Elhunyt Bónis Ferenc zenetörténész

Életének 87. évében elhunyt Bónis Ferenc Széchenyi-díjas zenetörténész - közölte a Magyar Kodály Társaság hétfőn az MTI-vel.Bónis Ferenc zenetörténész Kodály Zoltán, Szabolcsi Bence, Molnár Antal és Bárdos Lajos tanítványa volt és december 3-án hunyt el váratlanul az otthonában. Temetéséről később intézkednek - tartalmazza a közlemény. Bónis Ferenc a magyar zenetudomány kiemelkedő alakja volt, rendkívül gazdag és szerteágazó szerzői és szerkesztői életművet hagyott az utókorra elsősorban Kodály és Bartók vonatkozásában, de nevéhez fűződik a 19. századi zenetörténeti kutatások megindítása is.

    
Dolgozott a Magyar Rádióban, a Magyar Tudományos Akadémia Bartók Archívumában, a Zenetudományi Intézetben és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. A Magyar Kodály Társaság elnöke volt 1992 és 2007 között, emellett elnöke volt az Erkel Társaságnak is. Bónis Ferenc 1932. május 17-én született Miskolcon. 1957-ben a Zeneművészeti Főiskola zenetudományi szakán szerzett diplomát, 1950-től a rádió lektor-gyakornoka, műsorszerkesztője, 1970-től rovatvezető, 1993-tól szerkesztőségvezető, 1994 és 1996 között vezető szerkesztő, 1972 és 1981 között a Zeneművészeti Főiskola tanára volt. A zenetörténész 1961 és 1973 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bartók Archívuma, majd a Zenetudományi Intézet tudományos munkatársa, 1959-től a Magyar Zenetudomány, 1968-tól a Magyar Zenetörténeti Tanulmányok című könyvsorozat, 1977-től Szabolcsi Bence életműkiadásának szerkesztője volt.
    

Az 1990-es években vendégprofesszorként a kölni egyetemen magyar zenetörténetet tanított, 1987-ben a zenetudományok kandidátusa, 2003-ban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora lett. Könyvei és előadásai idegen nyelven is megjelentek, 2017-ben adták ki Pictures of a Life című, Bartók Béla életét, életművét fotók és dokumentumok segítségével ismertető angol nyelvű kötetét.
   

A tudós 1973-ban Erkel Ferenc-díjat, 1979-ben Szabolcsi Bence-díjat kapott, 2008-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki a magyar zenetudomány fejlődése és ápolása, különös tekintettel Erkel Ferenc és Mosonyi Mihály műveinek megismertetése és népszerűsítése érdekében végzett munkásságáért.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Rejtélyek, amelyekre már létezik tudományos magyarázat.

Megmérgezheti a kutyádat a jácint

Megmérgezheti a kutyádat a jácint

Kerti növények, amelyek veszélyesek, de akár halálosak is lehetnek a kedvencedre nézve.

Fantom kengurukat láttak az Egyesült Államokban

Fantom kengurukat láttak az Egyesült Államokban

Senki sem tudja, hogy mi állhat ezeknek a dolgoknak a hátterében.

Meghalt Paul Alexander, aki több mint 70 évig élt vastüdőben

Meghalt Paul Alexander, aki több mint 70 évig élt vastüdőben

A férfi 78 éves volt.

Rasszista metaforák lehetnek A dzsungel könyvében

Rasszista metaforák lehetnek A dzsungel könyvében

Kedvenc mesék sötét titkai.

Zombiszarvas-vírus

Zombiszarvas-vírus

Még nem tudni, hogy emberekre is átterjedhet-e a vadon élő állatokra rendkívül fertőző, halálos betegség.

Az orr hossza befolyásolhatja, hogy meddig fog élni a kutya

Az orr hossza befolyásolhatja, hogy meddig fog élni a kutya

Egy új kutatás szerint a fej formája, a testméret és a nem együttesen határozhatja meg, hogy hány évig élhetnek a kutyák.

A történelem legbotrányosabb kegyelmei

A történelem legbotrányosabb kegyelmei

Nem Novák Katalin az első, aki felháborítja az embereket a döntésével.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Valentin-napi bűncselekmények

Valentin-napi bűncselekmények

Megoldatlan bűnügyek, amelyeket a szerelmesek napján követtek el.

http://ujhazak.com