Németországban az észak-afrikai, a grúz és a nyugat-balkáni menekültekre jellemző leginkább a bűnözés
A legszélesebb jogkörű német rendőri szerv a 2016 január-szeptemberi időszakról készítet elemzésében kimutatta, hogy a menedékkérők és menekültek, vagy más menedékjogi státuszban lévők, illetve az elutasított menedékkérők csoportját jellemző bűnözés csökkenő tendenciát mutat, a harmadik negyedévben 23 százalékkal kevesebb bűncselekményt regisztráltak, mint az év első három hónapjában.
További jellegzetesség, hogy a bűncselekmények nagy része csekély jelentőségű ügy, például bliccelés, vagyis utazás érvényes jegy nélkül. A vizsgált időszakban 214 600 bűncselekményt, illetve megkísérelt bűncselekményt regisztráltak a vizsgált csoportban, amelybe a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) statisztikája alapján 1 999 877 ember tartozott a vizsgált időszakban.
Ez azt jelenti, hogy 10 730 bűncselekmény jutott 100 ezer menedékkérőre, menekültre, elutasított menedékkérőre, illetve más menedékjogi státuszú emberre. A német lakosság egészében viszont 5790 bűncselekmény jutott 100 ezer lakosra ugyanabban az időszakban, 2016 első, második és harmadik negyedévében.
A szakértő aláhúzta, hogy bármelyik társadalmat vizsgálva látható, hogy mindig a 15 és 36 év közötti férfiak a legveszélyesebbek, ők követik el az erőszakos bűncselekmények több mint 50 százalékát, a Németországba menekültként érkezett emberek között pedig ez a réteg erősen felülreprezentált, mert az idősek, a nők és a gyerekek kevésbé vállalkoznak az Európába vezető kockázatos útra.
A Bild am Sonntag szerint ezt alátámasztja a BAMF statisztikája is, amely szerint a tavaly a menedékkérők kétharmada férfi volt. Christian Pfeiffer hozzátette: azt is figyelembe kell venni, hogy az áldozatok körében végzett reprezentatív felmérések alapján a feljelentési hajlandóság sokkal nagyobb, ha az elkövető más etnikumhoz tartozik, vagyis a migránsok eleve felülreprezrntáltak a rendőrségi statisztikákban.
Ugyanakkor az is igaz, hogy a menekültként érkezett emberek közül sokan olyan kultúrából származnak, amelyben a férfiszerephez hozzátartozik az akarat érvényesítése erőszak alkalmazásával - tette hozzá a szakértő. A BKA kimutatása szerint a vizsgált csoportban képviselt arányukhoz képest leginkább az észak-afrikai Algériából és Marokkóból származókra jellemző a bűnözés: az előbbiek a csoport egészének 1,2 százalékát, a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottaknak viszont 9,9 százalékát tették ki, utóbbiak esetében pedig 1 százalék, illetve 9,3 százalék ez a két arány.
Kiugróan magas a bűnözés grúziai állampolgárok körében is, ők a vizsgált csoport 0,6 százalékát tették ki, a gyanúsítottak körében viszont 5 százalékos a részarányuk. Bűnüldözési szempontból feltűnőek még a nyugat-balkáni térségből származók is, így a szerb menedékkérők, menekültek, elutasított menedékkérők vagy más menedékjogi státuszú emberek a teljes csoport 1,7 százalékát tették ki, a bűncselekménnyel gyanúsítottak körében azonban 5,2 százalékos volt az arányuk. A koszovóiak esetében 2,5 százalék és 3,5 százalék, az macedóniaiak esetében 1,2 százalék és 1,9 százalék, az albánok esetében 5,3 százalék és 6,7 százalék volt a csoport egészében, illetve a gyanúsítottak körében képviselt arány.
A BKA adatai szerint leginkább az erőszakos bűncselekmények és a lopások, illetve a kábítószerrel visszaélés jellemző a vizsgált csoportra. Így a 2016 jabuár-szeptemberi időszakban 100 ezer menedékjogi státusszal rendelkezőre, illetve elutasított menedékkérőre 2,2 emberölés jutott, szemben a lakosság egészét jellemző 0,52-vel. A testi sértéseknél ugyanez az arány 2040:484, a szexuális bűncselekményeknél 135:42, a lopásoknál 2905:2272, a kábítószerrel visszaéléseknél pedig 725:258 - áll a BKA elemzésében a Bild am Sonntag szerint.
