A magyar történelem elhanyagolt emlékhelyei
Kevesen ismerik azt a helyet, amely egy király látomásából született, vagy azt, ahol Kölcsey megírta a Himnuszt.
Hazánk sok mindent átélt a múltba, ennek pedig néhány nyoma még ma is látszik, köszönhetően azoknak az épületeknek, helyeknek, amelyek túlélték a háborúkat, csatákat, és elmesélhetik a mai kor gyermekének, hogy mi történt több évszázaddal ezelőtt.
Hajlamosak vagyunk azonban elfeledkezni arról, hogy nem csak külföldön érdemes megnézni a történelmi nevezetességeket, hanem itthon is felkereshetjük a történelmi emlékhelyeket, amelyek között vannak népszerűek, mint Ópusztaszer, ám akadnak kevéssé ismertek, mint a következő hat terület.
Hétkápolna és honvédemlékmű (Vác): Vác szélén, a Duna partjához közel áll a kegytemplom, ami a város legendás kialakulásához kapcsolódik. A történet szerint Géza és László a mogyoródi csata után vert itt tanyát.
Az egyik éjjel László látomást kapott, amiben egy angyal szállt le az égből, és koronát tett Géza fejére. Miután László elmondta a víziót, Géza megesküdött, hogy templomot építtet, ha megnyerik az ütközetet.
Amikor a templom helyét keresték, akkor egy szarvas jelent meg, akinek az agancsán gyertyák égtek. Erről kapta a középkori nevét a kegyhely, ami a Maria de Cervo, vagyis a Szarvasról elnevezett Boldogasszony.
1769-ben Wirth Ferenc váci kanonok a kápolnához vezető út mentén húzatta fel a Mária hét örömét és hét bánatát bemutató képoszlopsort. Ezért lett a hely neve Hétkápolna. Ha erre járunk, akkor még a templom közelébe állított obeliszket is meg kell tekintetnünk. Ezt az 1848-49-es váci csatában elesett honvédek tiszteletére emelték 1868-ban, közadakozásból, de Kossuth Lajos is adott rá a pénzéből.
A muhi csata emlékműve (Muhi): A tatárjárás idejére repít vissza ez az emlékhely, hiszen a muhi csata volt az egyik legjelentősebb harc a magyar történelemben. 1241. április 11-12-én Batu kán döntő csapást mért a seregével IV. Béla király csapatára, ezzel pedig bekövetkezett hazánk egyik legsúlyosabb veresége. A középkori magyar állam akkori királya egészen Trauig menekült. Miután a mongolok kivonultak, megkezdődött a kifosztott ország újjáépítése.
Muhi község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 15 kilométerre fekszik. Ezen a területen már az őskorban is éltek, a XIII. században pedig két település állt itt, az egyik Muhi mezőváros, a másik a Poga falu. A muhi csata miatt teljesen megsemmisült a település, ami csak a XIV. században népesült be újra.
A történelmi Magyarország földrajzi középpontja (Szarvas): Az 1880-as években Mihályfi József tanár döntött úgy, hogy Szarvason található a történelmi Magyarország földrajzi középpontja, ennek tiszteletére pedig kijelölt egy pontot, amit 1939-ben alakítottak emlékhellyé. A négyszárnyú vitorlás malom az ország részekre szakadását szimbolizálta.
Szarvast Békéscsabától 47 kilométerre találjuk, a Hármas-Körös holtágának partján. A területen már az őskorban is éltek. A népvándorlás korából származó avar leleteket is itt fedezték fel. A települést először Anonymus említette, de akkor még Szarvashalom néven.
Kölcsey-kúria (Szatmárcseke): Szatmár vármegye egyik legrégibb családjának, a Kölcsey famíliának állt itt a kúriája. IV. Béla királyunk jegyzője egyszer azt írta a Kölcsey családról, hogy a Kende családdal együtt Ond vezérig vezethető vissza a családfájuk.
Kölcsey Ferenc 1815-től a haláláig élt itt, és ez a hely, ahol megírta a Hymnust, 1823. január 22-én. Ha erre járunk, akkor a költő sírhelyét is felkereshetjük a szatmárcsekei temetőben. A Kölcsey-kúria helyén ma a Művelődési Ház áll. Ebben találjuk azt az emlékszobát, amit Kölcsey tiszteletére rendeztek be, illetve a Kölcsey Ferencet ábrázoló bronzszobrot is megnézhetünk.
Szatmárcseke Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. Először 1181-ben említették meg a községet egy oklevélben. A települést a törökök, a tatárok, majd a németek is szétverték, de a kolera és az árvizek is sok szenvedést okoztak. 1865-ben majdnem porig éget Szatmárcseke.
Szilágyi Dezső téri református templom (Budapest): 1896-ban avatták fel Buda első református templomát. Anno ez volt a Kálvin téri templom után a második legnagyobb fővárosi református templom.
A hatszáz embert befogadni képes épületet Pecz Samu tervezte. Az építkezés 1893-ban kezdődött, majd 1896 virágvasárnapján szentelték fel. A református templom berendezése és bútorzata is Pecz Samu fantáziáját dicséri.
A neogótikus stílusban épült templom teteje barna-sárga-zöld mázas Zsolnay-cserépből készült, a falakat pedig vörös téglából alakították ki. A mellette álló 62 méter magas toronyban három acélharang található.
Az eredeti tervek négy harangról szóltak, de a legkisebb hangja nem felelt meg a többihez, ezért azt eladták egy másik templomnak. 1915-ben itt házasodott össze Ady Endre és múzsája, Csinszka. 1940-ben a kormányzó fia, Horthy István szervezte ide az esküvőjét.
Református templom (Sóly): Magyarország egyik legrégibb templomát a Veszprém megyei Sóly településen találhatjuk. A történelem szerint I. (Szent) István, aki saját birtokként kezelte Sólyt, eleget tett a fogadalmának a XI. században, amikor Koppány sólyi legyőzésének emlékére építtette a templomot. A XVI. század végén már a református közösség vehette birtokba a barokk korban átépített templomot, aminek padozata alatt középkori csontvázakat találtak 2009-ben.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Hazánk sok mindent átélt a múltba, ennek pedig néhány nyoma még ma is látszik, köszönhetően azoknak az épületeknek, helyeknek, amelyek túlélték a háborúkat, csatákat, és elmesélhetik a mai kor gyermekének, hogy mi történt több évszázaddal ezelőtt.Hajlamosak vagyunk azonban elfeledkezni arról, hogy nem csak külföldön érdemes megnézni a történelmi nevezetességeket, hanem itthon is felkereshetjük a történelmi emlékhelyeket, amelyek között vannak népszerűek, mint Ópusztaszer, ám akadnak kevéssé ismertek, mint a következő hat terület.
Hétkápolna és honvédemlékmű (Vác): Vác szélén, a Duna partjához közel áll a kegytemplom, ami a város legendás kialakulásához kapcsolódik. A történet szerint Géza és László a mogyoródi csata után vert itt tanyát.
Az egyik éjjel László látomást kapott, amiben egy angyal szállt le az égből, és koronát tett Géza fejére. Miután László elmondta a víziót, Géza megesküdött, hogy templomot építtet, ha megnyerik az ütközetet.
Amikor a templom helyét keresték, akkor egy szarvas jelent meg, akinek az agancsán gyertyák égtek. Erről kapta a középkori nevét a kegyhely, ami a Maria de Cervo, vagyis a Szarvasról elnevezett Boldogasszony.
1769-ben Wirth Ferenc váci kanonok a kápolnához vezető út mentén húzatta fel a Mária hét örömét és hét bánatát bemutató képoszlopsort. Ezért lett a hely neve Hétkápolna. Ha erre járunk, akkor még a templom közelébe állított obeliszket is meg kell tekintetnünk. Ezt az 1848-49-es váci csatában elesett honvédek tiszteletére emelték 1868-ban, közadakozásból, de Kossuth Lajos is adott rá a pénzéből.
