Négy állatfaj, ami 2019-ben halt ki
Idén is csökkent a Föld élővilágának sokszínűsége.
22 évvel ezelőtt született a kiotói jegyzőkönyv, az első olyan nemzetközi szerződés, amiben az országok vállalták, hogy csökkentik az üvegházhatásért, és így a globális felmelegedésért felelős, gázok kibocsátását.
Az egyezmény hatását és szerepét vegyesen értékelik a hazai és a nemzetközi szakértők, ráadásul a globális felmelegedés mellett más tényező is veszélyezteti a bolygót, méghozzá a természeti erőforrások pusztulása, amihez nem a széndioxid-kibocsátásnak van köze, hanem az erdőirtásnak, a gyepek és vízi élőhelyek pusztításának, a környezetszennyezésnek és a beépítéseknek.
Erre lehet példaként említeni a dél-amerikai gazdákat, akik hatalmas területen perzselik fel az amazóniai őserdőt, hogy annak helyén mezőgazdasági tevékenységet végezhessenek. A természeti erőforrások pusztítása miatt a Föld élővilágának sokszínűsége is csökken. Ez 2019-ben sem volt másképp, ugyanis idén három állatfaj szinte biztosan, egy pedig regionálisan halt ki.
Hawaii-i csiga (Achatinella apexfulva): Január elsején, 14 éves korában pusztult el George, a 2,5 centis hawaii-i csiga, vele együtt pedig a faj is sírba szállt. David Sischo, a hawaii-i kormány programkoordinátora elmondta, hogy folyamatosan kutatta a hegyeket, hátha talál még hawaii-i csigát, és mások is több, mint 20 éve keresték, de nem találtak. Sischo szerint a hawaii-i csiga eltűnése egy újabb veszteség, aminek az emberi tevékenység az okozója.
Korallszirti mozaikfarkú patkány (Melomys rubicola): Februárban jelentette be az ausztrál kormány, hogy kihalt az a patkányfaj, ami egykor a Nagy-korallzátony egyik szigetén volt őshonos. A korallszirti mozaikfarkú patkány az első emlősfaj, ami az emberiség miatt létrejött klímaváltozás miatt halt ki.
Bahamai cinkeharkály (Sitta pusilla insularis): A biológusok szeptemberben úgy gondolták, hogy már csak kettő darab példány él a bahamai cinkeharkályból, de aztán jött a Bahamákra lesújtó Dorián hurrikán, ami elpusztította a madárfaj természetes élőhelyét. Itt azonban még van remény, hogy a szakértők tévednek, ugyanis 2016-ban a Matthew hurrikánról ugyanezt mondták.
Szumátrai rinocérosz (Dicerorhinus sumatrensis): Novemberben pusztult el Iman, 25 éves nőstény szumátrai rinocérosz, aki Borneo szigetén élt. Az állatfaj utolsó hím példánya májusban szenderült öröklétre, így Malajziában teljesen kihalt a szumátrai rinocérosz.
Mivel a becslések szerint más területeken alig száz példány él belőlük, ezért itt régiós kihalásról beszélünk.
(Forrás: noizz.hu)
Hozzászólások