Hogyan alakul át halál után az emberi test
A természet nagyon fura módon bánik emberi testünkkel. Amikor megszületik egy emberi lény, akkor az egy ennivalóan cuki kis baba, üde, és jó illatú.

A holttestek, a halál beállta után pár perccel, már oszlásnak indulnak, mert a sejtek szétroppannak. A szív leállta után a testhőmérséklet minden órában 17 fokot csökken. A vér elsavasodik, mert az oxigén helyett a széndioxid veszi át a főszerepet. A sejtek összeomlanak, és felszabadulnak az enzimek, elárasztják a szöveteket, és lassan felemésztik magukat.
Vérkeringés nincs a testben, ezért „hullasápadt” lesz, majd lila. A gravitáció a vért tehetetlenségénél fogva lehúzza a föld felé. Így keletkeznek a hullafoltok, ami alapján a szakemberek meg tudják határozni a halál beálltának az időpontját.

Megfeszülnek az izmok, és beáll a hullamerevség. Ekkor a testet nehézkes mozgatni. A folyamat a halál után 3 órával kezdődik, és eltarthat akár tizenkét órán át, majd a test elernyed. A hullamerevségnek az oka az, hogy leáll a szövetekbe a kalcium szakaszos áramlása, és hirtelen elönti a testet a kalcium, és egyéb ásványi anyagok. Ez vezet az izmok extrém merevségéhez.

A hullamerevség után következik az igazi bomlás, amit balzsamozással egy ideig lehet késleltetni, majd a folyamat megállíthatatlanná válik. A baktériumok milliárdjai nem jutnak táplálékhoz, és a testben lévő belső szerveket felemésztik. A folyamat közben gázok termelődnek, és egy ősi toxin, ami felelős a hullaszagért.
Elő fordulhat az is, hogy a testen viaszhoz hasonló anyag képződik, de ez csak akkor történik meg, ha a test hideg, és nedves közegbe kerül. Az ún. „hullaviasz” védőburkot hoz létre, és késlelteti a belső szervek foszlását. Ez a folyamat szokta a régészeket megvezetni a halott idejének pontos meghatározásában.
(neon)
Hozzászólások