Fantomok, szellemek és ördögi ikertestvér a XVIII. századi Nagy-Britanniából

Vérfagyasztó természetfeletti beszámolók az 1735-ös brit periratokból és más dokumentumokból. A XVIII. századról már úgy tartják, hogy az emberek felhagytak a boszorkányüldözéssel, és ráléptek a szellemi fejlettség, szkepticizmus útjára. Habár a babonaság kora lejárt, mégis akadtak rejtélyes események, főleg Nagy-Britanniában, ahol az 1735-ös periratokba és más dokumentumokba jegyezték le a szemtanúk félelmetes természetfeletti élményeit.

West Drayton fantomja: 1749-ben történt, hogy a West Drayton-i falusiak gyakran sikoltozást, kopogást hallottak a helyi templomban. Senki sem tudta, hogy mi lehet a zaj forrása, ráadásul a jelenséget még furcsábbá tette, hogy egy holló repkedett a templom környékén és pincéjében.

Idővel négy férfi és két fiú felfedezte a madár szentélyét, ahonnan megpróbálták elkergetni. Az egyikük többször megütötte egy bottal a hollót, ami sikítva zuhant a föld felé, ám amikor azt elérte, akkor egyszerűen eltűnt.

Az eset után újra látták a hollót, ahogy a szokott helyen repked. A falusiak között elterjedt a pletyka, hogy a madár egy gyilkos szelleme, aki öngyilkos lett. A XVIII. században nem temették el az ilyen embert, de ebben az esetben a család talált egy helyet a templomkertben, ahova elföldelhették az önmagát megölő gyilkost.

A szellem, aki megmentette John Thomast: A 62 éves John Thomas alaposan felöntött a garatra 1783. december 21-én. A részeg férfi vak sötétben indult hazafelé, amikor beleesett egy mély gödörbe. Idővel Thomas barátai keresni kezdték az eltűnt férfit, aki egy hetet töltött a mélyedésben.

Az egyik nap, amikor a szomszéd a juhait kereste, akkor észrevette, hogy van valaki a dombon, aki egy gödör mellett ül. A juhász elindult az ismeretlen felé, aki erre felállt, és eltűnt a domb mögött. A szomszédot hajtotta a kíváncsiság, hogy megvizsgálja a helyszínt. Ez volt Thomas szerencsére, ugyanis végre megtalálták.

A juhász eleinte azt hitte, hogy a gödörbe esett férfi egy pórul járt csempész, de Thomas bevallotta, hogy a részegsége okozta a vesztét. A szomszéd tudta, hogy keresik a férfit, úgyhogy azonnal a segítségére sietett, ám az soha nem derült ki, hogy ki volt az a rejtélyes alak, aki miatt a szomszéd egyáltalán a gödörhöz ment. Miss Pringle Doppelgangere: 1745 nyarán Jane Lowe úgy döntött, hogy kora reggel sétál egyet a skóciai Clifton Parkban. A házvetőnő később elmondta a gazdájának, Pringle úrnak, hogy összetalálkozott a lányával, ám ez lehetetlen volt, mert Miss Pringle 1600 kilométerrel arrébb, Franciaországban tartózkodott.

Lowe erősködött, hogy megmutatja a férfinak, hogy hol látta Miss Pringle-t. Visszatérve a parkba Pringle és a házvezetőnő is látta, hogy a lány ott sétál, majd egyszer csak beugrott a patakba, és eltűnt. Amikor Lowe és Pringle ezt elmesélte a család többi tagjának, akkor azok csak nevettek a történeten.

Három hónappal később megjelent Pringle fia, akit a férfi már 10 éve nem látott. A fiú elmesélte, hogy Tuniszban volt rabszolga, de az egyik reggel érthetetlen módon látta a húgát, aki kifizette a váltságdíjat.

A kiszabadult fiú Franciaországba ment a húgához, de ott az a hír várta, hogy a lány már akkor halott volt, amikor ő Tunéziában raboskodott, de akkor se élt már, amikor Skóciában a parkban látták.

Man-sziget alakváltója: Az 1720-as években élt a Man-szigeten George Waldron, a londoni születésű író, aki kiderítette, hogy a helyiek nagyon erősen hisznek a tündérekben. Jellemző volt például, hogy az emberek rettegtek, hogy a tündérek ellopták a gyereküket.

Az egyik nő egyszer azt bizonygatta a Waldronnak, hogy a babáját kicserélték egy alakváltóra, mert a szülés után, amikor az ágyában feküdt, akkor látta, hogy a harmadik gyermeke lebegni kezd az ágya felett, mintha egy láthatatlan erő felemelte volna.

A nő segítségért kiabált, de csak egy álmos nővér volt otthon, aki akkor jelent meg, amikor a babát már elvitték. Amikor a teljesen kiborult asszony férje hazaért, akkor együtt mentek vissza a hálószobába, ahol egy 9 éves forma alakváltó feküdt az elrabolt gyerek ruhái mellett. A lény beszélni és állni sem tudott.

Thomas Colley szelleme: Ruth Osborn 1751 áprilisában kért egy kis vajat a helyi gazdától az angliai Tringben. A gazda azt mondta az öreg koldusnak, hogy nem tudja teljesíteni a kérését, mire Osborn azt felelte, hogy majd a király elviszi a farmer összes disznóját, amiért ilyen önző.

Nem sokkal később a gazda néhány tehene megbetegedett. Amikor a farmer ezt elmesélte egy állítólagos fehér boszorkánynak, akkor arra a megállapításra jutott, hogy a koldus megátkozta. Ebben az időben a jogrendszer már felhagyott a boszorkányok perbe fogásával, ezért a farmer és a szomszédai úgy döntöttek, hogy majd ők igazságot szolgáltatnak.

Április 18-án Osborn és a férje, John, elbújt a templomban, de a helyiek kizavarták őket onnan, majd követelték, hogy a házaspár ugorjon a folyóba, hogy ellenőrizzék, boszorkányok-e. Ruth meghalt, míg John túlélte a vízpróbát, viszony néhány nappal később ő is eltávozott.

Később huszonegy ember letartóztattak az önkényes boszorkányüldözésért, de csak egyikük, a kéményseprő Thomas Colley kapott halálbüntetést, aminek értelmében augusztusban felakasztották. A fára felhúzott férfi szelleme állítólag még mindig a helyszínen kísért. 1911-ben a falu tanítója azt állította, hogy látta a szellemet, ami egy „hatalmas fekete kutya, tűzgolyóként égő szemekkel”. A Lambert család poltergeistje: 1735-ben költözött be az új családi házban John és Ann Lambert az angliai Winlingtonban. A család nem élvezhette sokáig az ingatlan adta örömöket, mert hamarosan egy poltergeist kezdte zaklatni őket.


Lamberték kopogásokat hallottak, egyszer pedig Ann látta, hogy az ajtó magától nyílik, majd bereteszeli magát. Ezen kívül előfordult, hogy Ann felébredt az éjszaka közepén, és meglátott egy különös alakot.

A család zajokat, lövéseket, kopogást hallott, majd a kísértet egyre agresszívabb lett. Az erőszakos szellem megtámadta a Lambert gyerekeket, amikor azok az ágyukban feküdtek. Az egyik éjjel Ann hideg kezek érintését érezte az arcán.

Később a család látta a szellemet, akiről kiderült, hogy az előző lakó, az elhunyt Henry Cooke az. Azt már senki sem tudja, hogy a felismerés után mi történt a Lambert famíliával.

(Forrás: noiportal.hu)