Felkavaró ősi gyilkosságok

Tíz rejtélyes és kegyetlen emberölés a múltból.Az emberiség az ősidők óta megtalálja a módját, az eszközét annak, hogy kioltsa mások életét. Ezekről a kegyetlen, brutális, gyakran titokzatos gyilkosságokról, szörnyű körülmények közötti halálozásokról a maradványokon végzett vizsgálatoknak köszönhetően szerezhetünk tudomást.

A különös pózban talált Rosemarkie ember: 2018-ban találtak rá a Rosemarkie-emberre egy skót barlangban. Kiderült, hogy a piktek törzs tagja volt, és 1400 évvel ezelőtt ölték meg. A férfi csontváz koponyáját többször bezúzták, a testén több sérülés nyomát nem találták, az elhelyezése pedig igencsak furcsa volt, ugyanis a karjaira sziklákat tettek, míg a lábai keresztben voltak.

A kutatók feltételezése szerint az áldozat a közösség vezetője, királya, esetleg törzsfőnöke lehetett. A halála 430-630 között következhetett be. A csontváz mellett állati maradványokat is találtak, amiből arra lehet következtetni, hogy díszes temetési szertartást kapott.

A középkori versenyek igazi brutalitása: 1997-ben nagyjából 12 csontvázat találtak a Stirling-kastélyban. A maradványok közül az egyik egy angol lovag volt, aki 1338-ban, bajnokságon halt meg.

Habár a lovagi tornákon bekövetkező haláleset véletlen baleseteknek tűnhetnek, mégis a közelmúltban végzett vizsgálatok mást mutatnak. Kiderült, hogy a lovag neve Robert Morley, a húszas éveinek közepén járt, az erősen izmos teste pedig tele volt korábbi sérülésekkel, amiket túlélt.

A halálát végül az okozta, hogy az ellenfele belevágott az arcába és levágta az orrát. A kutatók ebből arra következtettek, hogy nem volt becsületes verseny. Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy a földön fekvő Morley halálos döfést kapott.

Koponyaékszer az ellenség fejéből: 2019-ben fedezték fel egy maja harcos sírját Belize-ben, a Pacbitun nevű maja városban. A kutatók két trófea koponyát találtak, aminek darabjait feldíszítve nyakláncként viseltek.

Ez a felfedezés azért érte meglepetésként a szakértőket, mert nincs arról információjuk, hogy a maják koponyatrófeákat használtak volna. Némely lelőhelyen olyan faragványokat találtak, amelyeken az uralkodók az őseik koponyáit viselték.

A pacbituni sírban talált koponyák azonban ellenségtől származtak. A VIII-IX. századból származó ékszereket az elit harcosok viselhették, hogy ezzel mutassák ki a hatalmukat.

A legrégebbi kivégzés Ausztráliában: Egy építőipari személyzet emberi csontokra bukkant Sydney Narrabeen nevű külvárosában. A 2005-ben talált csontvázról kiderült, hogy egy harmincas éveiben járó őslakosról lehet szó, aki Ausztrália legkorábbi dárdával megölt áldozata lehet, ugyanis a gyilkosság 4000 évvel ezelőtt történhetett. A gyilkosok többen lehettek abból ítélve, hogy az őslakost többször is ledöfték.

Az ásatás közben több lándzsát találta, feljegyzések pedig azt bizonyítják, hogy a területen régen rituális kivégzések zajlottak. A Narrabeen-csontvázban és körülötte 17 lándzsafejet találtak. Azt, hogy mi lehetett a bűne, nem sikerült kideríteni.

Professzionális középkori gyilkosság: 2019-ben állították helyre egy XI. században leszúrt ember testét. A kutatócsapat érdeklődését a férfi szokatlan testhelyzete keltette fel, ugyanis fejjel lefelé temették el, ami az első ilyen felfedezés volt Szicíliában.

A vizsgálatokból kiderült, hogy a csontváz egy 30-40 éves férfié, aki térdelt, amikor hátulról legalább hatszor leszúrták. Bárki is támadta meg az áldozatot, az szinte biztos, hogy profi gyilkos lehetett, hiszen gyors és biztos halált okozott.

