Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Ezek a városok lassan, de megállíthatatlanul süllyednek.A városok többségének a túlzsúfoltság, a légszennyezés vagy a közlekedési problémák okoznak fejfájást. Vannak azonban olyan települések is, amelyek ennél sokkal súlyosabb kihívással néznek szembe, ugyanis szó szerint eltűnnek a föld alatt.

A túlzott talajvíz-kitermelés, a bányászat, a tengerszint emelkedése vagy éppen a földtani folyamatok miatt a világ számos nagyvárosa folyamatosan süllyed.

Peking: Kína fővárosa a világ egyik legsúlyosabb vízhiánnyal küzdő metropolisza. A lakosság vízellátásának jelentős része föld alatti vízkészletekből származik, amelyek túlzott használata a talaj tömörödéséhez és fokozatos süllyedéséhez vezet.

Bár a jelenséget már több mint nyolc évtizede megfigyelik, a kutatók csak 2016-ban ismerték fel annak valódi mértékét. Egyes városrészek nyolc év alatt több mint 76 centimétert süllyedtek, a központi üzleti negyed pedig évente akár 10 centiméterrel kerülhet közelebb a föld mélyéhez.

A kínai kormány több intézkedést is bevezetett a folyamat lassítására.

Teherán: Irán 15 milliós fővárosa komoly veszélyben van. Egyes területeken évente közel 25 centiméteres süllyedést mérnek, ami a világ leggyorsabban süllyedő nagyvárosai közé emeli Teheránt.

A probléma gyökere a túlzott talajvíz-kitermelés. A város vízellátása több tízezer kútra és számos mezőgazdasági gát rendszerére épül, amelyek folyamatosan csökkentik a térség vízkészleteit.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy Nyugat-Ázsia egyik legsűrűbben lakott városáról van szó, így bármilyen helyreállítási projekt rendkívül összetett és költséges lenne.

Kiruna: A svédországi Kiruna története különösen szokatlan. Az Északi-sarkkör közelében fekvő, mintegy 17 ezer lakosú település létét és pusztulását ugyanannak köszönheti, a vasércbányászatnak.

A várost eredetileg bányásztelepülésként alapították több mint 125 évvel ezelőtt. A környéken működik a világ egyik legnagyobb vasércbányája, amely a mai napig a helyi gazdaság motorja. Az érc kitermelése azonban fokozatosan meggyengíti a talajt, amely egyre közelebb kerül az összeomláshoz.

A jelenlegi becslések szerint a bánya akár teljesen elnyelheti Kirunát a század közepére. Ennek elkerülése érdekében a bányát üzemeltető vállalat egy rendkívüli tervet dolgozott ki. Az egész várost 3,2 kilométerrel keletebbre költöztetik. A projekt keretében házakat, üzleteket, középületeket és műemlékeket is áthelyeznek, miközben egy korszerűbb, jobban tervezett új városközpont jön létre.

Mexikóváros: A több mint 22 millió lakosnak otthont adó Mexikóváros a világ egyik legnagyobb metropolisza, ugyanakkor az egyik leggyorsabban süllyedő városi terület is.

A NASA mérései szerint bizonyos városrészek évente közel 25 centimétert süllyednek. Több mint száz év folyamatos talajmozgása után számos történelmi épület megdőlt, az infrastruktúra pedig egyre nagyobb károkat szenved.

A csatornahálózat, az utak és a lakóépületek folyamatos karbantartást igényelnek.

A probléma fő oka a talajvíz intenzív kitermelése, amely instabillá teszi az eredetileg is puha talajra épült várost.New York: Bár a süllyedés mértéke jóval kisebb, New York sem marad érintetlen. A város átlagosan évi 1,6 millimétert süllyed, ami elsőre jelentéktelennek tűnhet, hosszú távon azonban komoly következményekkel járhat.

A folyamat mögött részben a korábbi hulladéklerakókra épített területek állnak. Az ilyen talaj kevésbé stabil, ezért a ráépített létesítmények gyorsabban süllyednek.

Emellett a jégkorszakból visszamaradt földtani folyamatok is szerepet játszanak, ugyanis a kontinens még ma is alkalmazkodik a több tízezer évvel ezelőtt eltűnt hatalmas jégtakarók súlyának megszűnéséhez.

A tengerszint emelkedésével együtt ez a jelenség hosszú távon fokozhatja az árvízkockázatot.

Jakarta: Jakarta helyzete különösen aggasztó. Az indonéz főváros az elmúlt három évtizedben mintegy négy métert süllyedt, ami világszinten is rendkívül gyors ütemnek számít.

A tízmilliós város jelentős része mocsaras területre épült, miközben a lakosság hatalmas mennyiségű talajvizet használ. A szakértők szerint, ha a tendencia nem változik, Észak-Jakarta jelentős része 2050-re a tenger szintje alá kerülhet.

A kormány válaszként egy gigantikus tengerparti védmű, az úgynevezett Nagy Garuda megépítését jelentette be. A több tízmilliárd dolláros projekt részeként mesterséges szigetek, kikötőfejlesztések és új védőfalak is épülnek.

A szakemberek azonban arra figyelmeztetnek, hogy a beruházás önmagában nem oldja meg a problémát, amíg a talajvízkészletek túlhasználata folytatódik.

Új-Delhi: India öt legnagyobb városa, Mumbai, Új-Delhi, Bengaluru, Kalkutta és Csennai, egyaránt süllyed, közülük azonban Új-Delhi helyzete a legsúlyosabb.

Műholdas mérések szerint a főváros évente mintegy 11 centimétert süllyed, és több mint kétezer épületet fenyeget szerkezeti károsodás. A jelenség hátterében itt is elsősorban a túlzott talajvíz-felhasználás áll.

A város egyes részein a lakosság esővízgyűjtő rendszereket épít ki, hogy csökkentse a kutak használatát. A kutatók szerint ezek a kezdeményezések már most is biztató eredményeket mutatnak.

(Forrás: nlc.hu)