A muhi csata emlékműve (Muhi): A tatárjárás idejére repít vissza ez az emlékhely, hiszen a muhi csata volt az egyik legjelentősebb harc a magyar történelemben. 1241. április 11-12-én Batu kán döntő csapást mért a seregével IV. Béla király csapatára, ezzel pedig bekövetkezett hazánk egyik legsúlyosabb veresége. A középkori magyar állam akkori királya egészen Trauig menekült. Miután a mongolok kivonultak, megkezdődött a kifosztott ország újjáépítése.Muhi község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 15 kilométerre fekszik. Ezen a területen már az őskorban is éltek, a XIII. században pedig két település állt itt, az egyik Muhi mezőváros, a másik a Poga falu. A muhi csata miatt teljesen megsemmisült a település, ami csak a XIV. században népesült be újra.
A történelmi Magyarország földrajzi középpontja (Szarvas): Az 1880-as években Mihályfi József tanár döntött úgy, hogy Szarvason található a történelmi Magyarország földrajzi középpontja, ennek tiszteletére pedig kijelölt egy pontot, amit 1939-ben alakítottak emlékhellyé. A négyszárnyú vitorlás malom az ország részekre szakadását szimbolizálta.Szarvast Békéscsabától 47 kilométerre találjuk, a Hármas-Körös holtágának partján. A területen már az őskorban is éltek. A népvándorlás korából származó avar leleteket is itt fedezték fel. A települést először Anonymus említette, de akkor még Szarvashalom néven.
Kölcsey-kúria (Szatmárcseke): Szatmár vármegye egyik legrégibb családjának, a Kölcsey famíliának állt itt a kúriája. IV. Béla királyunk jegyzője egyszer azt írta a Kölcsey családról, hogy a Kende családdal együtt Ond vezérig vezethető vissza a családfájuk.Kölcsey Ferenc 1815-től a haláláig élt itt, és ez a hely, ahol megírta a Hymnust, 1823. január 22-én. Ha erre járunk, akkor a költő sírhelyét is felkereshetjük a szatmárcsekei temetőben. A Kölcsey-kúria helyén ma a Művelődési Ház áll. Ebben találjuk azt az emlékszobát, amit Kölcsey tiszteletére rendeztek be, illetve a Kölcsey Ferencet ábrázoló bronzszobrot is megnézhetünk.
Szatmárcseke Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. Először 1181-ben említették meg a községet egy oklevélben. A települést a törökök, a tatárok, majd a németek is szétverték, de a kolera és az árvizek is sok szenvedést okoztak. 1865-ben majdnem porig éget Szatmárcseke.
Szilágyi Dezső téri református templom (Budapest): 1896-ban avatták fel Buda első református templomát. Anno ez volt a Kálvin téri templom után a második legnagyobb fővárosi református templom.A hatszáz embert befogadni képes épületet Pecz Samu tervezte. Az építkezés 1893-ban kezdődött, majd 1896 virágvasárnapján szentelték fel. A református templom berendezése és bútorzata is Pecz Samu fantáziáját dicséri.
A neogótikus stílusban épült templom teteje barna-sárga-zöld mázas Zsolnay-cserépből készült, a falakat pedig vörös téglából alakították ki. A mellette álló 62 méter magas toronyban három acélharang található.
Az eredeti tervek négy harangról szóltak, de a legkisebb hangja nem felelt meg a többihez, ezért azt eladták egy másik templomnak. 1915-ben itt házasodott össze Ady Endre és múzsája, Csinszka. 1940-ben a kormányzó fia, Horthy István szervezte ide az esküvőjét.
Református templom (Sóly): Magyarország egyik legrégibb templomát a Veszprém megyei Sóly településen találhatjuk. A történelem szerint I. (Szent) István, aki saját birtokként kezelte Sólyt, eleget tett a fogadalmának a XI. században, amikor Koppány sólyi legyőzésének emlékére építtette a templomot. A XVI. század végén már a református közösség vehette birtokba a barokk korban átépített templomot, aminek padozata alatt középkori csontvázakat találtak 2009-ben.(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Hozzászólások