A gorillák hangjelzéseit mutatja be a Fővárosi Állatkert új fejlesztése
A budapesti állatkertben élő gorillacsapat hangjelzéseit mutatja be a Fővárosi Állat- és Növénykert új fejlesztése, amelynek segítségével a gorillák által különbönféle érzelmi állapotokban és kommunikációs helyzetben használt hangokat hallgathatják meg a helyszínen a látogatók.
Az 1987-ben átadott Emberszabású Majmok Házán több felújítást is végeztek az elmúlt időben. Többek közt az épület eredeti szellőzőrendszerét cserélték ki egy új, korszerű, energiahatékony és csendes működésű légkezelő és légtechnikai rendszerre, de megújították az állatház nézőterén elhelyezett információs rendszert is - mondta el Sós Endre főállatorvos, az állatkert főigazgatója a fejlesztéseket bemutató pénteki sajtótájékoztatón.
Az információs felületek segítségével a látogatók minden eddiginél többet tudhatnak meg az állatházban, valamint a hozzá tartozó szabadtéri kifutókban lakó orangutánokról és gorillákról, a természetes élőhelyükön a fennmaradásukat fenyegető veszélyekről, vagy arról, hogy hogyan gondoskodnak róluk a budapesti állatkertben. Az információs rendszer egyik eleme Jane Goodallnak, a nemrégiben elhunyt világhírű főemlőskutatónak és természetvédőnek állít emléket, aki több alkalommal is járt a budapesti Emberszabású Majmok Házában - fűzte hozzá.
Az új információs rendszer egyik különleges eleme a gorilla "nyelvi labor", amelynek segítségével a látogatók belehallgathatnak a gorillák egymás közötti beszélgetésébe. A nézőtéren elhelyezett plexibúrák alatt a közönség által kiválasztott gorillák hangjait lehet meghallgatni, valamint az is kiderül, hogy melyik hangjelzés mit jelent, és milyen élethelyzetben használják azt az állatok. Az információk magyar és angol nyelven is hozzáférhetők. Ez a "nyelvi labor" a világon egyedülállónak számít - emelte ki a főigazgató.
Ez az újítás az Állatkerti Alapítványnak kifejezetten erre a célra felajánlott személyi-jövedelemadó egy százalékokból valósult meg - emelte ki Montskó Éva, az Alapítvány a Budapesti Állatkertért kuratóriumának elnöke, a "nyelvi labor" ötletgazdája.
A hangok gyűjtésében és a labor kiépítésében az Interton Group volt az állatkert szakmai partnere. Balogh Géza, a cég ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a felvételekhez szükséges mikrofonokat úgy kellett telepíteni a gorillák férőhelyén, hogy azok az állatokat ne zavarják, de ne is legyenek hozzáférhetők az új, ismeretlen dolgokat szívesen szétszerelő főemlősök számára. A felvételek három hét alatt készültek el, erre az időre a cég egy kisebb hangfelvevő stúdióval települt ki az emberszabású majmok házába.
A többszáz órányi felvétel feldolgozása során a tapasztalt gondozók segítségével azonosították azt, hogy melyik hangot melyik gorilla adta ki, és hogy az adott állat a hangot milyen élethelyzetben és érzelmi állapotban, milyen jelzésként szokta használni. Amellett, hogy a felvett hangokat felhasználták a gorilla "nyelvi labor" kialakításához, a rögzített hanganyag tudományos kiértékelésén is dolgoznak az állatkerti szakemberek.
A gorillák hangjait időnként közvetlenül is hallhatja a közönség, de ez részben a szerencsén múlik, hiszen csak ritkán adnak ki hangokat, ráadásul olyankor, amikor a beltéri férőhelyeken tartózkodnak, az állatokat a közönségtől elválasztó vastag, páncélüvegen keresztül szinte semmilyen hang nem jut ki a nézőtérre. Így a plexibúrák alatt meghallgatható gorillahangok a látogatók nagy részének teljesen új élményt jelenthetnek.
Az új információs rendszert péntektől a közönség is megtekintheti, használhatja. A Fővárosi Állat- és Növénykertben már az 1800-as évek végén is éltek orangutánok, szaporításuk azonban csak azt követően sikerült, hogy 1997-ben az akkor elkészült Emberszabású Majmok Házába költöztek. Gorillák tartására pedig korábban nem is volt mód, épp az állatház felépítése teremtett lehetőséget arra, hogy a budapesti állatkert gorillákat is tartson.
