Az emberi sejtek alkotta "miniagy" fejlődik a leglassabban az emberszabásúak közül

Az emberi sejtek alkotta "miniagy" fejlődik a leglassabban az emberszabásúak közül - állapították meg svájci kutatók. A miniagyak sejtek miniatűr gyűjteményei, melyek segítségével a tudósok az agy fejlődését tanulmányozzák.A svájci szakértők őssejtekből hoztak létre emberi, csimpánz- és makákóagyat. A Nature című tudományos lapban megjelent tanulmányukban bemutatták az agyi fejlődés három típusában résztvevő gének térképét.  Miután sikerült kifejleszteni azt a technológiát, amelynek segítségével agysejtek növeszthetők őssejtekből, a kutatók közvetlenül össze tudták hasonlítani a különböző emberszabásúak agyi fejlődését.

A "miniagyakat" négy hónapon át növesztették borsószem-méretűre.

    
Ezek a tudományosan agyi organoidnak nevezett sejtcsoportok egyszerű szerkezetek, melyek különböző agysejttípusokból állnak és nem képesek semmilyen funkciót ellátni. A kutatók szerint a három különböző agy kezdetekkor azonos sebességgel fejlődött, de miután a sejtek elkezdtek specializálódni valamily neurontípussá, a makákóagy fejlődött a leggyorsabban. Sebességben a csimpánzagy követte, az emberi agy pedig a leglassabbnak bizonyult.
   

Barbara Treutlein, a Bázeli Egyetem tudósa szerint ennek az lehet az oka, hogy az emberi agy fejlődik a legnagyobbá és legösszetettebbé, ehhez lehet szükség a lassú fejlődésre. "Úgy tűnik, nekünk van szükségünk a leghosszabb időre agyunk kifejlesztésére, de a végső állapot az embernél a legösszetettebb. Talán több időbe telik, míg létrejön a nagy számú összeköttetés a neuronok között és az emberi agy eléri kognitív funkcióit. De valójában egyelőre nem tudjuk, miért történik így" - idézi Treutleint a BBC.com.
    

A szintén a Bázeli Egyetemen kutató Grayson Camp szerint az emberi és a csimpánzagy közötti különbségek rámutathatnak, miért összetettebb az emberi agy. Madeline Lancaster, a brit Orvostudományi Kutatótanács (MRC) munkatársa szerint a miniagyak segíthetnek megválaszolni azt az alapvető kérdést, hogy mi teszi az embert emberré.
   

"Összetett nyelvünk van, képesek vagyunk az elvont gondolkodásra, a csimpánzok pedig nem. A miniagyakkal végzett munka nem modellezi ezeket a különbségeket, mivel ezek nem működő agyak. De segítenek megérteni a fejlődés korai szakaszának különbségeit, mely szakasz megteremti a kognitív képességeink alapjait" - fejtette ki.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com