Brutális gyilkosság történt a Chelsea Hotel 100-as szobájában

Öt szállodai szoba, amelyekben olyan szörnyűségek történtek, amelyek tudatában aligha lenne kedved ott megszállni.Talán jobb, ha a vendég nem tudja, hogy korábban milyen brutális dolgok történtek abban a szobában, amelyet kivesz, ám előfordul, hogy egy szálloda hiába szeretné eltitkolni a rémes eseményeket, azok mégis kitudódnak.

Ez történt az alábbi szállodai szobák esetében is, amelyek hátborzongató történetét ismerve, talán még ingyen sem szállnál meg ott.

100-as szoba, Chelsea Hotel: Egy párt alkotott az amerikai Nancy Spungen és a brit punkbanda, a Sex Pistols basszusgitárosa, Sid Vicious. Miután a banda 1978-ban felbomlott, a pár a New York -i Chelsea Hotel 100-as szobájába költözött.

A vendégek „női nyögéseket” hallottak a szobából 1978. október 12-én, majd később felhasított gyomorral, holtan találtak rá Spungenre a fürdőszobában, ahol elvérzett. A kábult Vicioust a szálloda folyosóján találták meg.

Miután a férfi bevallotta a gyilkosságot, letartóztatták, ám hamarosan megváltoztatta a vallomását arra, hogy a gyilkosság ideje alatt aludt. Az óvadék ellenében szabadlábra helyezett férfi 1979 februárjában, herointúladagolásban meghalt, ami után lezárták a Spungen halálának ügyében indított nyomozást is.

Évekkel később a pár ismerősei közül még mindig többen úgy gondolják, hogy Rockets Redglare drogkereskedő gyilkolta meg a nőt egy rablás során, ugyanis Spungen halálának éjszakáján Redglare belépett a 100-as szobába, ahonnan aztán sietősen távozott.

302-es szoba, Hotel del Coronado: 1892 hálaadásán szállt meg Lottie A Bernard a San Diego-i Hotel del Coronado 302-es szobájában, majd a következő napokban a szálloda folyosóján sétálgatva kérdezgette, hogy megérkezett-e már a bátyja.

Később a tengerpartra vezető lépcsőn találtak rá a nőre, akinek halálát fejlövés okozta. Kiderült, hogy Bernard igazi neve Kate Morgan. A rendőrség azt is kiderítette, hogy a bátyja, akire várt, valójában a férje lehetett, akivel megromlott a kapcsolata, vagy a szeretője.

A haláleset után a szálloda vendégei arra kezdtek panaszkodni, hogy a 302-es szobában olyan különös dolgok történnek, mint például a fények villogása, a hideg szellő és a rejtélyes léptek zaja. Annak következményeként, hogy ezeknek a beszámolóknak hírre ment, a paranormális nyomozók kedvencévé vált a szálloda.

1992-ben Christopher Chacon parapszichológus speciális eszközökkel vizsgálta meg a hotelt, aminek egy másik szobájában 37 furcsaságot talált. Ez a 3502-es szoba volt, amiben az a szobalány lakott, akihez Morgan szobája tartozott, és aki a gyilkosság után eltűnt.

A 302-es szoba a mai napig az egyik legfelkapottabb a szállodában, s bár a számozást megváltoztatták 3312-re, mégis a vendégek továbbra is úgy érzik, hogy szellem kísért benne.352-es szoba, Swissotel Nai Lert Park: Híres színész volt David Carradine, akit a legtöbben az 1970-es Kung Fu című sorozatból és két Kill Bill című filmből ismerhettek. A 72 éves Carradine 2009 májusában utazott Bangkokba egy film forgatása miatt, majd napokkal később egy szobalány talált rá a színész szekrényben logó holtestére a Swissotel Nai Lert Park 352-es lakosztályában.

Ami biztos, hogy Carradine nem követett el öngyilkosságot, ugyanis kötelet találtak a nyakában, a csuklóin és a nemi szervén. A thai nyomozók arra jutottak, hogy a színész halálát autoerotikus fulladás okozta, és Carradine családja is azon a véleményen volt, hogy a férfi egy rosszul sikerült játék áldozatává vált.

Ugyanakkor a biztonsági felvételek egyikén sem látszik, hogy valaki belépett volna a szobába. A színész holttestét hazaküldték az Egyesült Államokba, ahol a patológus ugyanarra a megállapításra jutott, mint a thai kollégája.

Az 1046 -os szoba rejtélye: 1935 januárjában vett ki szobát a Kansas City-i President Hotelben Roland T Owen. Miután a férfi elfoglalta az 1046-os szobát, furcsa események vették kezdetüket. Először a szobalány azt vette észre, hogy Owen egy „Don” nevű férfinak hagyott üzenetet, majd másnap azt hallotta, hogy a vendég telefonon beszél ezzel a Donnal, és nem akart elmenni enni.

Amikor a szobalány törölközőt vitt a szobába, akkor két férfit hallott beszélgetni, s mikor bekopogott az ajtón, akkor az egyik férfi durván közölte, hogy nincs szükségük semmire. Később a recepciós szerelőt küldött az 1046-os szobába, mert kiderült, hogy nem működik a telefon, amit összesen kétszer kellett kicserélni a besötétített szobában.

Amikor a szerelő utoljára belépett a szobába, akkor felkapcsolta a villanyt, ami megvilágította a véres ágyat és falakat, valamint a sarokban több szúrt sebbel heverő, meztelen Owent, akit minden bizonnyal megkínoztak.

A tettes kilétére soha nem sikerült rájönni, ugyanis mikor Owenttől megkérdezték, hogy ki tette ezt vele, akkor ő azt motyogta, hogy „senki”, majd úgy halt meg, hogy nem szólt többet. A rendőrségi nyomozás során kiderült, hogy a szobából valaki elvitte az összes személyes tárgyat és ruhákat, Roland T Owen nevű ember pedig soha nem létezett.

A meggyilkolt férfit szegény temetéssel, jelöletlen sírba temették, de az utolsó pillanatban egy rejtélyes pénzadománnyal rendezték a temetés és a szolgáltatás költségeit. Évekkel később egy Ruby Ogletree nevű nő azzal állt elő, hogy látott egy képet Owen holttestéről, és biztos benne, hogy a férfi az ő eltűnt fia, Artemis, ám ezt az állítást soha nem sikerült megerősíteni, úgyhogy a mai napig rejtély, hogy valójában ki volt Roland T Owen és Don.

5-ös szoba, Lake Quinnault fogadó: 2001. szeptember 14-én szállt meg Lyle Stevik a washingtoni Lake Quinnault fogadó 5-ös szobájában. A poggyász nélkül érkező vendég idahói lakcímet adott meg, majd a szobalánynak feltűnt, hogy csak egy tollat és fogkefét vitt magával.

A fiatalembert a szoba szekrényében, nyakában övvel, holtan találták meg hétfőn reggel. Kiderült, hogy Stevik öngyilkos lett. A szobában 160 dollárt találtak, rajta egy cetlivel, amire az írták, hogy „a szobáért”. Egy másik gyűrött papírdarabon az „öngyilkosság” szó szerepelt.

A rendőrség kiderítette, hogy a Lyle Stevik név valójában Joyce Carol Oates regényének egyik szereplője, ráadásul a fiatalember által megadott cím az idahói Best Western Hotelhez tartozik. A megoldatlan ügyet 2018-ban vették elő újra, ugyanis a DNS Doe Project engedélyt kért a helyi halottkémi irodától, hogy hozzáférhessenek Stevik eltárolt DNS-hez a családtagok, akik kifizették a költségeket, de aztán hirtelen véget ért az ügy, mert a család nem akart nyilvánosságot.

Ami a rejtélyes esetről még kiderült az annyi, hogy a család azért nem jelentette be a rokonuk eltűnését az elmúlt 17 évben, mert azt hitték, hogy még életben van. Az máig nem derült ki, hogy ki volt valójában Stevik.

(Forrás: noiportal.hu)