Az elsők 1989-ben érkeztek, és jelenleg is a városligeti intézmény lakói. Az Emberszabásúak Házában, valamint a hozzá tartozó szabadtéri kifutókban jelenleg két szumátrai orangután és öt nyugati síkvidéki gorilla él, mindannyian kritikusan veszélyeztetett emberszabású fajok képviselői. Az állatok közül a legfiatalabb Indigo, az ötödik budapesti születésű gorillakölyök, aki december 23-án lesz nyolc éves.
(Forrás: MTI)
Az 1987-ben átadott Emberszabású Majmok Házán több felújítást is végeztek az elmúlt időben. Többek közt az épület eredeti szellőzőrendszerét cserélték ki egy új, korszerű, energiahatékony és csendes működésű légkezelő és légtechnikai rendszerre, de megújították az állatház nézőterén elhelyezett információs rendszert is - mondta el Sós Endre főállatorvos, az állatkert főigazgatója a fejlesztéseket bemutató pénteki sajtótájékoztatón.Az információs felületek segítségével a látogatók minden eddiginél többet tudhatnak meg az állatházban, valamint a hozzá tartozó szabadtéri kifutókban lakó orangutánokról és gorillákról, a természetes élőhelyükön a fennmaradásukat fenyegető veszélyekről, vagy arról, hogy hogyan gondoskodnak róluk a budapesti állatkertben.
Az új információs rendszer egyik különleges eleme a gorilla "nyelvi labor", amelynek segítségével a látogatók belehallgathatnak a gorillák egymás közötti beszélgetésébe. A nézőtéren elhelyezett plexibúrák alatt a közönség által kiválasztott gorillák hangjait lehet meghallgatni, valamint az is kiderül, hogy melyik hangjelzés mit jelent, és milyen élethelyzetben használják azt az állatok. Az információk magyar és angol nyelven is hozzáférhetők. Ez a "nyelvi labor" a világon egyedülállónak számít - emelte ki a főigazgató.
Ez az újítás az Állatkerti Alapítványnak kifejezetten erre a célra felajánlott személyi-jövedelemadó egy százalékokból valósult meg - emelte ki Montskó Éva, az Alapítvány a Budapesti Állatkertért kuratóriumának elnöke, a "nyelvi labor" ötletgazdája.
A hangok gyűjtésében és a labor kiépítésében az Interton Group volt az állatkert szakmai partnere. Balogh Géza, a cég ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a felvételekhez szükséges mikrofonokat úgy kellett telepíteni a gorillák férőhelyén, hogy azok az állatokat ne zavarják, de ne is legyenek hozzáférhetők az új, ismeretlen dolgokat szívesen szétszerelő főemlősök számára. A felvételek három hét alatt készültek el, erre az időre a cég egy kisebb hangfelvevő stúdióval települt ki az emberszabású majmok házába.
A többszáz órányi felvétel feldolgozása során a tapasztalt gondozók segítségével azonosították azt, hogy melyik hangot melyik gorilla adta ki, és hogy az adott állat a hangot milyen élethelyzetben és érzelmi állapotban, milyen jelzésként szokta használni. Amellett, hogy a felvett hangokat felhasználták a gorilla "nyelvi labor" kialakításához, a rögzített hanganyag tudományos kiértékelésén is dolgoznak az állatkerti szakemberek.
A gorillák hangjait időnként közvetlenül is hallhatja a közönség, de ez részben a szerencsén múlik, hiszen csak ritkán adnak ki hangokat, ráadásul olyankor, amikor a beltéri férőhelyeken tartózkodnak, az állatokat a közönségtől elválasztó vastag, páncélüvegen keresztül szinte semmilyen hang nem jut ki a nézőtérre. Így a plexibúrák alatt meghallgatható gorillahangok a látogatók nagy részének teljesen új élményt jelenthetnek.
Az új információs rendszert péntektől a közönség is megtekintheti, használhatja. A Fővárosi Állat- és Növénykertben már az 1800-as évek végén is éltek orangutánok, szaporításuk azonban csak azt követően sikerült, hogy 1997-ben az akkor elkészült Emberszabású Majmok Házába költöztek. Gorillák tartására pedig korábban nem is volt mód, épp az állatház felépítése teremtett lehetőséget arra, hogy a budapesti állatkert gorillákat is tartson.
Az elsők 1989-ben érkeztek, és jelenleg is a városligeti intézmény lakói. Az Emberszabásúak Házában, valamint a hozzá tartozó szabadtéri kifutókban jelenleg két szumátrai orangután és öt nyugati síkvidéki gorilla él, mindannyian kritikusan veszélyeztetett emberszabású fajok képviselői. Az állatok közül a legfiatalabb Indigo, az ötödik budapesti születésű gorillakölyök, aki december 23-án lesz nyolc éves.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások