Bizarr húsvét
Az ünnep igaz történetéből remek horrorfilmet lehetne forgatni.
A húsvétról a nyuszi, a tojás, a sonka, a locsolkodás, valamint Jézus jut az eszünkbe, ám, ha jobban utánanézünk a húsvét igaz történetének, akkor rájöhetünk, hogy joggal nevezhetjük az egyik legbizarrabb ünnepnek, hiszen megjelennek benne a szellemek, angyalok, pogány rituálék, amik a kereszténységgel keverednek.
A húsvét egy szellemtörténettel kezdődött, ugyanis volt egy köztiszteletben álló ember, akit brutálisan meggyilkoltak, majd a teste nyomtalanul eltűnt a sírból. Amikor néhány nő elment ahhoz a barlanghoz, ahol eltemették a sokak által imádott férfit, akkor két angyal jelent meg, akik közölték, hogy a halott feltámadt.
Később a halott arra kért egy nőt, hogy szóljon az ismerőseinek, hogy életben van. Ugyanennek a napnak az estéjén a férfi betoppant abba a házba, ahol a barátai vacsoráztak. Megmutatja nekik a sebeit, és megnyugtat mindenkit, aki gyászolta a halálát.
Ennyi elég is lenne, hogy egy remek horrorfilmet forgassanak a húsvét igaz történetéből, ám még meg kell említenünk a nyulat, a hímes tojásokat, a csokoládét, a cukorkát, amelyek látszólag sehogy sem illenek a keresztény ünnephez.
Ennek oka az, hogy a húsvétnak pogány gyökerei is vannak. Az angol Easter kifejezés az Eostre névből ered. Eostre a germánok tavasz és termékenység istennője volt, akinek a tiszteletére az emberek április környékén nagy lakomákat tartottak.
A kereszténység és a pogány isten keverékéhez még hozzá kell adnunk a nyulakat, akik tavasszal szaporodnak. A múltban az emberek azt hitték, hogy a nyulak hermafroditák, tehát férfi és női szaporodószerveik is vannak, ami lehetővé teszi, hogy önmagukat termékenyítsék meg.
Az első húsvéti nyuszit a XVIII. században, az Egyesült Államokban jegyezték fel, ugyanis a protestáns németek magukkal hozták a kultúrájukat. A gyerekeknek akkoriban sokszor meséltek a mezei nyúlról, aki, a Mikuláshoz hasonlóan, megállapította, hogy jók vagy rosszak. A jó gyerekek színes tojásokat kaptak. A fiatalok gyakran tojást rejtettek a fűbe, hogy a nyuszi megtalálja, és viszonzásul tojást adjon a gyerekeknek.
A tojás önmagában is érdekes része a húsvétnak, mert az új életet jelképezi. Az emberek a XIII. században kezdték el azt a hagyományt, hogy a böjt végén tojást festettek, majd húsvét vasárnapján megették. Az ünnepi többi részét már a reklámok költötték hozzá.
(Forrás: bizzarium.com)
A húsvétról a nyuszi, a tojás, a sonka, a locsolkodás, valamint Jézus jut az eszünkbe, ám, ha jobban utánanézünk a húsvét igaz történetének, akkor rájöhetünk, hogy joggal nevezhetjük az egyik legbizarrabb ünnepnek, hiszen megjelennek benne a szellemek, angyalok, pogány rituálék, amik a kereszténységgel keverednek.A húsvét egy szellemtörténettel kezdődött, ugyanis volt egy köztiszteletben álló ember, akit brutálisan meggyilkoltak, majd a teste nyomtalanul eltűnt a sírból. Amikor néhány nő elment ahhoz a barlanghoz, ahol eltemették a sokak által imádott férfit, akkor két angyal jelent meg, akik közölték, hogy a halott feltámadt.
Később a halott arra kért egy nőt, hogy szóljon az ismerőseinek, hogy életben van. Ugyanennek a napnak az estéjén a férfi betoppant abba a házba, ahol a barátai vacsoráztak. Megmutatja nekik a sebeit, és megnyugtat mindenkit, aki gyászolta a halálát.
Ennyi elég is lenne, hogy egy remek horrorfilmet forgassanak a húsvét igaz történetéből, ám még meg kell említenünk a nyulat, a hímes tojásokat, a csokoládét, a cukorkát, amelyek látszólag sehogy sem illenek a keresztény ünnephez.
Ennek oka az, hogy a húsvétnak pogány gyökerei is vannak. Az angol Easter kifejezés az Eostre névből ered. Eostre a germánok tavasz és termékenység istennője volt, akinek a tiszteletére az emberek április környékén nagy lakomákat tartottak.A kereszténység és a pogány isten keverékéhez még hozzá kell adnunk a nyulakat, akik tavasszal szaporodnak. A múltban az emberek azt hitték, hogy a nyulak hermafroditák, tehát férfi és női szaporodószerveik is vannak, ami lehetővé teszi, hogy önmagukat termékenyítsék meg.
Az első húsvéti nyuszit a XVIII. században, az Egyesült Államokban jegyezték fel, ugyanis a protestáns németek magukkal hozták a kultúrájukat. A gyerekeknek akkoriban sokszor meséltek a mezei nyúlról, aki, a Mikuláshoz hasonlóan, megállapította, hogy jók vagy rosszak. A jó gyerekek színes tojásokat kaptak. A fiatalok gyakran tojást rejtettek a fűbe, hogy a nyuszi megtalálja, és viszonzásul tojást adjon a gyerekeknek.
A tojás önmagában is érdekes része a húsvétnak, mert az új életet jelképezi. Az emberek a XIII. században kezdték el azt a hagyományt, hogy a böjt végén tojást festettek, majd húsvét vasárnapján megették. Az ünnepi többi részét már a reklámok költötték hozzá.
(Forrás: bizzarium.com)
Hozzászólások