Meggyőző bizonyítékokat talált egy japán kutatócsoport, hogy a rizsültetvényeken használt neonikotinoidos rovarirtók miatt pusztulhatott el két halászat halállománya - írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.
Az emberi sejtek alkotta "miniagy" fejlődik a leglassabban az emberszabásúak közül - állapították meg svájci kutatók.
Tizenhat tényként kezelt megállapítás, ami valójában tévedés.
Egy sor etikai kérdést vetnek fel az állatokban növesztett emberi szervek, amelyekkel transzplantációra váró betegek életét igyekeznek megmenteni a tudósok.
A szegedi Horváth Péter bioinformatikus csoportjának részvételével zajló mesterségesintelligencia-kutatás támogatásáról döntött a Facebook alapítójaként ismert Mark Zuckerberg és felesége, Priscilla Chan alapítványa, a Chan Zuckerberg Initiative.
Csaknem 200 ezer tengeri vírust azonosított egy nemzetközi kutatócsoport, amely elsőként mérte fel a Déli-sarktól az Északi-sarkig a világ óceánjaiban élő vírusok sokféleségét - számolt be róla a ScienceDaily.com.
Globális felmérés készült a klímaváltozás és a pollenkoncentráció összefüggéséről Makra László, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) professzorának részvételével, a kutatások szerint a felmelegedéssel nemcsak a pollennel szennyezett területek növekednek, hanem az allergiások száma is.
A génekben is nyomot hagy a szegénység az amerikai Északnyugati Egyetem kutatása szerint, amelynek eredményei megváltoztatják a génekről alkotott azon elképzelést, miszerint azok az emberi test fogantatáskor rögzült, állandósult jellemzőit hordozzák magukban.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont startup cége, az ImmunoGenes génmódosított állatok ellenanyag-termelésével foglalkozó projektje is bekerült a száz legérdekesebb magyar innováció közzé.
Először igazolták orosz és amerikai kutatók többsejtű szervezetek képességet hosszú távú cryobiózisra természetes extrém hideg körülmények között, amikor az orosz tajga örökfagy talajában talált 32-42 ezer éves orsógiliszták életre keltek, mozogtak és táplálkoztak laboratóriumi körülmények között.
Génszerkesztéssel tettek sertéseket ellenállóvá a világ egyik legköltségesebb állatbetegségével szemben - írta a BBC hírportálja.
Tíz hétköznapi emberi viselkedés tudományos magyarázata.
