Megkezdődött a büntetőper, a vádlott mindent visszavont
A vádlott minden vallomását visszavonta a Teréz körúti robbantás büntetőperének első tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken szerdán.
A vád szerint a huszonéves fiatalember 2016. szeptember 24-én késő este Budapesten a VI. kerület, Teréz körúton egy általa készített és működésbe hozott pokolgéppel életveszélyesen megsebesített két arra haladó rendőrjárőrt. A robbantás célja az volt, hogy megszerezze fegyvereiket. A két rendőr életét csak a gyors és szakszerű orvosi beavatkozás menthette meg.
Az ügyészek előtt tavaly tett - beismerésként is értékelhető - vallomásaiban a 24 éves fiatalember részletesen beszélt a robbanóanyagok, bombák iránti régóta tartó szenvedélyéről, továbbá arról, hogy 2016-ban miként készített el és próbált ki házilag több pokolgépet. A több kilónyi robbanóanyagot tartalmazó bombákat cukorból, ammóniából, műtrágyából és más kereskedelmi forgalomban kapható anyagokból készítette, és hol gyújtózsinórral, hol távirányítóval hozta működésbe. Akkoriban - mint mondta - volt olyan "kósza gondolata, hogy ezzel pénzt is lehet keresni".
A fiatalember az ügyészeknek korábban elmondta: a pokolgépeket "lassan és nyugodtan csinálta, de sok idő nem kellett hozzá". Beszélt arról is, hogy nem akart ölni, csak fegyvereket szerezni, "de végül is mindegy volt". A szerdán ismertetett vallomások szerint a robbantás előtt heteken át járt a fővárosba, alaposan megfigyelte a kiszemelt helyszínt, többször is odahelyezte a bombát, mielőtt felrobbantotta volna. Ebben az időszakban szinte az autójában élt.
A bűncselekmény estéjén a bombát a Teréz körút 2-4. szám alatti ház bejáratánál a detonáció hatásának irányítása és növelése érdekében egy szűk résbe tette. A több kilónyi robbanószer mellé többkilónyi 5-10 centiméteres szöget is rakott. A bombát néhány méteres távolságból szándékosan akkor robbantotta fel, mikor a két rendőrjárőr odaért.
A robbanás után a vádlott a sértettek felé ment, a földön heverő testeken átlépett, de látta, hogy élnek, a közelben járókelők is voltak, megijedt és ezért eredeti céljától eltérően a rendőrök fegyvereit nem vette magához - derült ki a tárgyaláson ismertetett vallomásokból.
A fiatalember nyomozati vallomásai több furcsaságot is tartalmaztak, így például "állítólagos" szüleiről beszélt. Azt kérdezgette az ügyésztől: van-e lehetőség DNS vizsgálattal igazolni, hogy akiket apjának, anyjának tart, valóban a vér szerinti szülei-e. Továbbá korábbi vallomásai szerint a robbantás előtti hónapokban azon töprengett, figyelik, követik-e, esetleg épp az apja megbízásából.
A fiatalember 2016-ban rendszeresen járt dunántúli városokban és közben figyelte, hogy figyelik-e. A vallomásaiban volt ahol arról beszélt, hogy a robbantással akart véget vetni annak, hogy megfigyelik. Arra is gondolt, hogy az "állítólagos" szülei tanulmányt akarnak írni róla. Az ügyészeknek felvetette, hogy a térfigyelő kamerák felvételei manipuláltak lehetnek és a titkosszolgálatokat is emlegette.
A fiatalember viselkedése időnként a szerdai tárgyaláson is zavartnak tűnt: saját korábbi vallomásainak felolvasását hallgatva a kamerák kereszttüzében idegesen mosolygott, kezét-lábát kényszeresen mozgatta. A bíró védői, ügyészi indítványra igazságügyi orvos- és pszichológus szakértő kirendeléséről döntött. A vádlottat a nyomozás során tavaly már beszállították az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe, ám az orvos szakértők eddig nem állapítottak meg nála büntethetőséget kizáró okot.
A robbantás két rendőr sértettje a szerdai tárgyaláson 20, illetve 30 millió forintos nem vagyoni kártérítési igényt jelentett be. A büntetőper február 5-re kitűzött tárgyalásán a sértettek meghallgatása várható, a rákövetkező, február 7-ei tárgyaláson pedig a tervek szerint a robbantás szemtanúit hallgatja meg a bíróság.
A Fővárosi Törvényszék tájékoztatása szerint a büntetőügy méreteire jellemző, hogy mintegy 18 ezer oldalnyi iratból dolgozik az eljáró bíró és 22 szakértőt, illetve 63 tanút hallgattak meg. Az ügyészség előre kitervelten, aljas indokból, több ember és hivatalos személy sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés kísérletével, robbanóanyaggal visszaéléssel és terrorcselekmény előkészületével vádolja az előzetes letartóztatásban lévő elkövetőt. A vádbeli cselekményekért a törvény szerint akár életfogytiglan is kiszabható.
(Forrás: MTI)
A vád szerint a huszonéves fiatalember 2016. szeptember 24-én késő este Budapesten a VI. kerület, Teréz körúton egy általa készített és működésbe hozott pokolgéppel életveszélyesen megsebesített két arra haladó rendőrjárőrt. A robbantás célja az volt, hogy megszerezze fegyvereiket. A két rendőr életét csak a gyors és szakszerű orvosi beavatkozás menthette meg.
