Elkezdődött Szegeden az OTDK humán tudományi és biológia szekciója

Csaknem nyolcszáz hallgató részvételével elkezdődött kedden a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) humán tudományi és biológia szekciója.Weiszburg Tamás, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke az esemény sajtótájékoztatóján elmondta, a tudományos diákköri mozgalom csaknem 75 éves, az első OTDK-t pedig hetven éve, 1955-ben szervezték meg. Az elmúlt hét évtizedben mintegy 80 ezer pályamunkát mutattak be a konferenciákon, az egykori versenyezők pedig "beszövik" a magyar értelmiségi közeget.

A TDK-mozgalom legfőbb célja az akadémiai szféra utánpótlásának biztosítása volt, de ma már az ipari, a mezőgazdasági és szolgáltatás területén is megjelennek az OTDK-kon korábban bemutatkozó hallgatók.

Azok, akik megméretik magukat a versenyeken, komoly helyzeti előnnyel indulnak, mivel már az egyetemen művelték azt, ami hivatásuk lesz - fejtette ki az elnök, hozzátéve: ez az egyetemi oktatás igazi lényege.

Az OTDK 16 szekcióra bomlik, az idei megmérettetésre mintegy 5700-an jelentkeztek, ez 18 százalékkal több mint két éve. Az eddig lezajlott szekciókon elhangzott előadások alapján ez valódi többlet, ami azt jelenti, hogy az egyes intézményi műhelyekben komoly munka folyik - közölte Weiszburg Tamás. Az elnök hangsúlyozta, az OTDK objektív mutatója annak, miért érdemes Magyarországon a felsőoktatásba járni.

Az idei konferencia újdonsága, hogy az interneten közvetítik a tagozatok előadásait. Szintén újdonság, hogy várják az OTDK résztvevőinek innovációs ötleteit, a természettudományos vagy műszaki terület mellett társadalmi vagy gazdasági témákban is. A legjobb 30 pályázat benyújtója mentorprogramban vehet részt, ahol szakértők segítik ötletük fejlesztését.

Szilágyi Zsófia, a 37. OTDK Humán Tudományi Szekciójának ügyvezető elnöke elmondta, a konferencián 45 tagozatba rendezve 543 dolgozatot mutatnak be, melyeket két független bíráló értékelt előzetesen. A hallgatók a többi közt a régészet, az orientalisztika, a gyerekirodalom, a vizuális kultúra, a film- és színháztudomány, a történelemtudomány legkülönbözőbb ágazataiban mutatják be dolgozataikat.

Fehér Attila, a 37. OTDK Biológia Szekciójának ügyvezető elnöke kiemelte, hogy a konferenciára 25 százalékkal több pályázat érkezett, mint két éve. Ez részben köszönhető annak, hogy a részvételnek igen magas presztízse van, előnyt jelent az ösztöndíjak, kiválósági pályázatok elnyerése során - tette hozzá.

A biológia szekcióban 24 tagozatban 226 előadást mutatnak be. A pályamunkák között túlnyomó többségben vannak azok, ahol molekuláris biológiai megközelítést használnak. Szintén népszerűek az ökológiai, természetvédelmi témájú pályamunkák, melyek reflektálnak az aktuális kihívásokra - jegyezte meg a professzor.

Az egyetemi tanár elmondta, a biológiai szekcióban a magyar hallgatók is szabadon választhatnak, hogy magyar vagy angol nyelven pályáznak. Idén az előadások 10 százaléka angolul hangzik majd el.

(Forrás: MTI)

Hozzászólások

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, méréseik szerint a hőstressz szinte állandó volt 2025 júniusa és augusztusa között.

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Egy magyar kutatócsoport új kozmológiai modellje szerint az univerzum gyorsuló tágulása nem igényel "rejtélyes sötét energiát", ha a világegyetem "foltokban" tágul - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem kedden az MTI-vel.

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Egy 85 millió évvel ezelőtt élt, különleges szárazföldi krokodilfaj maradványait azonosították az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport munkatársai a Bakonyban - tájékoztatta az ELTE szerdán az MTI-t.

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

http://ujhazak.com