Antibiotikum-rezisztens baktériumok ellen fejlesztenek eljárást Szegeden

A Közép-kelet-, illetve Délkelet-Európában, elsősorban kórházakban terjedő, antibiotikum-rezisztens baktériumok ellen fejlesztenek különleges eljárást, illetve szolgáltatást Kintses Bálint vezetésével a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (HUN-REN SZBK) - tájékoztatta a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) szerdán az MTI-t.A közlemény szerint a baktériumokat éppúgy támadják különféle vírusok, mint az embert, ám ezek a bakteriofág vírusok az emberek számára ártalmatlanok, csak a baktériumokban szaporodnak. Különleges tulajdonságuk, hogy képesek elpusztítani azokat a szuperbaktériumokat, amelyek ellen az elmúlt évtizedekben kifejlesztett antibiotikumok már hatástalanok.
    

Kintses Bálint kifejtette, 2050-re az antibiotikum-rezisztens fertőzések okozta megbetegedések vezető halálokká válhatnak a világon. A sok évtizeddel ezelőtt megjelent első antibiotikumok a legtöbb baktérium ellen hatásosak voltak, ám a baktériumok egy része ellenállóvá vált e széles spektrumú szerekkel szemben. Közben "az emberiség is elaludt", mert az hitte, legyőzte a fertőző betegségeket, így szükségtelen az antibiotikumok továbbfejlesztése.
    

Emellett az antibiotikumok piacra dobása nehéz, anyagilag sem túl jövedelmező folyamat, hiszen csak rövid ideig kell ezeket szedni, szemben egy daganatterápiás szerrel. Egyre nagyobb szükség van alternatív gyógyszerekre, eljárásokra, ezek közül a legígéretesebbek a bakteriofágok. Fágterápiával már az antibiotikumok megjelenése előtt is próbálkoztak, ám a módszer háttérbe szorult. Ennek egyik oka, hogy egy adott típusú fág csak nagyon kevés fajta baktériumot tud elpusztítani. Éppen ezért a megfelelő vírus kiválasztásához pontosabban kell tudni, milyen baktérium fertőzte meg az adott beteget.
    

Kintses Bálint a legmodernebb biotechnológiai eszközök segítségével, a Nemzeti Biotechnológiai Laboratórium és a HUN-REN támogatásával, hazai és határon túli kórházakat bevonva folyamatosan frissülő baktériumtérkép elkészítésén dolgozik munkatársaival és együttműködő partnereivel, amely megmutatja az adott régióban elterjedt rezisztens kórokozók fajtáit, változatait. Az így kapott információk alapján pedig már egy olyan "fágkoktélt" lehet elkészíteni, amely eredményesen veheti fel a harcot a kórházakban olykor halálos kimenetelűvé váló leggyakoribb fertőzésekkel. A nagy feladat a bakteriofágok korábban nehézkes használatával kapcsolatos problémák megoldása, a veszélyes baktériumfajok terjedési dinamikájának modellezése és annak az időintervallumnak a megbecslése, amikor a bakteriofágok képesek hatni.
    

A személyre szabott fágterápiát ma már Belgiumban, Lengyelországban, Portugáliában, Svájcban, Izraelben és Németországban is engedélyezik. Ilyenkor nem törzskönyvezett gyógyszerkészítményként, hanem a konkrét beteget megfertőző baktérium alapján kiválasztva adják a kezelést. Magyarországon még nem engedélyezett ez a módszer, ennek bevezetéséhez a kutató szerint széleskörű összefogásra lesz szükség, amely egy többéves folyamat lesz. Jelenleg még nincs törzskönyvezett bakteriofág készítmény, amit gyógyszerként lehetne árulni, ugyanakkor több biotechnológiai cég ilyen megoldása már a klinikai vizsgálatok második fázisában jár.
    

Kintses Bálint sikeres példaként említette egy ausztrál fiú esetét, aki 400 napon át volt intenzív osztályon, amikor a szegedi kutatók - az ausztrál kollégák által megküldött baktérium-izolátum alapján - megtalálták azt a bakteriofágot, amely megállította a fertőzést és megmentette a gyermek életét. A kutató célja az, hogy ezt a terápiát hazahozzák, s hogy itthon is életeket menthessenek vele.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

Egyre hosszabbak lesznek a napok a klímaváltozás miatt

Egyre hosszabbak lesznek a napok a klímaváltozás miatt

A sarkvidéki jégsapkák olvadása miatt forog egyre lassabban a Föld.

Már embereken fogják tesztelni a fogakat újranövesztő gyógyszert

Már embereken fogják tesztelni a fogakat újranövesztő gyógyszert

Ha jól alakulnak a klinikai vizsgálatok, akkor akár már 2030-ra megjelenhet a készítmény.

A szülőktől örökölt gének is hatással vannak a gyerekek bizonyítványára

A szülőktől örökölt gének is hatással vannak a gyerekek bizonyítványára

A University College London kutatócsoportjának tanulmánya szerint a szülőktől örökölt gének nagy valószínűséggel hozzájárulnak a gyerek oktatási eredményeihez.

A tetoválások növelhetik a rákkockázatot egy kutatás szerint

A tetoválások növelhetik a rákkockázatot egy kutatás szerint

Furcsa összefüggést vettek észre a svédországi Lund Egyetem kutatói.

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Rejtélyek, amelyekre már létezik tudományos magyarázat.

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

Mindennapi életünkké vált NASA találmányok.

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

http://ujhazak.com