Mennyit nyom egy felhő?

Tíz kérdés, amelyen talán még soha nem gondolkodtál!Ha eszünkbe jut egy kérdés, amire nem tudjuk a választ, akkor ma már nem kell elővenni a lexikonokat, hanem csak elég rákeresni az interneten, ahol pillanatokon belül megtalálhatjuk a válaszokat.

Ám mégis valószínű, hogy az alábbi tíz kérdésen még soha nem gondolkodtál el!

Mennyit nyom egy felhő? – Az égen úszó bárányfelhők nézegetése közben általában azzal foglalkozunk, hogy mit látunk a felhők alakjába, vagy reménykedünk, hogy nem szakad le az ég, amíg szabadtéren tartózkodunk, ám az valószínűleg nem jut eszünkbe, hogy mennyit nyomhat egy felhő.

Ha mégis érdekel a kérdés, akkor a válasz az, hogy egy átlagos felhőben akár 500 millió grammnyi eső csepp is lehet, tehát 450 ezer kilót is nyomhat. Azt, hogy ez a rengeteg eső nem esik a nyakunkba, annak köszönhetjük, hogy a felhő alatti levegő még nehezebb, vagy sűrűbb.

Az óceán mekkora része felfedezetlen?

A búvárkodás nem olcsó sport, így régen csak a gazdagok engedhették meg maguknak, ám napjainkban egyre többen éreznek kedvet ahhoz, hogy legalább alapszinten megtanuljanak búvárkodni, hogy a nyaralásuk alkalmával lemerülhessenek felfedezni a mélység titkait. Ennek ellenére az óceánok 80 százaléka még ma is felfedezetlen.

Hogyan szavaz egy űrhajós? – Amerikában hamarosan elnökválasztás lesz, így felmerül a kérdés, hogy vajon az űrben tartózkodó asztronauták hogyan fogják leadni a voksukat? Természetesen ők is szavazhatnak, méghozzá egy speciális elektronikus szavazórendszer segítségével.

A varjak meg tudnak minket különböztetni? – Köztudott, hogy a varjú a legintelligensebb madár, ugyanis amellett, hogy okos, még eszközt is használ, ráadásul játszani is szokott. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a varjú nagyszerűen felismeri az embereket az arcukról, sőt, évekig neheztel és nem felejt, ha valakivel rossz élménye volt. Ugyanakkor a varjak megkülönböztetése még a legalaposabb varjú-kutatónak is nehezen megy.

A lyukas fog ragályos? – Meglepő lehet, de erre a kérdésre a válasz az, hogy igen. Ha valaki sokat csókolózik egy rossz szájhigiéniájú emberrel, akkor nagyobb eséllyel romlanak el az ő fogai is, úgyhogy ezért is érdemes rendesen fogat mosni!

Miért nem látunk nagy fehér cápát a világ legnagyobb akváriumaiban sem? – A nagy fehér cápa a világ egyik legkülönlegesebb állata, ugyanis amellett, hogy szép, csodálatraméltó még rendkívül félelmetes is.

Ennek ellenére nem láthatjuk fogságban, aminek oka az, hogy a tropicariumokban már próbálkoztak azzal, hogy nagy fehér cápát tartsanak, de a példányok napokon belül elpusztultak, ugyanis ennek a hatalmas állatnak óriási távokat kell megtennie naponta, ezért fogságban nem életképes.

A tűzoltók még mindig rúdon csúsznak le, ha riasztás van? – A bajban nagyon fontos, hogy minél gyorsabban érkezzen a segítség, ezért a csigalépcső és a csúszda után feltalálták a rudakat, amelyeken lecsúszva a tűzoltók a leghamarabb érkezhetnek meg a kocsikhoz.

Ugyanakkor ez nem veszélytelen, hiszen például kificamodhat a tűzoltó lába földet éréskor, ezért a mai modernebb tűzoltóállomásokon már a földszinten találhatóak a pihenő- és alvó szobák.

Miért van a banánnak görbülete? – Az egyik legkedveltebb déligyümölcs a banán, aminek fogyasztása közben aligha merül fel a kérdés, hogy miért nem egyenes. A válasz a gravitáció és a Nap, ugyanis a gravitáció húzza lefelé a gyümölcsöt, ami viszont a Nap éltető sugarai felé fordul így görbület keletkezik benne.

Melyik állatnak a legmagasabb a vérnyomása? – A zsiráfnak van a legmagasabb vérnyomása az állatvilágban. A zsiráfok vérnyomása közel kétezerszer magasabb, mint az embereké, ezért az ereik fala rendkívül erős, hogy ne robbanjon szét.

Mennyi fát használ az Ikea? – Az Ikea a világ legnagyobb bútoráruháza, ami mindenhol jelen vagy, így hazánkban is ritka, ha egy otthonban nincs legalább egy olyan bútordarab, amit az Ikea-ban vásároltak. De vajon mennyi fát használ a bútoráruház? A válasz a világ összes faanyagának 1 százaléka, ami döbbenetes mennyiség.

(Forrás: bien.hu)

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com