Globális felmérés készült a klímaváltozás és a pollenkoncentráció összefüggéséről az SZTE részvételével
A közlemény szerint a Lewis H. Ziska amerikai növényfiziológus irányításával végzett kutatásokról a Lancet Planetary Health-ben jelent meg cikk.
Három kontinens összesen 17 aerobiológiai állomásáról gyűjtöttek adatokat. Vizsgálatuk volt az első, amely nem egyetlen pollenfajtát vagy fajták egy csoportját vizsgálta, hanem az adott állomáson mért összes pollenfajta összegzett évi számait vetette össze a meteorológiai paraméterekkel. Megállapították, a hőmérsékleti maximumok és minimumok éves együttes növekedése szoros kapcsolatot mutat a szezonális pollentermelés emelkedésével. Az is világossá vált a mérési adatok elemzése során, hogy a fagymentes napok számának növekedésével meghosszabbodik a pollenszezon, és növekszik a pollenkoncentráció is.
Arra lehet következtetni, hogy a hosszabb pollenszezon és a megnövekedett évi pollenkoncentráció hatására globálisan nő a pollenérzékenység és az allergiás megbetegedések száma - tudatta a professzor. Ezek az eredmények rámutatnak arra, hogy a globális felmelegedés komoly egészségügyi kockázatokkal jár. Valószínűsíthető, hogy a közeljövőben fokozatosan emelkedni fog globálisan a pollenérzékenyek száma.
Ennek egyik oka a környezetünkben egyre széleskörűbben alkalmazott kémiai anyagok mennyisége, a másik pedig az, hogy a globális felmelegedés révén az allergén növények élőhelyei észak felé kiterjednek. A hosszabbá váló pollenszezon szintén az allergiás megbetegedések számának a növekedését vonja maga után.
Magyarországon az 1960-as évek végétől mérik a pollenkoncentrációt: először 1968-ban történt mobil mérőeszközzel pollenmérés, amelyet Simoncsics Pál, a szegedi egyetem biológusa végzett munkatársaival. Az első állandó aerobiológiai állomást 1989-ben Juhász Miklós, az egyetem oktatója állította fel a szegedi bölcsészkar épületének tetején. Ez volt Magyarországon az első pollenmérő állomás.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások