A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

Egy új hipotézis szerint az őslények tehetnek arról, hogy rövid az emberek élettartalma.

A bélflóra és a daganatos betegségek kialakulásának kapcsolatát vizsgálják szegedi kutatók

Egyes daganatos betegségek korai diagnosztikájához is hozzájárulhatnak azok az emésztőrendszerben előforduló mikroorganizmusokat vizsgáló kutatások, melyeket Juhász Szilvia végez munkatársaival a szegedi Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központban.

A szorongásoldás eszközös terápiájának lehetőségeit vizsgálják a HCEMM kutatói

A szorongásoldás eszközös terápiájának lehetőségeit vizsgálják a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Cencter of Excellence for Molecular Medicine - HCEMM) kutatói.

A gyümölcsök minősége a beporzó állatok jelenlététől is függ

A gyümölcsök minősége közel egynegyed részben függ a beporzó állatok jelenlététől, az állati beporzás kulcsszerepet játszik a mezőgazdasági termelés minőségének meghatározásában - állapították meg a Padovai Egyetem és Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpont (ELKH ÖK) kutatói.

Növényeket megbetegítő tuskógombákat vizsgáltak szegedi kutatók

A Föld legidősebb és legnagyobb élőlényei közé tartozó, növényeket megbetegítő tuskógombafajok (Armillaria) fertőzőképességének genetikai hátterét vizsgálták nemzetközi együttműködésben a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai.

Átvette a Theodor Boveri-díjat Würzburgban Karikó Katalin

Az orvosbiológia területén új lehetőségeket nyitó kutatásai elismeréseként átvette a Theodor Boveri-díjat, a würzburgi Julius-Maximilians Egyetem legmagasabb élettudományi elismerést Karikó Katalin - tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem közkapocslati igazgatósága hétfőn az MTI-t.

Sérülések utáni lebontófolyamatok új formáját fedezték fel az idegrendszerben az SZBK kutatói

Sérülések, neurodegeneratív betegségek, stroke vagy fertőzések után szükségessé váló lebontó folyamatok új formáját fedezték fel az idegrendszerben az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) kutatói - tájékoztatta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) titkársága csütörtökön az MTI-t.

Nemzetközi együttműködésben vizsgálták magyar kutatók a vízi ökoszisztémák alakulását és regenerációs képességét

Az inváziós kagylófajok sorozatos megjelenése után nemzetközi együttműködésben vizsgálták a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai az európai és észak-amerikai sekély tavak ökológiai állapotának átalakulását és regenerációs képességét.

Kutatótársaival Karikó Katalin vehette át a Meyenburg-díjat

Kutatótársaival, Özlem Türecivel és Ugur Sahinnal (BioNTech AG és Mainzi Orvostudományi Egyetem) Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóprofesszora vehette át a rák elleni vakcinák és immunterápiák továbbfejlesztése terén nyújtott kiemelkedő hozzájárulásáért az idei Meyenburg-díjat.

Megtalálták a "világ legnagyobb növényét" Ausztrália nyugati partjainál

Tudósok felfedezték a világ eddig ismert legnagyobb növényét, egy nagyjából 4500 éves tengeri füvet, mely mintegy kétszáz négyzetkilométeren terül le Ausztrália nyugati partjainál, a tenger fenekén.

Az SZBK kutatói szerint a káros mutációk nagymértékben elősegíthetik az evolúciós újítások megjelenését

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) biokémiai intézetének Papp Balázs, Pál Csaba és Horváth Péter által vezetett három kutatócsoportja közös vizsgálatai során a káros mutációk az evolúciós folyamatokra gyakorolt új hatását tárták föl - tájékoztatta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat csütörtökön

Átadták a Nemzeti Biotechnológiai Laboratóriumot a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban

Antibiotikum-rezisztens baktériumok elleni terápiák, illetve mRNS-alapú vakcinák fejlesztésével kapcsolatos kutatások folynak majd a Nemzeti Biotechnológiai Laboratórium új épületében, melyet szerdán adtak át a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (SZBK).