A férfi szívét több szúrás érte. A szakértők azon a véleményen vannak, hogy egy törvényszegő kivégzéséről volt szó, de az sem kizárt, hogy egy szegény áldozat, akire bérgyilkosokat küldtek.Brutális portugál büntetés: 2001-ben közel 100 emberi maradványt távolítottak el a kutatók egy portugál nekropoliszból. Az Estremozban felfedezett középkori temetkezések, normálisak voltak, három kivételével, ugyanis azok esetében a férfiak kezeit és lábait amputálták.

A régészeket igazán az sokkolta, hogy a levágott testrészeket az áldozatok testéhez vagy melléje temették, amikor a férfiak még éltek. A maradványokon más sérülést nem találtak, ezért valószínű, hogy az amputációk után halálra verték őket.

A kegyetlen gyilkosság indítéka aligha fog kiderülni, de azt tudni lehet, hogy a 18 és 35 év közötti áldozatokkal valamikor a XIII-XV. század között végezhettek. Mivel a középkorban a tolvajok kezeit volt szokás levágni, ezért az amputációból arra lehet következtetni, hogy a férfiak bűnözők voltak. A lábak levágása arra utal, hogy nagyon súlyos bűncselekményt követhettek el.

A fürdőknél érte utol a végzete: Ebben az esetben tudni lehet, hogy a 79-es Vezúv kitörés ölte meg a 7-8 éves gyermeket, aki a fürdő egyik bejárati helyiségében keresett menedéket Pompeiben. Egyedül lehetett és félhetett, ezért összehúzta magát, a halál pedig ebben a testhelyzetben érte utol.

A teljes épségben megmaradt gyermekcsontvázat a közelmúltban újraindult ásatások során találták meg a 10 centiméteres réteg alatt. A kutatók kiderítették, hogy az áldozat a kitörés második fázisában halhatott meg, amikor tüzes levegő áramlott be a fürdő ablakán.

A tragédiáról tudjuk, hogy a vulkán feletti gázokból, hamuból és piroklasztokból, vagyis a tüzes vulkáni kőzetdarabokból több, mint 200 °C-os kitörési oszlop jött létre, ami a városra zúdult, több ezer embert megölve ezzel.

A világ legnagyobb gyermekáldozat: Szörnyű felfedezést tettek perui régészek 2019-ben, amikor is 227 gyermek földi maradványait találták meg a Huanchaco tengerparti fürdővárosban, a fővárostól 700 kilométerre, a Pampa la Cruz régészeti lelőhelyen.

A vizsgálatokból kiderült, hogy az áldozatok 4-14 év közöttiek lehettek. Megölésükkor arccal a tenger felé nézhettek, majd így is temették el őket a prekolumbiánus csimu kultúra azon szertartása alapján, amellyel az istenségeket akarták kiengesztelni.

A csimuk abban hittek, hogy az istenek dühükben zúdították rájuk a természeti katasztrófákat. A régészek ezt az alapján gondolják, hogy olyan bizonyítékokat találtak, amik arra utaltak, hogy az emberáldozatok idején súlyos esőzések pusztítottak a térségben.

Azt is tudni lehet, hogy Huanchaco több tömeges gyermekáldozatot mutattak be a csimu birodalom idején, 900 és 1450 között.Csonkítások Cambridgeshire-ben: 2018-ben egy olyan szeméttelepet találtak a régészek Cambridgeshire-ben, ahol a sírok a késő római vagy korai szász időkből származhatnak. A vizsgálatok eredménye szerint a területen élt egy helyi közösség, aminek tagjait a megérkező rómaiak rabszolgává tettek.

Két férfi csontváz esetében kiderült, hogy a lábukat térdnél levágták, az már rejtély, hogy a haláluk előtt vagy után. A lábakat a férfiak válla mellé helyezték. A kegyetlen gyilkosság valószínűleg figyelmeztetés volt az élőknek, hogy ne próbáljanak elszökni. A közeli kútban egy harmadik férfi maradványaira bukkantak, neki mindene hiányzott deréktól lefelé.

A peches ember valódi története: 2018-ban találták meg annak a 30-35 év közötti férfinak a maradványait, aki 79-ben próbált menekülni a Vezúv kitörése elől Pompeii városában. A csontváz arccal lefelé hevert a földön úgy, hogy a feje egy hatalmas kődarab alatt volt.

A kutatók szerint a férfi halála egyértelmű. Szerintük az történhetett, hogy az áldozat menekült, amikor futás közben eltalálta egy 300 kilogrammos repülő kő.

(Forrás: noiportal.hu)