Hogyan alakul át halál után az emberi test
A természet nagyon fura módon bánik emberi testünkkel. Amikor megszületik egy emberi lény, akkor az egy ennivalóan cuki kis baba, üde, és jó illatú.
Amikor az ember meghal, különböző biológiai átalakulásokon megy keresztül teste. Ebből nézzünk most néhány alapvető dolgot. A folyamatok szörnyűek, undorítónak tűnnek, de van, aki szerint lenyűgöző.
A holttestek, a halál beállta után pár perccel, már oszlásnak indulnak, mert a sejtek szétroppannak. A szív leállta után a testhőmérséklet minden órában 17 fokot csökken. A vér elsavasodik, mert az oxigén helyett a széndioxid veszi át a főszerepet. A sejtek összeomlanak, és felszabadulnak az enzimek, elárasztják a szöveteket, és lassan felemésztik magukat.
Vérkeringés nincs a testben, ezért „hullasápadt” lesz, majd lila. A gravitáció a vért tehetetlenségénél fogva lehúzza a föld felé. Így keletkeznek a hullafoltok, ami alapján a szakemberek meg tudják határozni a halál beálltának az időpontját.
Megfeszülnek az izmok, és beáll a hullamerevség. Ekkor a testet nehézkes mozgatni. A folyamat a halál után 3 órával kezdődik, és eltarthat akár tizenkét órán át, majd a test elernyed. A hullamerevségnek az oka az, hogy leáll a szövetekbe a kalcium szakaszos áramlása, és hirtelen elönti a testet a kalcium, és egyéb ásványi anyagok. Ez vezet az izmok extrém merevségéhez.
A hullamerevség után következik az igazi bomlás, amit balzsamozással egy ideig lehet késleltetni, majd a folyamat megállíthatatlanná válik. A baktériumok milliárdjai nem jutnak táplálékhoz, és a testben lévő belső szerveket felemésztik. A folyamat közben gázok termelődnek, és egy ősi toxin, ami felelős a hullaszagért.
Elő fordulhat az is, hogy a testen viaszhoz hasonló anyag képződik, de ez csak akkor történik meg, ha a test hideg, és nedves közegbe kerül. Az ún. „hullaviasz” védőburkot hoz létre, és késlelteti a belső szervek foszlását. Ez a folyamat szokta a régészeket megvezetni a halott idejének pontos meghatározásában.
(neon)
Hozzászólások