MTI
További jellegzetesség, hogy a bűncselekmények nagy része csekély jelentőségű ügy, például bliccelés, vagyis utazás érvényes jegy nélkül. A vizsgált időszakban 214 600 bűncselekményt, illetve megkísérelt bűncselekményt regisztráltak a vizsgált csoportban, amelybe a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) statisztikája alapján 1 999 877 ember tartozott a vizsgált időszakban.
Ez azt jelenti, hogy 10 730 bűncselekmény jutott 100 ezer menedékkérőre, menekültre, elutasított menedékkérőre, illetve más menedékjogi státuszú emberre. A német lakosság egészében viszont 5790 bűncselekmény jutott 100 ezer lakosra ugyanabban az időszakban, 2016 első, második és harmadik negyedévében.
Ez a két adat azt mutatja, hogy a menedékjogi státuszú emberek körében jóval nagyobb a bűnözés, mint a lakosság egészét tekintve - mutatott rá a Bild am Sonntag. Az összehasonlítás "legitim", de az adatok értékeléséhez figyelembe kell venni több fontos körülményt - mondta a lapnak Christian Pfeiffer, az egyik leghíresebb német kriminológus, volt alsó-szászországi igazságügyi miniszter.
A szakértő aláhúzta, hogy bármelyik társadalmat vizsgálva látható, hogy mindig a 15 és 36 év közötti férfiak a legveszélyesebbek, ők követik el az erőszakos bűncselekmények több mint 50 százalékát, a Németországba menekültként érkezett emberek között pedig ez a réteg erősen felülreprezentált, mert az idősek, a nők és a gyerekek kevésbé vállalkoznak az Európába vezető kockázatos útra.
A Bild am Sonntag szerint ezt alátámasztja a BAMF statisztikája is, amely szerint a tavaly a menedékkérők kétharmada férfi volt. Christian Pfeiffer hozzátette: azt is figyelembe kell venni, hogy az áldozatok körében végzett reprezentatív felmérések alapján a feljelentési hajlandóság sokkal nagyobb, ha az elkövető más etnikumhoz tartozik, vagyis a migránsok eleve felülreprezrntáltak a rendőrségi statisztikákban.
Ugyanakkor az is igaz, hogy a menekültként érkezett emberek közül sokan olyan kultúrából származnak, amelyben a férfiszerephez hozzátartozik az akarat érvényesítése erőszak alkalmazásával - tette hozzá a szakértő. A BKA kimutatása szerint a vizsgált csoportban képviselt arányukhoz képest leginkább az észak-afrikai Algériából és Marokkóból származókra jellemző a bűnözés: az előbbiek a csoport egészének 1,2 százalékát, a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottaknak viszont 9,9 százalékát tették ki, utóbbiak esetében pedig 1 százalék, illetve 9,3 százalék ez a két arány.
Kiugróan magas a bűnözés grúziai állampolgárok körében is, ők a vizsgált csoport 0,6 százalékát tették ki, a gyanúsítottak körében viszont 5 százalékos a részarányuk. Bűnüldözési szempontból feltűnőek még a nyugat-balkáni térségből származók is, így a szerb menedékkérők, menekültek, elutasított menedékkérők vagy más menedékjogi státuszú emberek a teljes csoport 1,7 százalékát tették ki, a bűncselekménnyel gyanúsítottak körében azonban 5,2 százalékos volt az arányuk. A koszovóiak esetében 2,5 százalék és 3,5 százalék, az macedóniaiak esetében 1,2 százalék és 1,9 százalék, az albánok esetében 5,3 százalék és 6,7 százalék volt a csoport egészében, illetve a gyanúsítottak körében képviselt arány.
A BKA adatai szerint leginkább az erőszakos bűncselekmények és a lopások, illetve a kábítószerrel visszaélés jellemző a vizsgált csoportra. Így a 2016 jabuár-szeptemberi időszakban 100 ezer menedékjogi státusszal rendelkezőre, illetve elutasított menedékkérőre 2,2 emberölés jutott, szemben a lakosság egészét jellemző 0,52-vel. A testi sértéseknél ugyanez az arány 2040:484, a szexuális bűncselekményeknél 135:42, a lopásoknál 2905:2272, a kábítószerrel visszaéléseknél pedig 725:258 - áll a BKA elemzésében a Bild am Sonntag szerint.
MTI
Hozzászólások