Gyilkos lavinák

Minden idők legdurvább téli vészhelyzetei.A havas téli táj szemet kápráztató, de tudjuk, hogy legyen bármilyen szép, a nagy mennyiségben vagy váratlanul érkező hó végzetes vészhelyzeteket idézhet elő. Habár a meteorológusok ma már jóval előre figyelmeztetnek a legtöbb hóviharra és nagy havazásra, mégis a váratlanul kialakuló lavinák elől nincs menekvés, ahogy azt az alábbi, valaha volt legdurvább téli vészhelyzetek is alátámasztják.

Az orosz filmrendező halála: 2002 szeptemberében a kaukázusi Észak-Oszétiában tartózkodott Szergej Bodrov, orosz sztárszínész és rendező, aki akkor lelte halálát a 48 fős forgatócsoportjával, amikor a Karmadon település felett több ezer méter magasságból leszakadt a Kolka-gleccser, méghozzá olyan váratlanul, hogy menekülésre egyáltalán nem maradt idő.

A 20 millió tonnás, jégből, sziklából és földből álló, 200 méter széles görgetek 100 km/h sebességgel tarolt le maga előtt mindent, és ölt meg 125 embert. A nagy nyilvánosságot kapó balesettel kapcsolatban először azt gyanították, hogy a forgatócsoport pirotechnikusai tehettek róla, de később kiderült, hogy nem ez történt.

A legsúlyosabb osztrák lavinakatasztrófa: Ausztria történelmének egyik legszörnyűbb téli katasztrófája 1954-ben következett be, a Vorarlberg tartományban található Bludenz közelében, ahol több lavina okozott katasztrófákat, amelyek miatt Blons lakossága szenvedett a leginkább.

A meredek hegyoldalban elhelyezkedő település 365 lakója joggal aggódott, ugyanis két nap alatt több, mint 2 méter friss hó hullott, ami azt jelentette, hogy a térségben soha nem látott mennyiségű hó esett.

A lavina három hullámban tarolta le a falut.

Az önkéntesekkel visszatérő falusiaknak sikerült kiszabadítaniuk a többieket. Az amerikai hadsereg helikopterekkel segítette a mentési munkát, de még így is volt, akit csak 60 órával a lavina után sikerült megmenteni.

A falu 365 lakója közül 57-en haltak meg, 22 ember holttestét pedig soha nem találták meg. A tragédiát az akkor 7 éves Marlis Jenny megúszta, ugyanis el tudott menekülni az anyukájával, ám a kislány kedvenc babája a házba maradt, ezért az apja visszament érte, ám ki már nem jutott, ugyanis ráomlott az épület. Mire leemelték róla a tető, addigra a férfi elvérzett.

Marlis Jenny örökre az emlékezetébe véste a katasztrófát, idősebb korában pedig babamúzeumot hozott létre. A falut sújtó lavinák időszakában Vorarlberg közelében összesen 125 embert ölt meg a borzalmas időjárás.

A legsúlyosabb alpesi lavinakatasztrófa: Az elmúlt évtizedet legdurvább alpesi lavinakatasztrófáját élte át 1999 februárjában a Tirolban található Galtür falu 878 lakosa. Mindenki tudta, hogy az átlagosnál sokkal több hó esett, ami átmenetileg megbénította a közlekedést. Az igazi vészhelyzetet azonban nem ez jelentette, hanem a február 23-án megérkező hatalmas lavina.

Még azok is elsötétülő égről és fülbántó zajról számoltak be, akiket elkerült a 170 ezer tonna, fél kilométer széles, 300 km/h-s sebességgel érkező hógörgeteg, ami 31 embert ölt meg. A halálos áldozatok száma csak annak köszönhetően nem lett magasabb, hogy a falusiak, a mentőkkel kiegészülve, azonnal nekiláttak a mentésnek.

Azok, akik nem fulladtak meg a porhótól, vagy nem szorultak menthetetlenül az épületek alá, türelmesen várták, hogy kiszabadítsák őket. A túlélők telefonon, faxon és interneten tartották a kapcsolatot a külvilággal, köztük orvosi válságstábbal és pszichológus szakértővel. A tragédia után Galtür felújította a lavinavédelmi rendszerét, nehogy a tragédia megismétlődhessen!Fehér péntek: 1916-ban tízezer katona lelte halált Olaszország északi részén. A fehér pénteknek nevezett katasztrófát a Marmolada-hegyről lezúduló hótömeg okozta, ami több hullámban érkezett. Az egyik alkalommal osztrák-magyar, majd olasz katonákat temetett maga alá.

Az első világháború idején bekövetkezett katasztrófáról a mai napig vannak, akik azt feltételezik, hogy a katonák direkt tüzeltek rossz helyeken a hóba, hogy ezzel lavinát indítsanak el a másik oldalon, ezzel ritkítva az ellenség sorait.

Az évszázad hóvihara: 1993-ban Amerika keleti részén hóvihar tombolt, ami az ország lakosságának felét sújtotta. A márciusban leszakadt hó olyan mennyiségű volt, amilyet a helyiek még soha korábban nem láttak.

A jeges szél és hóvihar Kanada keleti részétől Alabamáig 26 államban keserítette meg az emberek életét. A 270 halálos áldozatot követelő ítéletidő hasonlított az 1888-as hóviharhoz, de annál sokkal kiterjedtebb területet érintett, ráadásul több időjárási rekordot is megdöntött.

A hőmérséklet -24 °C alá süllyedt, a párás szubtrópusi klímájú floridai Daytona Beachen pedig majdnem 0 °C-ot mértek. Természetesen a legtöbb hó a hegyekben hullt, és 127 centiméter magas hótakarót képzett.

Az erős szélről és a tomboló viharról a meteorológusok azt mondták, hogy nemcsak az évszázad vihara, hanem egyenértékű egy hármas erősségű hurrikánnal is.

Lavina Angliában: 1836 karácsonyán mindenkit meglepett az angliai lavina. Az enyhe télhez szokott briteket már a szokatlan hideg és jeges szél is megrázta, ám az ezt követő hóvihar alaposan sokkolta a szigetországban élőket.

A településekre zúduló 10 méternyi hó miatt szinte megállt az élet Angliában. A postakocsik nem közlekedtek, senki és semmi ment sehová. A bajok azonban ennyivel nem értek véget, ugyanis december 27-én repedezni kezdett a dél-angliai Lewes város egyik dobján felhalmozódott hómennyiség, ami igazi lavinaként zúdult le és temette maga alá az embereket, utakat és házakat.

A mai napig az Egyesült Királyság legnagyobb lavinája alól hét embert ki tudtak menteni, nyolcan viszont meghaltak.

(Forrás: divany.hu)