Csaknem 200 ezer tengeri vírust azonosítottak

Csaknem 200 ezer tengeri vírust azonosított egy nemzetközi kutatócsoport, amely elsőként mérte fel a Déli-sarktól az Északi-sarkig a világ óceánjaiban élő vírusok sokféleségét - számolt be róla a ScienceDaily.com.Az expedíciókat egyetlen vitorlás fedélzetén tették meg. A majdnem 200 ezer azonosított vírusfaj sokkal több, mint a korábbi kutatásokból ismert 15 ezer. A Cell című szaklapban közzétett tanulmányuk szerint az eredmények az evolúciótól a klímaváltozásig számos kérdés jobb megértését segíthetik.

    
"Készítettünk egy eloszlási térképet, amely alapvető mindenkinek, aki a vírusok és az ökoszisztéma kölcsönhatását tanulmányozza.

Sok meglepő dolgot találtunk" - mondta el Matthew Sullivan, az Ohiói Állami Egyetem mikrobiológusa. Az egyik meglepetés a tengeri vírusfajok nagy száma volt. A vírusközösségek elemzése azt is kimutatta, hogy a vírusok öt elkülönült ökológiai zónába szerveződnek, ami váratlan volt, ismerve a víz folyékony természetét és sok óceáni régió bonyolult összetételét.
   

Ugyan azt tartják, hogy az Egyenlítő közelében él a legtöbbféle faj, a sarkoknál pedig a legkevesebb, a kutatók nagyszámú északi-sarkköri vízmintája azt mutatta, hogy az északi-sarki óceán rengeteg vírus otthona, a "faji sokféleség gócpontja". A vízmintákat 2009 és 2013 között gyűjtötték a Tara vitorlás fedélzetéről a Tara Oceans projekt keretében. A kutatók egymást váltó csoportjai sok földrajzi régió különböző vízmélységeiből merítették a mintákat, amelyeket megszűrtek és nagyjából egy tucatnyi laboratóriumnak küldték el elemzésre.
    

A vírusokon kívül más mikrobákat és élő szervezeteket is tanulmányoztak. "Úgy szűrtük a mintákat, hogy a vírusméretűektől a halikranagyságúakig elemezhessük az élő szervezeteket" - mondta Sullivan. Az eredmények nagy segítséget jelentenek abban, hogy megértsük, hogyan befolyásolják az óceáni mikroorganizmusok a Föld légkörét.
    

"Az elmúlt húsz évben tapasztaltuk, hogy a légköri oxigén fele a tengeri organizmusokból származik, ráadásul az óceánok szívják magukba az atmoszféra szén-dioxidjának felét" - tette hozzá. "A vízfelszíni szén-dioxid növekedése savasítja az óceánokat. Ha azonban a szén-dioxid szerves szénné és biomasszává alakul át, akkor a belőle képződő mikrorészecskék mélyen elmerülhetnek az óceánokba. Ezzel enyhíthető az ember okozta klímaváltozás, és most azt látjuk, hogy a vírusok elősegíthetik ezt a folyamatot" - magyarázta Sullivan, a tanulmány vezető szerzője.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com