A láncfűrész hangerejét is képesek elérni egyes madárfajok
Ismerd meg a világ leghangosabb madarait!
Egyes madárfajok hangja a 120 decibeles erősséget is elérheti – derül ki egy új kutatásból, amely a kopasznyakú harangozómadarat és a vöröslábú kígyászdarut is a leghangosabb szárnyasok közé sorolja. Ez azt jelenti, hogy ezek a madarak olyan zajt képesek csapni, amilyenre egy láncfűrész vagy egy légkalapács képes.
A madarak hangerejének vizsgálata a természetes élőhelyükön korántsem egyszerű feladat. A mért érték ugyanis nagyban függ attól, milyen messze van a hang forrása, ugyanis, ami közvetlen közelről rendkívül erősnek tűnik, távolabbról már jóval halkabb lehet. A pontos összehasonlításhoz ezért nem elég a hangerőt rögzíteni, az állat és a mérőeszköz közötti távolságot is meg kell határozni.
João C.
Emiatt korábban csak kevés fajról álltak rendelkezésre megbízható adatok. A kutatócsoport a probléma áthidalására golfpályákon is alkalmazott lézeres távolságmérőket, valamint hordozható hangszintmérőket használt. Összesen 123 madárfaj hangját vizsgálták meg, közülük 113 esetében első alkalommal végeztek ilyen mérést.
A felmérésben a legkisebb hangerőt egy kolibri produkálta. A hangja mintegy 64 decibeles volt, ami egy átlagos beszélgetés zajszintjéhez hasonlítható. A lista másik végén a kopasznyakú harangozómadár és a vöröslábú kígyászdaru végzett, mindkettő körülbelül 120 decibeles értékkel. Ez már az emberi kiáltás rendkívül hangos tartományába esik, bár a valaha feljegyzett legnagyobb zajok intenzitását nem közelíti meg.
Az eredmények összefüggést mutattak a madarak testfelépítése és hangereje között. A nagyobb testű, erősebb izomzatú fajok jellemzően hangosabb hangokat adnak ki, és különösen előnyös lehet számukra, ha szélesre tudják nyitni a csőrüket. Hogy pontosan milyen evolúciós folyamatok vezettek ezekhez a különbségekhez, azt egyelőre nem sikerült tisztázni.
A kutatók több lehetséges magyarázatot is felvetettek. Elképzelhető például, hogy a nagyobb madarak a testméretükből adódóan kevésbé tartanak a ragadozóktól, ezért kisebb veszélyt jelent számukra, ha hangos kiáltással hívják fel magukra a figyelmet.
A szaporodási szokások szintén befolyásolhatják a hangerőt. Azoknál a fajoknál, amelyek több partnerrel is párosodnak, előnyt jelenthet, ha a hangjuk minél nagyobb távolságra elhallatszik.
Menezes szerint tehát már körvonalazódik, hogy a nagyobb test és a szélesebb csőr miként járulhat hozzá az erőteljesebb hangképzéshez, a jelenség valódi okainak feltárásához azonban további kutatásokra van szükség.
Ehhez mindenekelőtt még több madárfajt kell megvizsgálni. Az eddigi eredményekből mindenesetre az is kiderül, hogy a hangerőt nem lehet pusztán a testméret alapján megjósolni, hiszen bizonyos madarak hangja még a náluk jóval nagyobb állatokét, például az elefántokét is felülmúlhatja.
(Forrás: ng.24.hu)
Hozzászólások