Jogász: terrorcselekmény megvalósulásához a tettnek célzatosnak kell lennie
Borbély Zoltán azt mondta: míg az első kettőt a közvélemény is terrorcselekménynek tartja, addig a harmadikat illetően, ha az állami szerv (például rendőrség) kényszerítése hivatalos személy (például rendőr) elleni erőszakon keresztül valósul meg, már nem ilyen egyértelmű a megítélése. A jogász arra is kitért: arról van videofelvétel, hogy Ahmed H. eldob egy tárgyat, de az nem látszik, hogy a rendőrök irányába-e vagy sem.
Amennyiben rendőrök felé dobott követ, azzal megvalósította a hivatalos személy elleni erőszakot - tette hozzá. Amennyiben ez a törvényben meghatározott célzattal, így államzsarolással párosult, akkor a terrorcselekmény tényállása formailag megvalósult - jelentette ki. Az más kérdés, hogy hogyan értékeli majd a bíróság a bizonyítékokat, illetve hogy megállapítja-e a terrorcselekményt - jegyezte meg.
A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetését követően, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést ki akarták dönteni, majd néhányan kövekkel dobálták meg a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr megsérült.
Az elsőfokú ítélet szerint Ahmed H. a kordon bedöntésével, az egyenruhások megtámadásával fenyegetőzött. A vádlott többször is megafonnal beszélt a tömeghez, három alkalommal maga is dobált a rendőrök felé, majd az átkelőt lezáró kapu kinyitását követően illegálisan magyar területre lépett. A férfi röviddel később visszatért a szerb oldalra, és csak három nappal később vették őrizetbe.
Az első fokú bíróság bűnösnek mondta ki a vádlottat határzár tiltott átlépése és terrorcselekmény bűntette miatt.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások