A pápa "a huszadik század első népirtásának" nevezte az örmények lemészárlását
A "huszadik század első népirtásának" nevezte vasárnap Ferenc pápa az örmény nép elleni, száz évvel ezelőtti török vérengzést.
A katolikus egyházfő a törökök által lemészárolt örmények emlékére bemutatott, örmény szertartású misén a római Szent Péter-bazilikában mondta ezt.
A pápa úgy fogalmazott, hogy a múlt században az emberiség három tömeges és példa nélküli tragédiát élt meg. "Az első, amelyet széles körben a XX. század első népirtásának tartanak, az örmény népet sújtotta" - fogalmazott a pápa.
Történészek szerint az 1915. április 24-én kezdődött és egészen 1917-ig tartó török vérengzésekben 1,5 millió örményt gyilkoltak meg.
Homíliájában Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy az örmény áldozatok között katolikusok és ortodoxok, valamint püspökök, papok, szerzetesek, nők, férfiak, idősek, még gyermekek és védtelen betegek is voltak.
A katolikus egyházfő a XX. század másik két népirtásaként a nácizmust és a sztálinizmust nevezte meg, az utóbbi évtizedek történelméből pedig a Kambodzsában, Ruandában, Burundiban és Boszniában történt népirtást.
"Úgy tűnik, az emberiség nem tud felhagyni az ártatlanok vérének kiontásával! (...) Megtagadja, hogy hibáiból tanuljon, amelyeket a terror törvényeivel okozott!" - fogalmazott a pápa, hozzátéve, hogy egyesek a mai napig meg akarják semmisíteni embertársaikat "a többiek cinkos hallgatása" közepette.
"Még mindig nem tanultuk meg, hogy a háború őrület, hiábavaló mészárlás!" - mondta Ferenc pápa. A keresztényeknek az egyházfő szerint jelenleg zajló népirtására utalva azt hangoztatta, hogy ezt is "általános közöny" kíséri.
"A kegyetlenség soha nem igazolható Isten nevében!" - tette hozzá.
A misén, amelyen örmény imádság és örmény zene is felcsendült, Ferenc pápa kijelentette: "Emlékezni szükséges és kötelező. Ha nem létezik emlékezet, elrejteni vagy tagadni a bűnt, a múlt okozta seb nyitva marad és vérzik!"
Húsvét második vasárnapján, amely az egyházban az isteni irgalmasság ünnepe, Ferenc pápa az egyház doktorává avatta Náregi (Virrasztó) Szent Gergely (945-1003) örmény szerzetest. Az örmény hívők ezt tapssal kísérték a Szent Péter-bazilikában, ahol minden örmény keresztény közösség képviseltette magát: II. Karekin katholikosz, Örményország pátriárkája, I. Aram örmény katholikosz és XIX. Nerszesz Bedrosz, az örmény katolikusok kilíkiai (cilíciai) pátriárkája. Jelen volt Szerzs Szargszján örmény elnök is, aki szombaton Nápolyban a Szent Gergelyről elnevezett örmény templomban bemutatott misén is részt vett.
Az örmény és a római egyház kapcsolatait 1996-ban II. János Pál pápa és I. Karekin katholikosz közös vatikáni nyilatkozattal erősítette meg. 2001-ben II. János Pál Örményországba látogatott, és felkereste az 1915-ben lemészárolt örmények egyik temetőjét.
Ferenc pápa már megválasztása után három hónappal, 2013 júniusában, a XX. század első népirtásának nevezte az örmények lemészárlását. Tavaly november végi törökországi látogatása során Ferenc pápa nem használta ezt a kifejezést. A Vatikánnal kapcsolatban jól értesült Il Sismografo olasz hírportál információi szerint Törökország a napokban diplomáciai úton tiltakozott a Vatikánban az örmények emlékére bemutatandó mise ellen.
MTI
A katolikus egyházfő a törökök által lemészárolt örmények emlékére bemutatott, örmény szertartású misén a római Szent Péter-bazilikában mondta ezt.A pápa úgy fogalmazott, hogy a múlt században az emberiség három tömeges és példa nélküli tragédiát élt meg. "Az első, amelyet széles körben a XX. század első népirtásának tartanak, az örmény népet sújtotta" - fogalmazott a pápa.
Történészek szerint az 1915. április 24-én kezdődött és egészen 1917-ig tartó török vérengzésekben 1,5 millió örményt gyilkoltak meg.
Homíliájában Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy az örmény áldozatok között katolikusok és ortodoxok, valamint püspökök, papok, szerzetesek, nők, férfiak, idősek, még gyermekek és védtelen betegek is voltak.
A katolikus egyházfő a XX.
"Úgy tűnik, az emberiség nem tud felhagyni az ártatlanok vérének kiontásával! (...) Megtagadja, hogy hibáiból tanuljon, amelyeket a terror törvényeivel okozott!" - fogalmazott a pápa, hozzátéve, hogy egyesek a mai napig meg akarják semmisíteni embertársaikat "a többiek cinkos hallgatása" közepette.
"Még mindig nem tanultuk meg, hogy a háború őrület, hiábavaló mészárlás!" - mondta Ferenc pápa. A keresztényeknek az egyházfő szerint jelenleg zajló népirtására utalva azt hangoztatta, hogy ezt is "általános közöny" kíséri.
"A kegyetlenség soha nem igazolható Isten nevében!" - tette hozzá.
A misén, amelyen örmény imádság és örmény zene is felcsendült, Ferenc pápa kijelentette: "Emlékezni szükséges és kötelező. Ha nem létezik emlékezet, elrejteni vagy tagadni a bűnt, a múlt okozta seb nyitva marad és vérzik!"
Húsvét második vasárnapján, amely az egyházban az isteni irgalmasság ünnepe, Ferenc pápa az egyház doktorává avatta Náregi (Virrasztó) Szent Gergely (945-1003) örmény szerzetest. Az örmény hívők ezt tapssal kísérték a Szent Péter-bazilikában, ahol minden örmény keresztény közösség képviseltette magát: II. Karekin katholikosz, Örményország pátriárkája, I. Aram örmény katholikosz és XIX. Nerszesz Bedrosz, az örmény katolikusok kilíkiai (cilíciai) pátriárkája. Jelen volt Szerzs Szargszján örmény elnök is, aki szombaton Nápolyban a Szent Gergelyről elnevezett örmény templomban bemutatott misén is részt vett.
Az örmény és a római egyház kapcsolatait 1996-ban II. János Pál pápa és I. Karekin katholikosz közös vatikáni nyilatkozattal erősítette meg. 2001-ben II. János Pál Örményországba látogatott, és felkereste az 1915-ben lemészárolt örmények egyik temetőjét.
Ferenc pápa már megválasztása után három hónappal, 2013 júniusában, a XX. század első népirtásának nevezte az örmények lemészárlását. Tavaly november végi törökországi látogatása során Ferenc pápa nem használta ezt a kifejezést. A Vatikánnal kapcsolatban jól értesült Il Sismografo olasz hírportál információi szerint Törökország a napokban diplomáciai úton tiltakozott a Vatikánban az örmények emlékére bemutatandó mise ellen.
MTI
Hozzászólások