Ember-egér kimérával feszegeti a határokat a tudomány

Egy sor etikai kérdést vetnek fel az állatokban növesztett emberi szervek, amelyekkel transzplantációra váró betegek életét igyekeznek megmenteni a tudósok.Az ókori görög mitológiában a kiméra egy oroszlán fejű, vadkecske testű, kígyó farkú lény volt, míg a valóságban biológiai értelemben használjuk a kiméra megnevezést, méghozzá az olyan élő szervezetekre, amelyek génállománya két vagy több forrásból keletkezett.

Az elmúlt évek tudományos kísérletei eredményeként a tudósok már képessé váltak a kiméra embriók előállítására, mégpedig úgy, hogy az emberi őssejteket egy másik faj embriójába fecskendezik.

Egy lap összegyűjtötte napjaink leghíresebb kiméráit. Íme!

Ember-egér kiméra: 2019 márciusa óta Japán is felzárkózhat a kiméra-kutatás élvonalához, hiszen az országban enyhítettek azon a szabályon, amely korábban kikötötte, hogy maximum két hét lehet az ember-állat kimérák teljes élettartama.

Ez azt jelentette Hiro Nakauchi, a Stanford Egyetem sejtbiológusa számára, hogy lehetősége van arra, hogy születés közeli állapotba hozza az általa alkotott egér- és patkány-kimérákat, amiket azzal a céllal teremtett, hogy emberi őssejtek segítségével, emberi hasnyálmirigyet növesszen bennük.

Ezt úgy próbálják elérni, hogy a patkányokban kikapcsolják azokat a géneket, amelyek elősegítik a a hasnyálmirigysejtek kifejlődését, majd olyan visszafiatalított emberi őssejteket visznek be az embriókba, amelyekből bármilyen szerv sejtjei kifejlődhetnek.

A tudósok abban bíznak, hogy a patkányok az emberi őssejteket fogják felhasználni a hasnyálmirigyük kifejlődésére. A kutatók azzal próbálják megnyugtatni az etikai problémák miatt aggódókat, hogy azonnal leállítanák a kísérleteket, ha azt tapasztalják, hogy túl sok emberi sejt hatol be a patkányok agyába.

Nakauchi már 2017-ben, a Stanfordon, hasonló módszerrel növesztett egér-hasnyálmirigyet a patkányokban, 2018-ban pedig egy texasi egyetemen hozott létre ember-birka kimérákat, amiket 28 nappal később megsemmisített. Ebben a kísérletben 10 ezer birkasejtre csak egy emberi sejt jutott.

Ember-majom kiméra: A spanyol Juan Carlos Izpisua Belmonte által vezetett kutatócsoport 2019 augusztusában állt elő azzal a hírrel, hogy Kínában sikerült megalkotniuk az első ember-majom kiméra embriókat.

A Kaliforniában található Salk Institute tudósai azért döntöttek úgy, hogy Kínában végzik el a kísérleteket, mert ott sokkal lazábbak a jogi és etikai szabályok, mint az Amerikai Egyesült Államokban.

Belmonte terve az, hogy a majmokban olyan emberi szerveket, májat és vesét fognak növeszteni, amiket aztán rászoruló betegekbe ültetnének be. A kutatók azt is szeretnék kideríteni, hogy ezekben a szervekben mennyire növelhető az emberi sejtek aránya, valamint milyen típusú őssejteket használhatnak fel.

Belmonte bízik abban, hogy a kimérákkal segíteni tud a transzplantációra váró betegeknek, akik esetében tény, hogy csak az Amerikai Egyesült Államokban naponta közel kéttucatnyian halnak meg amiatt, mert nem kapnak időben működő emberi szerveket.

Habár Belmonte kutatása életmentő lehetne, mégis komoly etikai kérdéseket és félelmeket vet fel, kezdve azzal, hogy az állati embriókba juttatott humán őssejtek emberi agy- és idegsejtekké alakulhatnak, tehát az állatoknak emberi tudata alakulhat ki. Ez az oka annak, hogy sok országban 3-4 hétre korlátozzák az ilyen kísérletek időtartamát.

Ember-sertés kiméra: 2017-ben, a Salk Institute-ban, a világon elsőként hozott létre Juan Carlos Izpisua Belmonte olyan embriót, amely emberi és állati sejteket tartalmazott. Ez a kísérlet úgy nézett ki, hogy a megtermékenyített sertés-petesejtekbe felnőtt sejtekből visszafiatalított emberi őssejteket juttatott be, annak reményében, hogy ezek többféle szerv kialakítására is képesek lesznek. Ezt követően a sertés-ember embriókat visszaültették a kocákba.

A kísérlet sikertelennek bizonyult, ugyanis a 2075 beültetett embrióból csak 186 fejlődött ki a törvény által előírt 28 napos határidőig, szerv pedig egyikben sem alakult ki a 4 hét alatt. A kritikusok szerint az okozhatott problémát, hogy a sertések szervezete túlságosan különbözik az emberétől, ráadásul a sertések 4 hónapon át fejlődnek az anyaméhben, míg az emberi magzatok 9 hónapon át. Belmonte később majmokon folytatta a kísérletezést.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)