban. A kutatók feltételezése szerint a forrásanyag a kohászat mellékterméke. A jól ismert egyiptomi kék szín is réz által, mesterségesen előállított szín, amire a legkorábbi bizonyíték az ötezer évvel ezelőtti Ka-Sen uralkodásának keltezésű sírfestése. Az máig rejtély, hogy pontosan mikor kezdtek rézalapú tintát használni Egyiptomban.A Laguna-i rézfelirat: 1989-ben, a Lumbang-folyón, homokkotrás közben bukkant rá egy férfi arra a leletre, amelyről kiderült, hogy az a legrégebbi ismert írásos dokumentum a Fülöp-szigeteken. A Laguna-i rézfelirat a 900-as évekből származhat. A 20x30 centi méretű, vékony rézlap jelentőségére 1992-ig nem derült fény, ám akkor Anthon Postma holland antropológus megfejtette a feliratot, ami a régi Kawi-írás és a Jávában kifejlesztett ősi maláj nyelv keverékéből áll.

A tudósok szerint a X. században a Fülöp-szigeteket kulturálisan elszigetelték az ázsiai ország többi részétől. Postma megfejtése szerint a rézlemez a Saka-naptár szerinti 823-as évre hivatkozik.Qumran-i réztekercs: 1952. március 14-én fedezte fel egy régész a titokzatos réztekercset, ami szöges ellentétben áll a Qumran-i barlangokban talált összes többi holt-tengeri tekerccsel. A vizsgálat szerint a réztekercs anyaga, szerzője, nyelvezete és stílusa mind arra utal, hogy a 14 másik pergamenből és papiruszból készült alkotásoktól eltérő időben készítették.

Richard Freund professzor úgy gondolja, hogy a réztekercs a legkülönlegesebb, legfontosabb és a legkevésbé megértett leletek egyike, bár a szövege kicsit hasonlót a Holt-tengeri tekercsekére. A 25-ös 100-as évek közötti réztekercs 64 helyszínt, kincseket, rengeteg aranyat, ezüstöt, hajókat, papi ruhákat és óriási napi bevételeket említ.A jégember fejszéje: Ötz-völgyi Alpokban az olasz-osztrák határon túrázók fedezték fel Ötzi-t, a Jégembert, még 1991-ben. A vizsgálatok során kiderült, hogy 5300 évvel ezelőtt, a rézkorban, egy nyílvesszővel ölték meg a Jégembert, ami azt jelenti, hogy ez a világ legkorábbi ismert gyilkossági ügye.

2017 júliusában a kutatók megdöbbentő felfedezést tettek a Jégember világáról, miután izotópos elemzésnek vetették alá a fejszéjét. Ennek az eredménye azt mutatta ki, hogy a leletben található réz Dél-Toszkánából származik, és a őskori kereskedelem kiterjedt hálózatára utal.

Eleinte a kutatók azt feltételezték, hogy az érc az Ötz-völgyi Alpokból származott. Az még mindig rejtély, hogy Ötzi miért választott toszkán anyagot a helyi érc helyett.Skandináv kereskedelem: 2016-ban jelentették be a régészek, hogy Svédország ősi bronzeszközeiben mediterrán rezet találtak, tehát a 3600 éves eszközök a bronzkori kereskedelmi kapcsolatokat tárhatják fel a tudósok előtt.

A szakemberek izotópelemzéssel jöttek rá, hogy a fém Ciprusról, Szicíliáról, Szardíniáról és az Ibériai-félszigetről származik, vagyis a skandinávok ezekkel az országokkal kereskedtek, hogy rezet szerezzenek.Múmiák rézből: A régészek 1993-ban tárták fel Szibéria sarkvidéki peremén a XIII. századi nekropoliszt, ahol fejeknél-lábaknál rézzel bevont múmiákat találtak. A máig rejtélyes kultúrájú Zelenyi Yar 34 sírja több mint egy tucat természetesen megőrzött múmiát rejtett.

2015-ben ismét kutatók érkeztek a területre, ahol rézzel bevont nőt és csecsemőt találtak. A nekropolisz eddig talált összes maradványa a közelben található Gorny Poluy-folyóra mutat. A Zelenyi Yar bronz tálai eredetileg Perzsiából származhattak, ami arra utalhat, hogy ez az elszigeteltnek látszó hely a kultúrák keresztútja lehetett.

(Forrás: noiportal.hu)