Az elkövető nem sokkal később emailt küldött a Belügyminisztériumnak, melyben leírta, hogyan, miből készítette a bombát, és azt is jelezte, hogy lesznek követelései. Egy másik el nem küldött, de a számítógépén megtalált emailben pedig már újabb halálos kimenetelű robbantásokkal fenyegetve egymillió eurót követelt volna.
A fiatalembert a cselekmény után néhány héttel, 2016 októberében elfogták, azóta előzetes letartóztatásban van. A nyomozás során néhány hónapig nem tett érdemi vallomást, 2017 februárjától azonban több ízben hosszan, részletesen beszélt az ügyészek előtt saját magáról és vádbeli cselekményéről is. A nyomozás során a fiatalember még többször is azt mondta az ügyészeknek, e vallomásait kényszer, fenyegetés, befolyásolás nélkül tette és fenntartja.
A büntetőper nagy sajtóérdeklődéssel kísért szerdai, első tárgyalásán a vádirat ismertetését követően a bíró kérdésére a vádlott úgy nyilatkozott, hogy most nem kíván vallomást tenni, még a bűnösségére vonatkozó kérdésre sem válaszolt, és egyúttal minden korábbi vallomását is visszavonta.
Ezután a bíró elkezdte ismertetni a vádlott nyomozati vallomásait.
Az ügyészek előtt tavaly tett - beismerésként is értékelhető - vallomásaiban a 24 éves fiatalember részletesen beszélt a robbanóanyagok, bombák iránti régóta tartó szenvedélyéről, továbbá arról, hogy 2016-ban miként készített el és próbált ki házilag több pokolgépet. A több kilónyi robbanóanyagot tartalmazó bombákat cukorból, ammóniából, műtrágyából és más kereskedelmi forgalomban kapható anyagokból készítette, és hol gyújtózsinórral, hol távirányítóval hozta működésbe. Akkoriban - mint mondta - volt olyan "kósza gondolata, hogy ezzel pénzt is lehet keresni".
A fiatalember az ügyészeknek korábban elmondta: a pokolgépeket "lassan és nyugodtan csinálta, de sok idő nem kellett hozzá". Beszélt arról is, hogy nem akart ölni, csak fegyvereket szerezni, "de végül is mindegy volt". A szerdán ismertetett vallomások szerint a robbantás előtt heteken át járt a fővárosba, alaposan megfigyelte a kiszemelt helyszínt, többször is odahelyezte a bombát, mielőtt felrobbantotta volna. Ebben az időszakban szinte az autójában élt.
A bűncselekmény estéjén a bombát a Teréz körút 2-4. szám alatti ház bejáratánál a detonáció hatásának irányítása és növelése érdekében egy szűk résbe tette. A több kilónyi robbanószer mellé többkilónyi 5-10 centiméteres szöget is rakott. A bombát néhány méteres távolságból szándékosan akkor robbantotta fel, mikor a két rendőrjárőr odaért.
A robbanás után a vádlott a sértettek felé ment, a földön heverő testeken átlépett, de látta, hogy élnek, a közelben járókelők is voltak, megijedt és ezért eredeti céljától eltérően a rendőrök fegyvereit nem vette magához - derült ki a tárgyaláson ismertetett vallomásokból.
A fiatalember nyomozati vallomásai több furcsaságot is tartalmaztak, így például "állítólagos" szüleiről beszélt. Azt kérdezgette az ügyésztől: van-e lehetőség DNS vizsgálattal igazolni, hogy akiket apjának, anyjának tart, valóban a vér szerinti szülei-e. Továbbá korábbi vallomásai szerint a robbantás előtti hónapokban azon töprengett, figyelik, követik-e, esetleg épp az apja megbízásából.
A fiatalember 2016-ban rendszeresen járt dunántúli városokban és közben figyelte, hogy figyelik-e. A vallomásaiban volt ahol arról beszélt, hogy a robbantással akart véget vetni annak, hogy megfigyelik. Arra is gondolt, hogy az "állítólagos" szülei tanulmányt akarnak írni róla. Az ügyészeknek felvetette, hogy a térfigyelő kamerák felvételei manipuláltak lehetnek és a titkosszolgálatokat is emlegette.
A fiatalember viselkedése időnként a szerdai tárgyaláson is zavartnak tűnt: saját korábbi vallomásainak felolvasását hallgatva a kamerák kereszttüzében idegesen mosolygott, kezét-lábát kényszeresen mozgatta. A bíró védői, ügyészi indítványra igazságügyi orvos- és pszichológus szakértő kirendeléséről döntött. A vádlottat a nyomozás során tavaly már beszállították az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe, ám az orvos szakértők eddig nem állapítottak meg nála büntethetőséget kizáró okot.
A robbantás két rendőr sértettje a szerdai tárgyaláson 20, illetve 30 millió forintos nem vagyoni kártérítési igényt jelentett be. A büntetőper február 5-re kitűzött tárgyalásán a sértettek meghallgatása várható, a rákövetkező, február 7-ei tárgyaláson pedig a tervek szerint a robbantás szemtanúit hallgatja meg a bíróság.
A Fővárosi Törvényszék tájékoztatása szerint a büntetőügy méreteire jellemző, hogy mintegy 18 ezer oldalnyi iratból dolgozik az eljáró bíró és 22 szakértőt, illetve 63 tanút hallgattak meg. Az ügyészség előre kitervelten, aljas indokból, több ember és hivatalos személy sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés kísérletével, robbanóanyaggal visszaéléssel és terrorcselekmény előkészületével vádolja az előzetes letartóztatásban lévő elkövetőt. A vádbeli cselekményekért a törvény szerint akár életfogytiglan is kiszabható.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások