Délvidéki mészárlás – magyar holokauszt 18+

A magyar holokausztnak nincs állami megemlékezése, emlékművei, s egyéb megemlékezés sem a brutális emberiség ellen elkövetett tettről. A cikket, csak erős idegzetűeknek javasoljuk!

Akinek számlájára írható a gazemberség a XX. század legfényesebb temetésében volt része. A kommunista vezető Josif Broz Titónak egy bosszú miatt délvidéki magyarok tízezreinek kínhalála száradhat lelkén – írja a MyBalkán blog.



Titót mindenki szerette. Temetése egy igazi médiaesemény volt. Kedvenc luxusjárművén a luxus Kék Vonaton szállították holttestét Ljubljanából Jugoszlávián át Belgrádba. Minden állomáson, ahol, elrobogott a vonat gyásznépek üdvözölték a zuhogó esőben a kommunista diktátort.

A politikai delegációk sem vallhattak szégyent, mert 127 ország 209 delegációja volt jelen az eseményen Perutól, Szudánon át egészen Venezueláig. Temetésén 4 király, 31 államelnök, 22 miniszterelnök, 47 külügyminiszter és rengeteg fontos ember vett részt.

A balkánon úgy vélték, hogy Titó a második Svájcot alkotta meg, hiszen országába jólétet, egységet hozott. Külpolitikájában pedig nem kötelezte le megát a Szovjetuniónak.

Cikkünkben nem Titó dicsőítése a lényeg, hanem fel szeretnénk hívni a figyelmet egy fontos tényre! A második világháborúba történt emberekkel, magyarokkal egy olyan holokauszt, amely a legkegyetlenebb horrorfilmekbe is bele illene.

A történelmi előzmények 1941-ben kezdődtek, amikor a Magyar Királyság visszavette a Trianon által elrabolt déli területek néhány részét. Ez elég komoly partizánháborúnak vette kezdetét, amely veszélybe sodorta a magyar közigazgatás intézményét. Ezért razziát rendeltek el, amely nagyon elfajult, aminek az lett a következménye, hogy a magyar hatóságok több, mint háromezer civilt, többnyire szerbet gyilkoltak meg.

A történtek után a bosszú nem váratott sokáig magára, hiszen 1944-ben a területet elfoglalta a Vörös Hadsereg, nyomában Titóval a Népfelszabadító Hadsereggel.



Ezt követően a kommunisták elsősorban a sváb és a magyar lakosságot kikiáltotta a legnagyobb közellenségnek. 1944-45 között elkezdődött egy olyan kín mészárlás, amire egyszerűen nincs magyarázat. Titó partizánjai kényük kedvükre mészárolhatták le a sváb és magyar származású civileket. A kollektív bűnösség elve alapján.

A brutális kegyetlenkedés elkezdődött. Az etnikai tisztogatásnak 40 ezer magyar esett áldozatul. A partizánoknak már csak a fantáziájára volt bízva, hogy miként végzik ki a magyarokat és svábokat, akiket a gyűjtőtáborokba hurcoltak el. Történt olyan is, hogy tíz embert acélhuzallal kötöztek szénakazlak köré, majd a kazlat meggyújtották.



Embereket élve nyúztak meg és sütöttek meg. Nemi szervüket tépték ki elevenen, majd taposták meg, csak mert magyarok voltak. A papok hátába kereszt vágtak és úgy nyúzták le a bőrt róluk. Embereket kettéfűrészeltek, karóba húzattak, körmüket fogóval szedték le elevenen. Volt rá példa, hogy családokat egymáshoz kötöztek és így húzták át őket a fűrészgépen. Nem néztek férfit, nőt, gyermeket, aggastyánt. A kommunizmus bosszú tombolása így folyt Titó alatt, akinek a legfényesebb temetést adott a már akkor is létező atlantista háttér. Mind, akik részt vettek a brutális tömeggyilkos temetésén.

A magyar holokauszt titói formájáról mélyen hallgat a média. Talán egy két internetes oldalról bukkan fel egy- két megemlékezés, amely azonban nem mindenkihez jut el.

Jelenleg a délvidéki mészárlásnak, avagy magyar holokausztnak nincs emlékéve, emlékművei és állami megemlékezései.

Titó utolsó útja:



Forrás: harcunk.info