Megdöbbentő üzletágakkal foglalkozott a maffia

Hét biznisz, amivel a pénzmosás volt a célja a gengsztereknek. A különböző maffiás filmekből tudjuk, hogy a szervezett bűnözés szívesen fordította a vagyonát a hulladékgazdálkodásba, építkezési vállalatokba, cementbizniszbe, de az amerikai maffia érkeltsége sokkal szerteágazóbbnak bizonyult, ha pénzmosásra került a sor.

Melegbárok: Abban még nincs semmi meglepő, ha a maffia éttermet, bárt vesz, de a hatvanas évek New Yorkjában kimagaslóan magas volt a szervezet bűnözés jelenléte. Ebben az időben még teljesen más volt Amerika korszelleme, ugyanis bolondok házának nevezték azokat a helyeket, ahol kiszolgálták a homoszexuális vendégeket.

Az se volt meglepő, ha egy bártól a melegek miatt vonták meg az engedélyt, sőt, előfordult, hogy a hatóság ki sem állította azt.

Mivel nem akarták, hogy a hatóság rájuk szálljon, ezért csak gyenge italokat kínáltak, a higiéniára pedig nem fordítottak túl nagy figyelmet.

Zenegépek: A harmincas évek alvilágának egyik leghíresebb alakja volt Meyer Lansky, akinek az unokája elmesélte, hogy a nagyapja egy nem mindennapi üzletből is kivette a részét. A fiatalabb Meyer Lansky az AMC dokumentumfilm-sorozatában mesélte el, hogy a negyvenes években a nagyapja zenegépekkel foglalkozott.

A maffiózó New Yorkban bizniszelt a zenegépekkel, amelyekből rengeteget eladott a környéken, valamint többet lízingelt a különböző bároknak és szórakozóhelyeknek. Az unoka szerinte a nagyapja, akinek a nevét viseli, mindenhol gyökeret vert.

Sajttermékek: Gavin Schmitt a Milwaukee-i maffiáról írt könyvet, amiben az is szerepel, hogy a gengszterek a tejtermékeken tartották a szemüket. A helyi maffiáé volt a Grande Cheese, az egész Amerikára kiterjedő sajtkészítő és terjesztő cég.

Az üzlet lényege a pénzmosás volt. A gyanú szerint a banda a heroin importját finanszírozta az 1950-es és 1980-as évek között, de ezzel kapcsolatban senkit sem ítéltek el. Schmitt szerint még ma is kapcsolatban áll a sajtipar és a szervezett bűnözés. A könyvben az állt, hogy vannak olyan emberek, akiket az FBI a maffiával kötött össze, de a vállalkozásuk törvényesnek tűnik.Vegyszerek: Milwaukeeban történt, hogy több wisconsini és nevadai önkormányzat a Del Chemical cégtől vásárolta a vegyszereket. Ez az üzlet valójában a maffia kezében volt. A gengszterek azt a taktikát alkalmazták, hogy 10 százalékkal drágábban adtak mindent, majd ugyanezt a hányadot adták a polgármestereknek, mint kenőpénzt.

Az utóbbiak abban voltak érdekeltek, hogy minél magasabb legyen a százalékuk. Annak érdekében, hogy ezt a célt elérjék, jó nagy mennyiségben vásárolták a vegyszereket. Ez sokkal nagyobb mennyiség volt, mint szükséges lett volna, tehát a maffiának még a 10 százalékos felár nélkül is bőven termelt a vegyszer vállalkozás.

Halászat: A hetvenes években, Milwaukee területén a maffia kezében volt a Margaret L., a világ legnagyobb tonhalhalászó hajója. A hajót lopott pénzből vásárolta a banda.

Lemezek: Meyer Lansky nemcsak a zenegépekkel foglalkozott. Az unoka arról is mesélt, hogy a nyolcvanas években a felvirágzott a zeneipar, hiszen több maffiózó lemezgyárat vásárolt. Ezeket arra használták, hogy illegális másolatokat készítsenek a hangfelvételekről, amiket áron alul adtak el.

Hollywood: A chicagói maffia tette rá a mancsát a filmiparra, amikor résztulajdont szerezett több filmstúdióban, de több szakszervezetbe is beszivárogtak a banda tagjai. A gengszterek 1943-ban buktak le, amikor filmeseket próbálták zsarolni. Paul „Pincér” Ricca, a banda vezére három évet töltött börtönben. Ha így nézzük, akkor a Keresztapa első része több szempontból is érdekes.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)